Történelmi csúcsra ért tavaly a bevándorlás Németországban, elsősorban a szíriai, afganisztáni és iraki állampolgárok lettek többen. Svédországban abszurd esetekhez vezet a „menekültipar”.
Tavaly 2 137 000 bevándorló érkezett Németországba, ami 46 százalékkal – 672 ezer fővel – több az egy évvel korábbinál – derült ki a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) csütörtökön ismertetett adataiból. A legtöbben – a bevándorlók 45 százaléka – uniós állampolgárok, a második helyen az ázsiai országokból érkezettek állnak harmincszázalékos részaránnyal, míg a harmadik helyen a nem uniós európai országok polgárai vannak 13 százalékkal. Eközben 998 ezer ember kivándorolt Németországból, ami kilencszázalékos – 83 ezer fős – növekedést jelent. A vándorlási mérleg – a be- és a kivándorlók számának különbsége – így 1 139 000 fős többletet jelez, ami ugyancsak történelmi csúcs.
Ami a vándorlási többletet alkotók csoportját illeti, mások az arányok, mint fentebb. A legnagyobb csoportot 47 százalékkal ázsiai országok polgárai alkotják, az uniós állampolgárok aránya 27 százalék, a nem uniós állampolgároké 11 százalék. Az eltérést az magyarázza, hogy nemcsak sok uniós állampolgár érkezett Németországba, hanem sok ki is vándorolt onnan. Az ázsiai országokat tekintve főleg a szíriai, az afganisztáni és az iraki állampolgárok körében emelkedett a vándorlási többlet, 66-ról 298 ezerre, tizenegyről nyolcvanezerre, illetve négyről hatvanezerre. A tartózkodás jogcímére nem tér ki a statisztika, ugyanakkor a migránsok állampolgárság szerinti megoszlásából mégis arra lehet következtetni, hogy a rekordmértékű bevándorlás nagyrészt a védelmet kereső emberek beáramlásának tulajdonítható – áll a Destatis közleményében. Ami a magyarokat illeti, 2015-ben 58 096 magyar állampolgár vándorolt be Németországba, az egy évvel korábbi 58 779 után. A Németországból kivándorolt magyarok száma tavaly 38 346, 2014-ben pedig 41 006 volt.
Ugyan a balkáni határzárak miatt az idén csökkent valamelyest a migrációs nyomás, a tavalyi beáramlás okozta nehézséggel továbbra is küzd mind Németország, mind Svédország. A svéd sajtóban nagy visszhangot kapott, hogy az ország déli részén fekvő, százharminchét lakosú parányi Ivön szigetén kétezer menekültet akarnak elhelyezni a hatóságok. Pierre Mansson kristianstadi polgármester a közmédiának úgy fogalmazott, az ötlet „áprilisi tréfának hangzik”, s mindent megtesznek a megakadályozására. Ivön természetvédelmi terület, a menekültek elhelyezésével foglalkozó Svenska Semesterhem vállalat vizsgálja a projekt megvalósíthatóságát. A menekültek elhelyezése komoly üzlet Svédországban, az Aftonbladet szerint a menekültszállásokat építő harminc legnagyobb magáncég összesen 851 millió svéd koronát, azaz több mint 28 milliárd forintot számlázott ki tavaly a svéd államnak.
Ami a vándorlási többletet alkotók csoportját illeti, mások az arányok, mint fentebb. A legnagyobb csoportot 47 százalékkal ázsiai országok polgárai alkotják, az uniós állampolgárok aránya 27 százalék, a nem uniós állampolgároké 11 százalék. Az eltérést az magyarázza, hogy nemcsak sok uniós állampolgár érkezett Németországba, hanem sok ki is vándorolt onnan. Az ázsiai országokat tekintve főleg a szíriai, az afganisztáni és az iraki állampolgárok körében emelkedett a vándorlási többlet, 66-ról 298 ezerre, tizenegyről nyolcvanezerre, illetve négyről hatvanezerre. A tartózkodás jogcímére nem tér ki a statisztika, ugyanakkor a migránsok állampolgárság szerinti megoszlásából mégis arra lehet következtetni, hogy a rekordmértékű bevándorlás nagyrészt a védelmet kereső emberek beáramlásának tulajdonítható – áll a Destatis közleményében. Ami a magyarokat illeti, 2015-ben 58 096 magyar állampolgár vándorolt be Németországba, az egy évvel korábbi 58 779 után. A Németországból kivándorolt magyarok száma tavaly 38 346, 2014-ben pedig 41 006 volt.
Ugyan a balkáni határzárak miatt az idén csökkent valamelyest a migrációs nyomás, a tavalyi beáramlás okozta nehézséggel továbbra is küzd mind Németország, mind Svédország. A svéd sajtóban nagy visszhangot kapott, hogy az ország déli részén fekvő, százharminchét lakosú parányi Ivön szigetén kétezer menekültet akarnak elhelyezni a hatóságok. Pierre Mansson kristianstadi polgármester a közmédiának úgy fogalmazott, az ötlet „áprilisi tréfának hangzik”, s mindent megtesznek a megakadályozására. Ivön természetvédelmi terület, a menekültek elhelyezésével foglalkozó Svenska Semesterhem vállalat vizsgálja a projekt megvalósíthatóságát. A menekültek elhelyezése komoly üzlet Svédországban, az Aftonbladet szerint a menekültszállásokat építő harminc legnagyobb magáncég összesen 851 millió svéd koronát, azaz több mint 28 milliárd forintot számlázott ki tavaly a svéd államnak.
