A népszerűségvesztést kockáztatja a Jobbik, ha nem szavazza meg az alaptörvény-módosítást Boros Bánk Levente politológus szerint, aki úgy látja, klasszikus könyöklősdi kezdődött a baloldali pártok között, a másik kiszorítására.
Egy pillanatig jó ötletnek tűnt a Jobbik részéről, hogy feltételhez köti az alaptörvény-módosítás megszavazását, de láthatóan dilemmába kerülnek a zsarolással – mondta lapunknak Boros Bánk Levente politológus, a Nézőpont Intézet elemzője. Szerinte most az a kérdés az ellenzéki pártban, hogyan jönnek ki kisebb arcvesztéssel az általuk teremtett helyzetből. Ha megszavazzák az alaptörvény-módosítást, akkor szembemennek a feltételt tartalmazó álláspontjukkal, hiteltelenné válhatnak, ha nem, akkor rájuk éghet, hogy miattuk gyengülhet Magyarország érdekérvényesítő képessége Brüsszelben.
El kell számolniuk azzal is, hogy a kötelező betelepítési kvóta ellen szavazó 3,3 millió választó között a saját táboruk hívei is ott voltak. Ha nem támogatják a változtatást, akkor népszerűségvesztéssel kell szembenézniük, hiszen támogatóik nem ezért szavaztak a kvóta ellen – összegzett Boros Bánk Levente.
A módosítás elfogadásának esélyeiről megjegyezte, volt olyan hír, amely szerint a Fidesz–KDNP-n és a Jobbikon kívül más is elfogadná a változtatást, így nem kizárt, hogy más pártok vagy más képviselők is igennel szavaznak majd, így nem csak a Jobbikon múlik, átmegy-e a módosítás. A Jobbik körüli újabb botrányokról az elemző elmondta: a párt előéletében vannak olyan pontok, amelyek nehezen összeegyeztethetők a néppártosodási törekvésekkel. Bár próbálják jelentékteleníteni ezeket, attól még a tények tények maradnak – jegyezte meg a politológus. Nem először merül fel az orosz szál – például az EP-képviselő Kovács Béla esetében – , és nem először vetődik fel a félkatonai szervezetekkel való kapcsolat. A kérdés az elemző szerint az, hogy a tagság, a képviselők, a támogatók hajlandók-e a szakításra, vagy elnézik, hogy a párt nem szakít ezekkel a kapcsolatokkal, amelyekre a jövőben még biztosan emlékeztetik őket.
A baloldali pártok marakodásáról a politológus elmondta: ez klasszikus könyöklősdi, ami arról szól, hogyan tudják kiszorítani egymást a parlamenti helyekért folyó harcban. Azonban minél több a párt, annál kevesebb hely jut egy-egy szervezetnek, így valamennyiüknek az az érdeke, hogy minél kevesebb balliberális formáció legyen tagja a parlamentnek – mondta az elemző. Szerinte Gyurcsány Ferenc nyeregben érzi magát, úgy néz ki, zsarolni tudja az MSZP-t. A lényeg, hogy aki 2018-ban nem jut be a parlamentbe, annak a pártnak lehet, hogy vége – hangsúlyozta, hozzátéve, ez a DK-ra is igaz. Abból a feltevésből indulnak ki, hogy 2018-ban nem tudják megnyerni a választásokat, így a jelenlegi stratégia a másik kiszorítása és nem a kormány leváltásának szándéka – tette hozzá.
El kell számolniuk azzal is, hogy a kötelező betelepítési kvóta ellen szavazó 3,3 millió választó között a saját táboruk hívei is ott voltak. Ha nem támogatják a változtatást, akkor népszerűségvesztéssel kell szembenézniük, hiszen támogatóik nem ezért szavaztak a kvóta ellen – összegzett Boros Bánk Levente.
A módosítás elfogadásának esélyeiről megjegyezte, volt olyan hír, amely szerint a Fidesz–KDNP-n és a Jobbikon kívül más is elfogadná a változtatást, így nem kizárt, hogy más pártok vagy más képviselők is igennel szavaznak majd, így nem csak a Jobbikon múlik, átmegy-e a módosítás. A Jobbik körüli újabb botrányokról az elemző elmondta: a párt előéletében vannak olyan pontok, amelyek nehezen összeegyeztethetők a néppártosodási törekvésekkel. Bár próbálják jelentékteleníteni ezeket, attól még a tények tények maradnak – jegyezte meg a politológus. Nem először merül fel az orosz szál – például az EP-képviselő Kovács Béla esetében – , és nem először vetődik fel a félkatonai szervezetekkel való kapcsolat. A kérdés az elemző szerint az, hogy a tagság, a képviselők, a támogatók hajlandók-e a szakításra, vagy elnézik, hogy a párt nem szakít ezekkel a kapcsolatokkal, amelyekre a jövőben még biztosan emlékeztetik őket.
A baloldali pártok marakodásáról a politológus elmondta: ez klasszikus könyöklősdi, ami arról szól, hogyan tudják kiszorítani egymást a parlamenti helyekért folyó harcban. Azonban minél több a párt, annál kevesebb hely jut egy-egy szervezetnek, így valamennyiüknek az az érdeke, hogy minél kevesebb balliberális formáció legyen tagja a parlamentnek – mondta az elemző. Szerinte Gyurcsány Ferenc nyeregben érzi magát, úgy néz ki, zsarolni tudja az MSZP-t. A lényeg, hogy aki 2018-ban nem jut be a parlamentbe, annak a pártnak lehet, hogy vége – hangsúlyozta, hozzátéve, ez a DK-ra is igaz. Abból a feltevésből indulnak ki, hogy 2018-ban nem tudják megnyerni a választásokat, így a jelenlegi stratégia a másik kiszorítása és nem a kormány leváltásának szándéka – tette hozzá.
