Több terv is van arra, hogy hogyan reagál Magyarország, ha fokozódna a kurdisztáni helyzet - mondta el a honvédelmi miniszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának csütörtöki ülésén.
A minisztert Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke kérdezte annak kapcsán, hogy a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni küzdelemben új helyzet van, s ezen felül az iraki kurd autonómiára való törekvés miatt a közjogi helyzet sem egyértelmű. Ezért előfordulhat, hogy a magyar katonák beszorulnak egy az iraki kurd kormányerők és a kurd pesmergák közötti konfliktusba - vélekedett a szocialista politikus, akit az érdekelt, hogya helyzet tisztázódásáig kivonják-e a magyar katonákat a térségből.
Megnyugtató válaszok vannak az Erbílben szolgáló magyar katonák helyzetére
Megnyugtatónak tartja az iraki Erbílben szolgálatot teljesítő magyar katonák biztonsági helyzetére kínált válaszokat Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese.
A kormánypárti politikus csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a parlament honvédelmi és rendészeti, valamint nemzetbiztonsági bizottságának üléséről adott számot. Kifejtette, hogy Kovács József, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója mindkét testületnek tájékoztatást adott a helyzetről.
Németh Szilárd elképesztőnek nevezte, hogy a Szcientológiai Egyház levélben fordult Molnár Zsolthoz, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnökéhez, a közbenjárását kérve a vallási szervezettel kapcsolatos hatósági eljárásban.
A tárcavezető válaszában leszögezte, hogy nyomon követik a kurdisztáni helyzet alakulását, a szövetségesekkel, a térségben lévőkkel folyamatosan egyeztetnek. "A magyar katonák abban a térségben vannak, ahol nem fenyegeti őket konkrét harci tevékenység. Ha most váratlanul a magyar katonák kivonulnának onnan, akár ronthatnának is a helyzeten" - véli Simicskó.
Szintén Molnár Zsolt, a bizottság elnöke kérdezte a honvédelmi miniszter arról, létezik-e a Soros-terv. Erre Simicskó István kifejtette: Soros György több interjúban beszélt, s nyilatkozott arról, hogy Európának jót tesz a migráció. Simicskó István közölte: honvédelmi miniszterként feladata a magyar emberek biztonságának garantálása, s kiemelte: ez a terv "veszélyt jelent Magyarországra".
Simicskó István beszámolójában kifejtette: az elmúlt évben mindent megtettek, hogy a világban Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország legyen. A határok megvédése mellett szerte a világban a Magyar Honvédség mintegy ezer katonája vesz részt külföldi missziókban is. Simicskó István elmondta, hogy a balkáni kontingens létszámát növelték, jelenleg ebben a térségben - Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban - vagyunk jelen a legnagyobb létszámmal. Emellett a parlament jóváhagyásával a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni harcban résztvevő iraki misszió létszámát is megnövelték, mandátumát meghosszabbították.
Simicskó István ismét felidézte: a kormány döntött arról - hogy a NATO vállalásoknak megfelelően - a honvédelmi kiadások 2024-re elérik a GDP 2 százalékát. Ennek részletes ütemezését év végéig adják meg a NATO-nak.
A miniszter Demeter Mártától, az LMP képviselőjétől kapta a legtöbb kérdést. Az LMP képviselője - aki egyébként nem tagja a bizottságnak - elmondta: különböző témákban rendszeresen kér tájékoztatást a Honvédelmi Minisztériumtól, de nem kap "érdemi választ". Ezért most többek között a haderőfejlesztési tervről, a repülő- és helikopterfejlesztésekről, a tartalékos rendszerről, a lőtérprogramról, s titkosított dokumentumokról is hosszasan kérdezte a minisztert.
