Egy héttel a párizsi nemzetközi klímacsúcs után már körvonalazódni látszik az ott meghozott döntések jelentősége. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerint sikerült végre a legfontosabb globális szereplőket egy asztalhoz ültetni, így már valóban jelentős és széles körű az üvegházhatású gázok kibocsátását visszafogni igyekvő országok listája.
Bár a kiotói jegyzőkönyvben elsősorban a fejlett országok vállalták kibocsátásuk visszafogását, a párizsi jegyzőkönyv is a közös, de különböző mértékű felelősség elvét alkalmazza. Ám merőben új módszerrel igyekszik elérni, hogy mindenki vegye ki a részét a munkából.
Az újítás lényege, hogy önkéntes vállalásokat vár el az országoktól, hogy azok aggregáltan biztosítsák: 2100-ig bolygónk átlaghőmérséklete nem fog két Celsius-foknál többel növekedni. Ezek a vállalások ötévente esedékes felülvizsgálati ciklusokkal szigorodnak, így biztosítva a folyamatos fejlődést, valamint azt, hogy a párizsi jegyzőkönyv akár évtizedeken is átívelő megoldása lehessen a nemzetközi klímapolitikának.
A párizsi megközelítés, amely szerint az országok elsősorban az információáramlás és a mérések egységesítése terén vállalnak jogi következményeket nem a konkrét kibocsátáscsökkenés mértékében, valóban áttörést hozhat a jövőben. A pontos sikerek megismerése azonban még várat magára, hisz ezekkel a vállalásokkal is több mint kétfokos átlaghőmérséklet-növekedéssel számolhatunk. Leszögezték, Párizs elérte a célját: olyan új megközelítést hozott a nemzetközi klímapolitikába, amely minden ország támogatását élvezi.
