Recep Tayyip Erdogan a srebrenicai mészárlásra vonatkozó kijelentése a történelem undorító meghamisítása - jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök a holland RTL televízióban kedden.
A Saar-vidék megtiltja a török kampányrendezvényeket
Megtiltják a törökországi alkotmánymódosító népszavazáshoz kapcsolódó kampányrendezvényeket a németországi Saar-vidéken - közölte kedden a tartomány miniszterelnöke. Annegret Kramp-Karrenbauer kiemelte, hogy a török miniszterek németországi és hollandiai rendezvényei körül kibontakozott viták nyomán a tartományi kormány "minden lehetőséget megragad, hogy megtiltsa az ilyen rendezvényeket Saar-vidék területén". A saarbrückeni vezetés a tiltást a külföldiek tartózkodását szabályozó törvény 47. paragrafusára hivatkozva rendeli el, amely lehetőséget ad valamennyi tartománynak a németek és külföldiek békés együttélését veszélyeztető politikai tevékenység megakadályozására. A "törökországi belső konfliktusoknak nincs helyük Németországban" - jelentette ki Annegret Kramp-Karrenbauer, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.
Rutte aláhúzta, a török elnök továbbra is feszültséget szít Hága és Ankara között, de Hollandia nem alacsonyodik le erre szintre, ez teljességgel elfogadhatatlan - tette hozzá.
Recep Tayyip Erdogan török államfő kedden kijelentette, hogy nem lehet egy bocsánatkéréssel elintézni a Törökország és Hollandia között kialakult diplomáciai vitát, "állami terrorizmusnak" nevezte a holland fellépést és arra figyelmeztetett, hogy Ankara további büntetőintézkedésekhez folyamodhat. Beszédében megemlítette a kelet-boszniai Srebrenica városában 1995-ben történt mészárlást, amellyel kapcsolatban kijelentette, a holland kéksisakosoknak nem sikerült megakadályozniuk a vérengzést.
A két ország közötti diplomáciai pengeváltást az okozta, hogy a holland hatóságok szombaton két török minisztert is megakadályoztak abban, hogy részt vegyenek az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-i török népszavazás kampányrendezvényein Hollandiában.
A szerb határ közelében, Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környék muszlim bosnyák lakossága itt keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, a kézifegyverekkel felszerelt holland békefenntartók pedig gyakorlatilag semmilyen ellenállást nem tanúsítottak. Srebrenica elfoglalását követően a szerb erők néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháborút követő időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.
2016 szeptemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elutasította azt a keresetet, amelyet boszniai panaszosok nyújtottak be a holland állam ellen a srebrenicai mészárlás ügyében. A felperesek, a Srebrenicában boszniai szerb katonák által legyilkolt áldozatok hozzátartozói azzal vádolták meg a holland hatóságokat, hogy nem vizsgálták ki megfelelően három holland ENSZ-békefenntartó büntetőjogi felelősségét, akik szerintük a biztos halálba küldték a rokonaikat azzal, hogy a támaszpontjuk elhagyására utasították őket, miután a boszniai szerb erők bevonultak a településre.
Szakértő: Áprilisnál korábban nem rendeződhet a holland-török viszony
Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint az áprilisi törökországi népszavazás előtt nem szűnik meg a Törökország és Hollandia közötti diplomáciai feszültség. A szakértő az M1 kedd esti műsorában azt mondta, bár Törökország bíróságra akar menni amiatt, hogy Hollandia nem engedte leszállni az országban kampányolni akaró török külügyminiszter gépét, az ügy konkrét jogi normába nem ütközött. Szerinte Törökország a legsúlyosabb diplomáciai eszközöket nem fogja bevetni, mivel azokkal már korábban élt volna. Így vélhetően nem szakítja meg a diplomáciai kapcsolatokat és nem nyilvánítja nem kívánatos személynek az ankarai holland nagykövetet sem. Tóth Norbert elmondása szerint erre már csak azért sem kerülhet sor, mert mindkét ország NATO-tag, szövetségesek között pedig ez "erős" lépés lett volna. Mintegy 55,3 millió török szavazópolgár jogosult leadni voksát Törökországban az elnöki rendszer bevezetéséről szóló április 16-i népszavazáson, ehhez jön még 2,97 millió külföldön élő regisztrált török szavazó is. A külföldi törökök ezzel a szavazatok hozzávetőleg 5 százalékát adják, és egy fej fej melletti eredmény esetén akár a mérleg nyelvének szerepét is betölthetik.
Yildirim: Törökország nem akarja teljesen megszakítani kapcsolatait Hollandiával
Törökországnak nem áll szándékában teljesen megszakítani kapcsolatait Hollandiával, viszont reagálni fog, amikor megsértik állampolgárainak jogait - jelentette ki kedden Binali Yildirim török miniszterelnök a Habertürk török hírtelevízióban. "Nem titok, hogy válságba került a viszony Európával és Hollandiával. Ugyanakkor nem akarjuk a kapcsolatok teljes felszámolását sem Európával, sem Hollandiával. Nem akarunk válságot, de nem fogjuk tűrni a minket érő további sérelmeket, válaszolni fogunk azokra" - mondta Yildirim, aki egyben emlékeztetett arra is, hogy Ankara hétfőn úgy döntött, nem engedi vissza a szabadságon lévő holland nagykövetet Törökországba, amíg Hollandia nem tesz eleget a török követeléseknek, és nem kér bocsánatot. Emellett felfüggesztették a kormánytalálkozókat Hollandiával, és megtiltották a holland diplomaták repülőútjait Törökországba. "Meglátjuk miképp alakul majd a helyzet. Várjuk a bocsánatkérést" - hangsúlyozta Yildirim.
A tökök kormányfő szerint nagy szégyen és hiba volt Hollandia részéről, hogy megtagadta a török külügyminiszter repülőgépének a leszállási engedélyt. "Ez volt a válság kezdőpontja. Ezt követte a török családügyi miniszterrel kapcsolatos incidens, és a helyzet kezdett kicsúszni az ellenőrzés alól" - tette hozzá. Yildirim szerint még a feszültségek kialakulásának kezdetén beszélt Mark Rutte holland miniszterelnökkel, akinek elmondta, hogy "Hollandia hibákat követett el, amelyek ki kell javítani". Hozzáfűzte: a holland fél bocsánatot kért Ankarától azért, hogy a török konzult Rotterdamban - tévedésből - feltartóztatták. A török kormányfő ugyanakkor jelezte, hogy ennek az incidensnek a jogi vonatkozását is megvizsgálják, a Bécsi Konvencióban szereplő diplomáciai jogok tükrében. A rotterdami tömegoszlatás során megsebesült törökök pedig az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak majd panasszal - tette hozzá.
Bolgár belügyminiszter: nincs ok aggodalomra a török-bolgár határon
Nincs ok aggodalomra a török-bolgár határon - jelentette ki Plamen Uzunov bolgár belügyminiszter kedden arra utalva, hogy eddig nincs jele annak, hogy Ankara megsértette volna az EU-török menekültügyi egyezményt dacára a diplomáciai feszültségeknek Törökország és Hollandia, illetve Németország között. A bolgár-török határon, amely egyben az Európai Unió külső határa, nem tapasztaltak a szófiai hatóságok megnövekedett menekültáradatot. "Jelenleg nincs semmi aggasztó" - hangsúlyozta Uzunov. Ugyanakkor a helyzetet folyamatos figyelemmel kísérik, szükség esetén pedig Bulgária kész határvédelmét megerősíteni - tette hozzá.
Kern: Meg kellene akadályozni az Ausztriában tartandó török kampányrendezvényeket
Meg kellene akadályozni az Ausztriában tartandó török kampányrendezvényeket Christian Kern osztrák kancellár szerint, aki úgy látja, hogy a törökországi szavazás többé-kevésbé a demokrácia aláásásáról szól. Kern az osztrák közszolgálati televíziónak (ORF) nyilatkozva úgy vélte: lehetséges, hogy a rotterdami eset után a török vezetés "Ausztriában is folytatni akarja játékát". Szombaton Hollandia nem engedett be két török minisztert, akik egy rotterdami kampányrendezvényen vettek volna részt. Kern kijelentette, hogy az ausztriai polgármestereknek joguk van meghiúsítani hasonló kampányrendezvényt. Az európai szintű megoldásról az osztrák kancellár hétfőn egyeztetett Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével.
Egyelőre koalíciós vita zajlik a gyülekezési jog megváltoztatásának lehetőségéről Ausztriában, miután a néppárti belügyminiszter azt javasolta, hogy szigorítsák a gyülekezési törvényt, és tiltsák meg külföldi politikusok Ausztriában tartandó kampányrendezvényeit. Az álláspontok a keddi kormányülést követően sem közeledtek egymáshoz. A következő megbeszélést pénteken tartja Thomas Drozda kancelláriaminiszter, Wolfgang Sobotka belügyminiszter és Hans Peter Doskozil védelmi miniszter.
