Többlépcsős, hosszú folyamat az Európai Bizottság által egy tagállam ellen indított kötelezettségszegési eljárás, amelynek a végén az Európai Bíróság pénzbírságot szabhat ki büntetésként.
Ahogy Völner Pál igazságügyi államtitkár hétfőn bejelentette, a kormány a felsőoktatási törvény és a civil szervezetek átláthatóságát szolgáló jogszabály kapcsán is megküldte válaszait az Európai Bizottságnak, amely kötelezettségszegési eljárásokat indított hazánk ellen. A két eljárás más szakaszban van, a civil törvényre vonatkozó még az elsőben, amelynek keretében a bizottság által küldött felszólító levélben kért további információkat a jogszabályról.
A felsőoktatási törvény kapcsán indult eljárás már egy lépéssel előrébb tart, mivel a testület nem tartotta kielégítőnek az első körben adott választ, ezért indokolással ellátott véleményben kérte hazánkat az uniós jogszabályok betartására. Ha Magyarország továbbra sem változtat, a testület az ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalhatja. Elmarasztaló ítélet esetén a bíróság az általa megfogalmazott intézkedések meghozatalára kötelezheti hazánkat. Ha ezt nem teljesítjük, akkor a bíróság egy újabb eljárásában pénzbírságot szabhat ki.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ (AK) igazgatója ehhez annyit tett hozzá, hogy a bírósági eljárásba az unió más intézményei és tagállamok is beavatkozhatnak. A bírósági eljárás pár hónaptól kezdve akár évekig is eltarthat. Szánthó hangsúlyozta: a bíróság joggyakorlatára is az jellemző, hogy kritikátlanul veszi át a „civilektől” és az Emberi Jogok Európai Bíróságától (EJEB) a különböző általános elvek emberi jogi fundamentalista megközelítését – ahogy tette ezt az EJEB is a bangladesi migránsok ügyében. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy uniós tagállamok ellen tavaly mintegy 1700 kötelezettségszegési eljárás indult, de csak 57 érintette Magyarországot, s ezzel hazánk a tizenötödik a listán. A legtöbb ilyen eljárás kompromisszummal ér véget. Ugyanakkor tény, hogy a kiemelt társadalompolitikai-világnézeti ügyekben a bizottság az eljárást politikai lángpallosként használja, ezáltal sokszor sértve a tagállami szuverenitást – tette hozzá.
A felsőoktatási törvény kapcsán indult eljárás már egy lépéssel előrébb tart, mivel a testület nem tartotta kielégítőnek az első körben adott választ, ezért indokolással ellátott véleményben kérte hazánkat az uniós jogszabályok betartására. Ha Magyarország továbbra sem változtat, a testület az ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalhatja. Elmarasztaló ítélet esetén a bíróság az általa megfogalmazott intézkedések meghozatalára kötelezheti hazánkat. Ha ezt nem teljesítjük, akkor a bíróság egy újabb eljárásában pénzbírságot szabhat ki.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ (AK) igazgatója ehhez annyit tett hozzá, hogy a bírósági eljárásba az unió más intézményei és tagállamok is beavatkozhatnak. A bírósági eljárás pár hónaptól kezdve akár évekig is eltarthat. Szánthó hangsúlyozta: a bíróság joggyakorlatára is az jellemző, hogy kritikátlanul veszi át a „civilektől” és az Emberi Jogok Európai Bíróságától (EJEB) a különböző általános elvek emberi jogi fundamentalista megközelítését – ahogy tette ezt az EJEB is a bangladesi migránsok ügyében. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy uniós tagállamok ellen tavaly mintegy 1700 kötelezettségszegési eljárás indult, de csak 57 érintette Magyarországot, s ezzel hazánk a tizenötödik a listán. A legtöbb ilyen eljárás kompromisszummal ér véget. Ugyanakkor tény, hogy a kiemelt társadalompolitikai-világnézeti ügyekben a bizottság az eljárást politikai lángpallosként használja, ezáltal sokszor sértve a tagállami szuverenitást – tette hozzá.
