Elsősorban belpolitikai jellegűnek nevezte a magyarországi kvótanépszavazást az Európai Parlament szociáldemokrata elnöke egy vasárnapi német lapinterjúban. Martin Schulz úgy vélte, a népszavazással Orbán Viktor miniszterelnök meg akarja szilárdítani hatalmát.
A német politikus a Berliner Morgenpost című lapban és a kiadóvállalat Funke médiacsoport többi politikai napilapjában megjelent interjúban kiemelte, hogy Orbán Viktor a hatalma megerősítéséért "játékot űz az EU egyik alapelvéből: megkérdőjelezi az európai törvényalkotás jogszerűségét", holott abban Magyarország is részt vett.
Magyarországnak az uniós elosztási képlet alapján csupán mintegy 2000 menekültet kellene befogadnia. "Veszélyes játék erről népszavazást tartani" - mondta Martin Schulz.
Arra a kérdésre, hogy mivel lehet magyarázni a menekültekkel szemben Közép- és Kelet-Európában mutatkozó erős fenntartásokat, az EP elnöke azt mondta, hogy Orbán Viktor "teljes nyíltsággal kultúrkampfról és egy kulturális forradalomról beszél", és egyenlőségjel kerül a menekültek iránti szolidaritás és az "állítólagosan akadálytalan és ellenőrizetlen bevándorlás" közé, aminek révén "célzottan félelmet gerjesztenek".
Ez egy teljesen másmilyen koncepció, mint a szolidáris és nyitott Európa eszméje - mondta az EP elnöke.
Arra a kérdésre, hogy a szolidaritástól elzárkózó tagállamok meddig számíthatnak a közösség pénzügyi szolidaritására, azt mondta, hogy a hét évre szóló pénzügyi tervben előirányzott támogatásokat nem lehet minden további nélkül csökkenteni, de ha a támogatásokban részesülő országok közül egyesek úgy vélekednek, hogy igényt tarthatnak a szolidaritásra, viszont nekik nem kell szolidaritást tanúsítaniuk, akkor ez a kérdés bizonyára napirendre kerül majd a pénzügyi terv felülvizsgálatakor.
Arra a felvetésre, hogy ez visszafogott állásfoglalásnak tűnik, Martin Schulz azt mondta, "ami a pénzügyeket illeti, jogilag nincsenek eszközeink", ezért politikailag kell kezelni az ügyet. A menekültügy terheit viselő országok kormányainak "meg kell mondaniuk kollegáiknak, hogy ez így nem megy tovább, a szolidaritás nem egyirányú utca".
Az EP elnöke arról is beszélt, hogy nem tartja hasznosnak Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter felvetését Magyarország uniós tagságának megszüntetéséről, és úgy véli, Magyarország továbbra sem fogad be menekülteket.
Mint mondta, már régóta nem számol Magyarországgal, de reménykeltőnek tartja a cseh és a szlovák miniszterelnök javaslatait a rugalmas szolidaritásról. Martin Schulz kiemelte, hogy "mégiscsak előrelépés", ha ezek az országok egy menekültkontingens önkéntes befogadásával, személyzettel, pénzzel, technikai segítséggel hozzájárulnak a terhek viseléséhez.
Hangsúlyozta, hogy, ugyan lehet ragaszkodni "radikális álláspontokhoz" és lehet folytatni ideológiai vitát alapelvekről, de ennek az árát a menekültek fizetnék meg, ezért inkább tárgyalni kell "minden javaslatról, amely előre visz minket".
Osztrák külügyminiszter: a menekültproblémát nem lehet elosztási kvótákkal megoldani
A menekültproblémát nem lehet a menekültek kvótákon alapuló elosztásával megoldani - mondta az osztrák külügyminiszter egy vasárnapi német lapnak adott interjúban.
Sebastian Kurz a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy rossznak tartja a 160 ezer menekült tagországok közötti elosztásáról hozott döntést.
Az EU-nak nem szabad "görcsösen" ragaszkodnia a döntéshez, hanem "el kell búcsúznia" tőle, mert "a cél teljes mértékben megvalósíthatatlan", és a menekültek kvóták szerinti elosztásáról folytatott vita veszélybe sodorhatja az Európai Unió összetartását - mondta a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa.
A kvótákról folytatott vita "veszélyes, megosztó hatású, nyugtalanságot, nézeteltéréseket, kölcsönös ellenségeskedést szül" - mondta Sebastian Kurz.
A kvótareferendumról elmondta, hogy a magyarok véleménye ismert, és szerinte ezen nem változtat az országos népszavazás. Hangsúlyozta, hogy nem szabad azt az érzetet kelteni, mintha az uniós tagországok két különböző osztályt képeznének, és úgy vélte, bizonyos tagországok hibát követtek el azzal, hogy a menekültkérdésben megpróbálták rákényszeríteni másokra irányvonalukat.
Hozzátette: "veszélyes, ha az EU-ban egyesek azt a benyomást keltik, hogy erkölcsileg más tagállamok felett állnak", sokkal inkább olyan Európára van szükség, amelyben a tagországok megértően viszonyulnak az övéktől eltérő véleményekhez és megközelítésekhez. A tiszteleten alapuló hozzáállással sokkal könnyebb szövetségeseket találni a közös fellépéshez.
"Másként fogalmazva: a visegrádi országok és néhány más tagállam mindig is ellenezte a kvótákon alapuló elosztást, soha nem támogatták a meghívás politikáját, és ha a legfőbb cél kezdettől fogva nem a menekültek elosztása lett volna, hanem a külső határok védelme, akkor vélhetően nem is tartották volna meg ezt a népszavazást Magyarországon" - mondta az osztrák külügyminiszter.
Cseh külügyminiszter: Európának össze kell fognia a migránsválság megoldása érdekében
Európa kezdi megérteni, hogyha a menekültválság megoldása érdekében nem fog össze, akkor mindent elveszíthet - véli Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter.
"Úgy látom, Európa kezdi tudatosítani, amit a pozsonyi uniós csúcstalálkozó is bizonyított, ha nem leszünk képesek összefogni, és nem hagyunk fel a bizonyíthatóan működésképtelen dolgokról folytatott vitáinkkal, akkor mindent elveszíthetünk" - jelentette ki Zaorálek a közszolgálati cseh televízió vasárnapi politikai vitaműsorában, a magyarországi kvótanépszavazással kapcsolatban.
A cseh diplomácia vezetője szerint a "kvótarendszer halva született gyerek, nem működőképes", és megvalósításának eddigi eredménye nagyon gyenge. "Számomra ez már a múlt, de kellemetlen, hogy a politikai vita erről ilyen hosszú ideig tartott" - tette hozzá.
Lubomír Zaorálek szerint Európának meg kellene változtatnia hozzáállását a migránsválsághoz, és az egyes országok részvételét a probléma megoldásában nemcsak a kvótákhoz való viszonyulás, hanem szélesebb alapon kellene értékelni.
"Mi nem akarjuk megismételni mások hibáit, eddig senki sem bizonyította be nekünk, hogy lehetséges az eltérő kultúrájú régiókból érkező migránsok integrálása" - indokolta Zaorálek azt, miért utasítja el Prága és a V4-ek a kvótarendszert.
Karel Schwarzenberg, a cseh képviselőház külügyi bizottságának elnöke, volt külügyminiszter szintén úgy látja, hogy Európa álláspontja migránsügyben kezd megváltozni, példaként az osztrák külügyminiszter nyilatkozatát hozta fel. "Kezdenek észhez térni" - jegyezte meg.
A magyarországi népszavazásról Schwarzenberg úgy vélekedik, hogy "túlságosan is színházi, és inkább Orbán Viktor belpolitikai céljait szolgálja". Az ellenzéki politikus ugyanakkor megdicsérte a Bohuslav Sobotka vezette cseh kormányt, amely szerinte "sokkal értelmesebben" viszonyul a kvótaproblémához, mint a magyar kormány.
"Magánvéleményem, hogy egy népszavazás ilyen kérdésekben mindig hiba, s ez a mostani voksolásra is érvényes" - jegyezte meg a volt cseh külügyminiszter.
Szerb miniszter: A népszavazás eredményétől függetlenül változatlanok maradnak a szerb-magyar kapcsolatok
A magyar kvótanépszavazás eredményétől függetlenül változatlanok maradnak Szerbia és Magyarország, valamint Szerbia és az Európai Unió viszonyai - jelentette ki Aleksandar Vulin szerb szociális ügyi miniszter vasárnap. A politikus kiemelte, hogy az Európai Unió eddig sem alkalmazta a kvótaelosztást.
"A velünk való viszonyban semmi nem fog változni. Az EU nincs abban a helyzetben, hogy egységes politikát alakítson ki, és úgy tűnik, minden egyes tagország a saját érdekeinek megfelelően jár el" - hangoztatta a miniszter. "Ez jelenti a valódi problémát" - szögezte le.
Mint mondta: Szerbia is hasonlóképpen fog eljárni, védelmezni fogja saját területét, esetlegesen törvényi változásokra lehet számítani a migránsválság következményeinek kezelését megkönnyítendő.
"Amíg nem fogalmaznak meg egységes megoldást, minden ország saját magáért fog küzdeni" - tette hozzá Aleksandar Vulin.
A Vecernje Novosti című szerb napilap szerint amennyiben a nemek győznek a vasárnapi magyar népszavazáson, az azt is jelenthetné, hogy legalább hétezer migráns rekedhetne Szerbia területén hosszabb időre. A lapnak nyilatkozó Vladimir Cucic szerb menekültügyi főbiztos szerint egy érvényes népszavazással újabb szigorító intézkedéseket lehetne bevezetni a magyar-szerb határon.
Jelenleg naponta 30 migráns adhatja át menedékkérelmét a magyar hatóságoknak. Amennyiben valaki az állampolgárok akaratát népszavazáson szeretné kikérni, akkor "egyértelmű, hogy váltásra készül, és igazolást kér a leendő lépésekhez" - fogalmazott a főbiztos.
Vladimir Cucic közölte, hogy jelenleg körülbelül hétezer migráns tartózkodik Szerbiában, közülük már 4500-an iratkoztak fel a menedékkérelem-átadási várólistára.
Rados Djurovic, a menedékkérők védelmével foglalkozó központ vezetője szerint már 7-10 ezerre tehető a Szerbiában tartózkodó illegális bevándorlók száma, és szerinte ha idővel nem mehetnek tovább, akkor idegessé, türelmetlenné, dühössé válhatnak.
A szerb katonaság és rendőrség közös járőralakulatai tíz hét alatt 9300 illegális határátlépést akadályoztak meg, és 53 embercsempészt fogtak el, a megerősített határvédelem ellenére azonban továbbra is több tucat migráns érkezik naponta Szerbiába Macedónia és Bulgária felől.
Olasz belügyminiszter: a népszavazás nem befolyásolja az uniót
Európa megbízhatatlan a migráció kezelésében, amely véget vethet, de akár újra is indíthatja az uniót - mondta az olasz belügyminiszter az Il Messaggero című római napilapnak adott interjúban vasárnap.
Angelino Alfano a magyar népszavazásról úgy fogalmazott, tiszteletben kell tartani egy nép szuverenitását, ugyanakkor nem szabad megengedni, hogy egy nemzet közvéleménye befolyásolja a több száz millió lakosú Európai Uniót.
Magyarország kezdettől fogva nemet mondott a befogadásra. "Mindig ezt a vonalat követte, és mi mindig elleneztük ezt" - tette hozzá.
Az olasz belügyminiszter fájdalmasnak nevezte, hogy éppen azok mutatkoznak a legkevésbé megértőnek a nehézségek iránt, akik utolsóként élték át "a szegénység tragédiáját, a szabadságtól való megfosztást és a Nyugatra való kivonulást a berlini fal leomlása után".
Olasz külügyminiszter: európai megoldások kellenek a migránsválságra
Üdvözölte a menekültek kötelező európai uniós elosztásáról szóló vasárnapi magyarországi népszavazás kimenetelét az olasz külügyminiszter. Paolo Gentiloni szerint nemzetállami helyett európai megoldások kellenek a migránsválságra, és szolidaritásra van szükség az európai országok között.
A minisztert a Földközi-tengerből kimentett menekülteket elszállásoló Lampedusa szigetén érte a hír, hogy érvénytelen lett a referendum. Erre utalva a RaiNews24 hírtelevíziónak azt mondta, "szép", hogy épp ott tudta meg az eredményeket.
Hozzátette azonban, hogy nincsenek illúziói, tudja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megpróbál győzelmet kovácsolni abból, amit a magyar ellenzék a kormányfő személyes vereségének tart: azt, hogy nem sikerült elég szavazót mozgósítani.
Megjegyezte: "minden országban vannak olyan pártok, amelyek ellenséget keresnek". De azok a kormányok, amelyek a legrosszabb érzéseket követik, felelőtlenek - vélekedett, hozzátéve, hogy a kormányon lévőknek kevesebb propagandát kellene folytatniuk, és jobban kellene ismerniük a tényeket.
A gondok szerinte nem oldódnak meg azzal a mondattal, hogy a migránsoknak otthonukban kell segíteni - "amit Olaszország egyébiránt már régóta megtesz".
