A nyomozó eltévesztette a kihallgatás sorrendjét, előbb kérdezett rá egy ötvenmillió forintos tétel sorsára, mintsem hogy az azzal kapcsolatos gyanúsítást egyáltalán közölte volna Kulcsár Attilával – ezt mondta tegnap perbeszédében a Fővárosi Törvényszéken a K & H-perben a hetedrendű vádlott védője.
A 2003-ban kirobbant brókerbotrány hetedrendű vádlottját, Bitvai Miklóst, az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt. akkori vezérigazgatóját a Kulcsár Attila és társai által elkövetett sikkasztás bűnsegédletével, vesztegetés elfogadásával és befolyással üzérkedéssel vádolja az ügyészség. Védője tegnap azonban azt mondta, egészen más emberek állnak bíróság előtt, mint akiknek ott kellene állniuk, és ez – tette hozzá – nem csak a védencére igaz, s ezért a volt vezérigazgató felmentését kérte, részben bűncselekmény, részben pedig bizonyítottság hiányában.
Bitvait az ügyészség azért vádolja vesztegetés elfogadásával és befolyással üzérkedéssel, mert a vádirat szerint 2003-ban átvett ötvenmillió forintot Kulcsártól, hogy azt juttassa el az akkori SZDSZ-es gazdasági miniszterhez, Csillag Istvánhoz. A vesztegetési pénz célja az volt, a miniszter akadályozza meg, hogy a Pannonplast-részvények fő tulajdonosa hitelt kapjon a Magyar Fejlesztési Banktól ahhoz, hogy a többségi tulajdonát meg tudja őrizni a tőzsdei cégben. Bitvai ügyvédje ennek kapcsán idézte fel Kulcsár tizenkét percig tartó kihallgatásának jegyzőkönyvét, amelyben a nyomozó előbb kérdezett rá arra, hogy hova került az ötvenmillió, minthogy meggyanúsította volna a vesztegetéssel.
A vezérigazgatót azzal is vádolják, hogy a bróker sikerdíjas ügyfele volt, Kulcsár vele külön is megállapodott, s az ÁAK számára hátrányos megállapodást kötött a brókercéggel. A védő szerint azonban ezt egyetlen okirati vallomás sem támasztja alá, sőt Bitvai a legnagyobb gondossággal járt el, amit jelez, hogy a brókercégnél elhelyezett 13,503 milliárd forint tiszta hozamot jelentett nyolc hónap alatt az autópálya-kezelőnek.
Bitvait az ügyészség azért vádolja vesztegetés elfogadásával és befolyással üzérkedéssel, mert a vádirat szerint 2003-ban átvett ötvenmillió forintot Kulcsártól, hogy azt juttassa el az akkori SZDSZ-es gazdasági miniszterhez, Csillag Istvánhoz. A vesztegetési pénz célja az volt, a miniszter akadályozza meg, hogy a Pannonplast-részvények fő tulajdonosa hitelt kapjon a Magyar Fejlesztési Banktól ahhoz, hogy a többségi tulajdonát meg tudja őrizni a tőzsdei cégben. Bitvai ügyvédje ennek kapcsán idézte fel Kulcsár tizenkét percig tartó kihallgatásának jegyzőkönyvét, amelyben a nyomozó előbb kérdezett rá arra, hogy hova került az ötvenmillió, minthogy meggyanúsította volna a vesztegetéssel.
A vezérigazgatót azzal is vádolják, hogy a bróker sikerdíjas ügyfele volt, Kulcsár vele külön is megállapodott, s az ÁAK számára hátrányos megállapodást kötött a brókercéggel. A védő szerint azonban ezt egyetlen okirati vallomás sem támasztja alá, sőt Bitvai a legnagyobb gondossággal járt el, amit jelez, hogy a brókercégnél elhelyezett 13,503 milliárd forint tiszta hozamot jelentett nyolc hónap alatt az autópálya-kezelőnek.
