Az emberéletek mentését nem adjuk fel, de vannak határok, nem fogadhatunk be mindenkit, ki kell toloncolni, akiknek ehhez nincs joguk – hangoztatta Matteo Renzi olasz miniszterelnök az Angela Merkel német kancellárral tartott olasz-német kormánytalálkozót követő sajtótájékoztatón szerdán Maranellóban.
Matteo Renzi közös kitoloncolási rendszer bevezetését szorgalmazta az EU tagállamaiban. Az olasz miniszterelnök kijelentette, hogy év eleje óta mintegy ugyanannyian érkeztek Olaszországba mint az előző években, bár azt elismerte, hogy az utóbbi időben az olasz partokra érkezők száma jelentősen erősödött. (Kevesebb mint egy hét alatt mintegy 18 ezer migráns érkezett). Renzi hangsúlyozta, hogy ennek ellenére az olaszországi befogadási rendszer nincs az "összeomlás" szélén, és Olaszország továbbra sem mond le az emberéletek mentéséről.
Olasz sajtójelentések szerint migránsáradat indult el az ország partjai felé
Az ősz beállta előtt az embercsempészek kihasználják a kedvező időjárás utolsó szakaszát, az olasz partokra (a migránsok) rekord számú érkezése várható – idézte az olasz belügyminisztériumot a La Repubblica című napilap szerdán.
A Líbia és Olaszország közötti tengeren bajba jutó migránscsoportok mentését koordináló olasz parti őrség közölte, hogy szerdán újabb 1800 embert mentettek meg. Több mint háromszázat az olasz parti őrség hajói vettek fedélzetükre, mintegy ezret a Mare Nostrum (Mi Tengerünk) olasz tengeri műveletben szolgáló olasz hadihajók, továbbiakat a Moas máltai székhelyű nem kormányzati szervezet hajója, amely az egyik süllyedő gumicsónakon három holttestet is talált.
Az utóbbi négy nap alatt több mint 13 ezer embert mentettek a Líbia és Olaszország közötti tengerszakaszon az olasz parti őrség koordinálásával.
A római belügyminisztérium adatai szerint év elejétől augusztus 30-ig több mint 107 ezer migráns érkezett a tengeren keresztül a dél-olaszországi partokra. A tavalyi év ugyanezen időszakában az érkezések száma 116 ezer fölött volt, de 2015 júliusától az olaszországi migráció csökkenő tendenciát mutatott a balkáni útvonal akkori megerősödése miatt. Idén nyáron viszont az Olaszországba érkező migránsok száma folyamatosan emelkedett.
A balközép La Repubblica értesülései szerint az egész olaszországi "befogadási gépezet stressz alatt van". Augusztus 30-án 145 ezernél több migráns volt az olaszországi befogadó állomásokon, tavaly ugyanilyenkor mintegy 104 ezer. A legtöbb - több mint 19 ezer - migránst Lombardiában látják el, a többieket Szicíliában, Lazio és Veneto tartományban. Szeptember elsejétől minden olasz megyének, ami nyolcvan közigazgatási térséget jelent, 70-70 menekültkérőt kell befogadnia.
Angela Merkel hozzátette, hogy Németországban „sem maradhat mindenki”. „A humanitárius elkötelezettség mellett közös érdekünk az embercsempészettel szembeni fellépés is” – mondta a német kancellár, aki szintén európai együttműködést sürgetett a maradásra nem jogosult migránsok kitoloncolására. Angela Merkel úgy fogalmazott, a migrációról korábban adódtak viták a tagállamok között, jelenleg azonban közösek az érdekek. Megjegyezte, hogy az afrikai Nigerrel és Malival, ahonnan többek között az Olaszországba és Európába tartó afrikai migránsok indulnak el, partnerségi kapcsolattal lehet maradásra bírni az embereket.
Az olasz és német kormány közötti 21. találkozó a Modena közeli Maranellóban volt, ahol a Ferrari gyárát Sergio Marchionne a Fiat-Chrysler ügyvezető igazgatója, a Ferrari elnöke mutatta be a német delegációnak. A helyszín kiválasztásával az olasz gazdaság kiválóságát akartuk bizonyítani – hangoztatta Matteo Renzi. A Ferrari bejelentette, hogy egy millió eurót érő autót bocsát árverésre a közép-olaszországi földrengés sújtotta terület megsegítésére.
Az olasz kormányfő arról beszélt, hogy a Brexitet követően sokan eltemették Európát, ezzel szemben – mint fogalmazott – Európának jövője van. „Európának ismét a remény helyszínévé kell válnia, ahol lehetőségek teremtését kínálja. Több energiát, több átélést kell felmutatni elsősorban a fiatalabb generációk számára A világ rohan, az EU sem maradhat le” – hangoztatta Matteo Renzi hozzátéve, hogy ezért hívta Francois Hollande francia elnököt és Angela Merkelt augusztus 22-én Ventotene szigetére.
A találkozón többek között az olasz és a német kormány több minisztere vett részt, köztük a külügy-, a belügy-, a pénzügy- és a védelmi miniszterek. Matteo Renzi úgy fogalmazott, az EU nem kizárólag arra kell, hogy „osztályozza” a tagállamokat. Hangsúlyozta, hogy Olaszország államadóssága tíz éve nem volt ennyire alacsony. Az olasz miniszterelnök a földrengés és az emiatt indított olaszországi földrengésellenes beruházások (Olaszország Háza program) nevében, „szükség esetén” további rugalmasságot kért Róma számára az EU által diktált pénzügyi megszorításokkal szemben. Az Európai Bizottság már idén is engedményt adott Itáliának és nem indított vele szemben túlzott deficiteljárást.
Angela Merkel úgy reagált, hogy a Renzi-kormány reformjai jót tesznek Olaszországnak és Európának is. „Ha az olasz program megfelelő és átlátható, az Európai Bizottság is megfelelő és józan megoldást fog találni”.
A kancellár közölte,hogy Németország finanszírozni kívánja egy iskola újjáépítését a közép-olaszországi földrengés sújtotta területen. Ezen kívül a két ország labdarúgó-válogatottjai egy közös baráti mérkőzés bevételét is felajánlják.
Angela Merkel Maranellóban azokkal az olasz tűzoltókkal is kezet fogott, akik Amatrice városában 17 óra mentés után élve emelték ki a romok közül a Giorgia nevű négy éves kislányt.
Németországban vegyesen értékelik a „wir schaffen das” első évét
Németországban a lakosság és a sajtó vegyesen értékeli az európai menekültválságban azóta kibontakozott hazai fejleményeket, hogy Angela Merkel kancellár egy éve, 2015. augusztus 31-én kiadta a „sikerülni fog, megoldjuk” (wir schaffen das) jelszót.
A „wir schaffen das” mottó lakossági megítélése is vegyes, de egy szerdán ismertetett felmérés szerint az egy év alatt emelkedett mindazok aránya, akik egyetértenek a kancellár világhírű kijelentésével.
Az Emnid közvélemény-kutató intézet adatai szerint most a németek 43 százalék gondolja, hogy Németország „megoldja”, ami a tavaly szeptemberben mért 37 százalékhoz képest 6 százalékpontos növekedés. A kancellár véleményét nem osztó németek aránya most 54 százalék, ami 5 százalékpontos csökkenés a tavaly szeptemberi 59 százalékhoz viszonyítva - mutatta ki az intézet az N24 hírtelevízió megbízásából készített felmérésben, amelyet mintegy 1000 ember megkérdezésével végeztek augusztus 30-án.
Németországban a menekültválság nem tavaly augusztus 31-én mélyült el igazán, hanem azután, hogy szeptember 5-re virradóra megszületett a döntés a Magyarországon Nyugat felé gyalog elindult menedékkérők beengedéséről. Ennek a mozzanatnak a megítélése továbbra is pozitív, az Emnid felmérése szerint a németek 57 százaléka tartja helyesnek a döntést.
Az évfordulóra megjelent kommentárok többsége elmarasztalja a kancellárt. Például a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap a Merkel Manhattan-projektje című szerdai vezércikkében Angela Merkel korábbi foglalkozására utalva kiemelte, hogy nincs a világon „fizikus, aki mert belevágni egy ekkora kísérletbe”, és ennek révén a kancellár ugyan biztosította helyét a törvénykönyvekben, de kérdéses, hogy miként: vagy olyan politikusként tartja majd számon az utókor, aki „az emberiesség Manhattan-projektjével erkölcsi szuperhatalommá tette Németországot”, vagy olyan "kancellárként, aki soha nem látott szociális, kulturális és vallási konfliktusokba taszította országát".
Angela Merkel a jövő mindkét lehetséges változata felé kitárta a kaput, és majd csak évtizedek múlva lehet megállapítani, hogy milyen irányt vesznek a folyamatok. Azonban már most látni, hogy nem sikerült eloszlatnia a németek félelmeit a menekülthullám hosszú távú következményeitől és nem sikerült megnyerni őket politikájának. Pártjában, a jobboldali CDU-ban pedig „már csak azért követik, mert nem tudják, kit követhetnének helyette”. Az is megállapítható, hogy két központi jelentőségű ügyben kudarcos a kancellár politikája: még mindig nem megy a védelemre nem szoruló menedékkérők kitoloncolása, és a menekültek uniós tagországok közötti szétosztása „Merkel személyes vágyálma maradt”, mert sok partnere „rémálma” lett – írta a FAZ.
A konzervatív Die Welt szerint Angela Merkel az egy évvel ezelőtti berlini nemzetközi sajtótájékoztatóján „tőle szokatlanul néhány percre nagyon populista módon nem vett tudomást a probléma összetettségéről, és arról álmodott, hogy megoldjuk”, pedig csak hallgatni kellett volna a pártjára, hogy tudja, ez a „mi” (wir) már akkor sem létezett. A lap szerint egy év után még rosszabb a CDU-elnök kancellár helyzete, aki soha nem akarta, hogy a politikából bukott kormányfőként távozó elődje, Gerhard Schröder sorsára jusson, de úgy tűnik, ez mégis bekövetkezhet.
A baloldali liberális Der Tagesspiegel mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a „wir schaffen das” Angela Merkel kancellárságának „politikai hitvallása” és programja: az egykori NDK-ból származó politikus „mindenekelőtt jó európai akar lenni”, és valószínűleg „nincs, ami ennél erősebben vezérelné”.
Az évfordulóra készült elemzések is vegyes képet mutatnak. A FAZ például kiemelte, hogy a menedékkérők elhelyezése „nagy sikertörténet”, hiszen egy pillanatra sem fenyegetett „tömeges hajléktalanság”, holott volt időszak, amikor naponta egy kisváros lakosságának megfelelő létszámban érkeztek menedékkérők az országba. Ugyanakkor máig nem tudni, hogy mennyien vannak és kicsodák ők valójában, és az államigazgatás legkorábban az idén ősszel éri utol magát, akkor lehet majd pontos képet alkotni a menedékkérők tömegéről.
A Bild című lap elemzésében a többi között rámutatott, hogy míg tavaly átlagosan 5,2 hónapig tartott egy menedékjogi kérelem elbírálása, az idén már 6,7 hónap az átfutási idő, a pénzügyminisztérium számításai szerint 2020-ig 94 milliárd euróba kerül a menekültválság a német adófizetőknek, a menedékkérők, menekültek és az országban illegálisan tartózkodó külföldiek által elkövetett regisztrált bűncselekmények száma a 2014-ben regisztrált 116 328-ról tavaly 208 344-re emelkedett, ami 80 százalékos növekedés. Ugyanakkor a menekülthullám jelentősen csillapodott: míg tavaly 1,1 millió menedékkérő érkezett és 1000 tornacsarnokot kellett átalakítani menekültszállássá, az idén várhatóan 300 ezren jönnek, és 700 tornacsarnokot már kiürítettek.
