Erzsébet királyné, vagyis Sisi kedvenc útvonalán keresztül ismerhettük meg a hazai neoreneszánsz építészet egyik legszebb alkotása, a Várkert Bazár múltját és jelenét a napokban tartott idegenvezetésen.
Eredetileg a királyi kertek méltó lezárására, az uralkodópár, Ferenc József és Erzsébet tiszteletére épült 1875 és 1883 között, Ybl Miklós neoreneszánsz tervei szerint a budai Duna-parton lévő Várkert Bazár. A minap a királyné – közkedvelt nevén Sisi – kedvenc útvonalán keresztül ismerhettük meg a műemlék múltját és jelenét. Aszódi Katalin idegenvezető először a modern rendezvénytérbe vezette az érdeklődőket, amelyet az épületegyüttes mögött, a hegy gyomrában alakítottak ki. A Várkert Bazár felújításakor fontos szempont volt, hogy az egykori épületet korhű módon kell restaurálni, amit hozzáépítenek, az viszont 21. századi legyen, a multifunkciós terem a technikai eszközöknek köszönhetően koncertek, zenei és táncelőadások, valamint nemzetközi konferenciák helyszíne is – mondta az idegenvezető.
A felújított díszlépcsőházba érve Aszódi Katalin elmondta, hogy mivel Ferenc József és Sisi a kiegyezést követően egyre gyakrabban járt Magyarországon, az illetékesek szerettek volna számukra megfelelő környezetet biztosítani. Az Erzsébet királyné kedvenc színével, ibolyakék mintákkal díszített lépcsőház kifejezetten Sisi kérésére épült, hogy a királyi palotából lesétálva a kikötőbe az utolsó szakaszt fedett útvonalon át tehesse meg, ugyanis innen indult kis gőzhajója Bécsbe. Az uralkodó hitvese valóban nagyon szerette hazánkat, élete során összesen több mint hét évet töltött Magyarországon. Már 1863-tól tanult magyarul, magyar udvarhölgyeket és felolvasónőt vett maga mellé Ferenczy Ida személyében, de Falk Miksa író, politikus is tanította. Rendszeres levelezésben állt a szabadelvűekkel, így Andrássy Gyulával és Deák Ferenccel is. Források, levélváltások bizonyítják, hogy Andrássy Gyula gróffal nagyon szoros baráti és intellektuális kapcsolatot ápolt, hatással voltak egymásra, a történészek szerint azonban nem volt köztük több plátói szerelemnél – mondta Aszódi Katalin.
Sisi a kiegyezés után is szenvedélyesen képviselte ügyeinket, teljesen magáénak érezte a magyarok függetlenedési törekvéseit. Olyannyira, hogy egy nem a nyilvánosságnak szánt költeményében elárulja: fiút kíván szülni Magyarországnak, akit magyarnak nevel, s aki majd uralkodóként elszakítja Ausztriától az országot. Ezen elhatározása jegyében született meg Budán 1868-ban negyedik gyermeke, a magyar királykisasszonynak is nevezett Mária Valéria, aki előbb beszélt magyarul, mint németül – tette hozzá az idegenvezető. Sőt dokumentumok, levelek bizonyítják, hogy Erzsébet királyné élete végéig magyarul levelezett lányával. Aszódi Katalin a séta végén arról beszélt, hogy a Várkert Bazár kereskedelmi funkciót is betöltött, később műtermek, kiállítások, női festőiskolák helyszínéül szolgált. A második világháborúban azonban súlyos károkat szenvedett, s területén 1961-től a legendás budai Ifjúsági Park működött itt, az életveszélyes állapota miatti 1984-es bezárásáig. Ezt követően, bár számos elképzelés született hasznosításáról, a Várkert Bazár csaknem harminc éven át üresen állt. A kormány 2011-ben döntött a teljes rekonstrukció megkezdéséről. A felújítás első ütemében megújult az Ybl tervezte épületegyüttes, amelyet 2014 tavaszán adtak át a nagyközönségnek.
A felújított díszlépcsőházba érve Aszódi Katalin elmondta, hogy mivel Ferenc József és Sisi a kiegyezést követően egyre gyakrabban járt Magyarországon, az illetékesek szerettek volna számukra megfelelő környezetet biztosítani. Az Erzsébet királyné kedvenc színével, ibolyakék mintákkal díszített lépcsőház kifejezetten Sisi kérésére épült, hogy a királyi palotából lesétálva a kikötőbe az utolsó szakaszt fedett útvonalon át tehesse meg, ugyanis innen indult kis gőzhajója Bécsbe. Az uralkodó hitvese valóban nagyon szerette hazánkat, élete során összesen több mint hét évet töltött Magyarországon. Már 1863-tól tanult magyarul, magyar udvarhölgyeket és felolvasónőt vett maga mellé Ferenczy Ida személyében, de Falk Miksa író, politikus is tanította. Rendszeres levelezésben állt a szabadelvűekkel, így Andrássy Gyulával és Deák Ferenccel is. Források, levélváltások bizonyítják, hogy Andrássy Gyula gróffal nagyon szoros baráti és intellektuális kapcsolatot ápolt, hatással voltak egymásra, a történészek szerint azonban nem volt köztük több plátói szerelemnél – mondta Aszódi Katalin.
Sisi a kiegyezés után is szenvedélyesen képviselte ügyeinket, teljesen magáénak érezte a magyarok függetlenedési törekvéseit. Olyannyira, hogy egy nem a nyilvánosságnak szánt költeményében elárulja: fiút kíván szülni Magyarországnak, akit magyarnak nevel, s aki majd uralkodóként elszakítja Ausztriától az országot. Ezen elhatározása jegyében született meg Budán 1868-ban negyedik gyermeke, a magyar királykisasszonynak is nevezett Mária Valéria, aki előbb beszélt magyarul, mint németül – tette hozzá az idegenvezető. Sőt dokumentumok, levelek bizonyítják, hogy Erzsébet királyné élete végéig magyarul levelezett lányával. Aszódi Katalin a séta végén arról beszélt, hogy a Várkert Bazár kereskedelmi funkciót is betöltött, később műtermek, kiállítások, női festőiskolák helyszínéül szolgált. A második világháborúban azonban súlyos károkat szenvedett, s területén 1961-től a legendás budai Ifjúsági Park működött itt, az életveszélyes állapota miatti 1984-es bezárásáig. Ezt követően, bár számos elképzelés született hasznosításáról, a Várkert Bazár csaknem harminc éven át üresen állt. A kormány 2011-ben döntött a teljes rekonstrukció megkezdéséről. A felújítás első ütemében megújult az Ybl tervezte épületegyüttes, amelyet 2014 tavaszán adtak át a nagyközönségnek.
