Hosszabb menetelésnek bizonyult a görög hétvége Európa számára, mint eredetileg tervezték. Az euróövezeti pénzügyminiszterek találkozója egy helyett kétnapos lett, és bár haladást sikerült elérniük, néhány jelentős ügyet az állam- és kormányfők esti ülése elé vittek, amelyet felfüggesztettek, majd kisebb csoportban folytattak.
Elhúzódó egyeztetés és döntések jellemezték az elmúlt hétvégét. A görög parlament péntek helyett csak szombaton hajnalban bólintott rá Athén konszolidációs csomagjára, és az eurózóna pénzügyminisztereiből álló Eurócsoport sem jutott megállapodásra szombaton. A tárgyalást másnap délelőtt folytatták. A csúszás miatt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke által tegnap estére összehívott összeurópai csúcs elmaradt, így csak az eurózóna tagállamainak vezetői tanácskoztak délután négytől Brüsszelben. Ám Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felfüggesztette az eurócsúcs ülését, és szűkebb körben Alekszisz Ciprasszal, Euklid Cakalotosszal, Angela Merkellel és Francois Hollande-dal vitatják meg a javaslatokat.
A görög parlament támogató döntése szinte borítékolható volt már pénteken, miután Alekszisz Ciprasz kormányfő az ellenzéket is meggyőzte a reformcsomag fontosságáról. A miniszterelnök parlamenti beszédében elismerte, hogy a nyugdíjcsökkentést és adóemelést is tartalmazó javaslatcsomag távol áll pártja korábbi ígéreteitől, de ez az egyetlen esély, hogy újabb mentőhitelhez jussanak – hangsúlyozta a Ciprasz. A görög kormány az európai partnereknek ígért, hároméves időtartamra szóló intézkedésekért cserébe egy újabb, 53,5 milliárd eurós kölcsönt remél.
Az Eurócsoport szombaton kilencórás egyeztetés után megszakította ülését. Bár a nemzetközi hitelezők a görög javaslatokat megfelelő tárgyalási alapként értékelték, keveslik az Athén által vállalt megszorításokat. Annál is inkább, mert állítólag az Európai Unió és az IMF számításai szerint az athéni kormány 53,5 milliárdos hiteligénye helyett hetvennégymilliárd eurós hitelcsomagra és nyolcmilliárd eurónyi áthidaló hitelre lenne szüksége Görögországnak.
Nem derült ki sokkal több az Eurócsoport ülésének tegnapi befejezése után sem. A holland pénzügyminiszter, a tanácskozás elnöke azt mondta: haladást sikerült elérni, de néhány jelentős ügyben az állam- és kormányfőknek kell döntést hozniuk. Megállapodtak egy szövegtervezetről, amely hozzávetőleg kilencven százalékban kész, és amely messzemenő garanciákat tartalmaz. A görög parlamentnek július 15-ig el kell fogadnia bizonyos törvényeket, az újabb mentőprogramról pedig csak akkor kezdődhetnek tárgyalások, ha az athéni kormány és a parlament is minden, most lefektetett intézkedést elfogad. Köztük adó-, nyugdíj- és áfarendszert érintő változtatásokat, valamint privatizációs döntéseket is.
Cipraszéknak sok dolguk lesz a héten
A Politico Europe hírportálnak állítólag sikerült megszereznie azt a szövegtervezetet, amelyet az eurózónás pénzügyminiszterek tegnap elfogadtak. Igaz, ez nem végleges változat, hiszen több vitás kérdésben lehet, hogy csak jóval lapzártánk után döntenek az állam- és kormányfők. Ahhoz azonban, hogy elkezdődhessenek a tárgyalások, Athénnak szerdáig tucatnyi intézkedést kell meghoznia. Ezek között szerepel a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, a polgári peres eljárási törvény átalakítása, valamint a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása. Továbbá felsorolják még az automatikus kiadáscsökkentést eredményező döntéseket, az uniós bankszanálási és talpra állítási irányelv egyébként is kötelező, maradéktalan átvételét, az energiahálózat privatizációját, a nem teljesítő hitelekkel kapcsolatos döntést, az állami vagyonkezelő függetlenségét, illetve a közigazgatás politikamentesítését.
Röviden
Nagy többségben ellenzik a reformokat
– A görögök hetvenkilenc százaléka nem támogatja a kormány intézkedéseit. Hetvennégy százalék úgy látja, hogy a javaslatok ellentétesek a népszavazáson született eredménnyel.
– Görögországban még hónapokig fenntartják a tőkekorlátozásokat akkor is, ha megállapodnak a hitelezőkkel – mondta a görög gazdasági miniszter –, de a bankok gyorsan kinyitnak akkor, amikor az EKB felemeli a támogatási keretösszeget.
– Oroszországnak az a szándéka, hogy az energetikai együttműködés kibővítésének révén támogassa a görög gazdaság fellendítését. Így Moszkvában jelenleg vizsgálják az energiahordozó nyersanyagok közvetlen szállíthatóságát.
