"Rengeteg ország" törekszik szabadkereskedelmi megállapodásra Nagy-Britanniával - mondta szerdán David Davis, a Brexit-tárgyalások irányításáért felelős brit miniszter. Ugyanezt írta szerdán megjelent cikkében Boris Johnson brit külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint az EU alapvető érdeke a Brexit méltányos lebonyolítása.
Kedden ismerteti döntését a legfelsőbb bíróság
Jövő kedden hirdeti ki döntését a brit legfelsőbb bíróság abban a kérdésben, hogy a kormánynak kérnie kell-e előzetes parlamenti jóváhagyást a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához. Theresa May brit miniszterelnök álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása - amelyet a kormány az idei év első negyedének végéig irányzott elő - az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás, miután a brit EU-tagságról rendezett tavaly júniusi népszavazáson a résztvevők többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból. Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot. A kormányfő álláspontját többen, akik a brit parlament kikezdhetetlen döntési szuverenitásának elsőbbségét vallják, jogilag megtámadták a londoni felsőbíróság előtt. Az első fokon eljáró bírói fórum novemberben a kereset beterjesztőinek adott igazat, kimondva: a brit parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása. A felsőbírósági végzés ellen a kormány a legfelsőbb bírósághoz nyújtott be fellebbezést. Erről hirdeti ki döntését a legfőbb brit fellebbviteli fórum jövő kedden.
Davis a BBC rádió közéleti 4-es csatornájának hírműsorában kijelentette: az Európai Unión kívüli országok "hatalmas számban" jelezték, hogy "nagyon szívesen" kötnének szabadkereskedelmi megállapodást Londonnal.
Johnson a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap kommentárrovatában azt írta, hogy nem az Európai Bizottság irányítja majd a brit kereskedelmi politikát, amint megszűnik Nagy-Britannia tagsága az EU-ban és az unió egységes belső piacán. Ezután a brit kormánynak lehetősége nyílik saját szabadkereskedelmi megállapodásokra a világ országaival, amelyek "máris sorban állnak", hogy tárgyalhassanak Londonnal egy ilyen egyezményről.
Szijjártó Péter: a fair Brexit az Unió alapvető érdeke
Az Il Sole szerint a Brexit megárthat a magyar gazdaságnak
A gazdasági napilap szerint, miközben Jarosław Kaczynski, a lengyel jobboldali kormányzó Jog és Igazságosság párt elnöke és Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Egyesült Királyság kilépését lehetőségnek tartja egy új Európa megteremtésére, a Brexit majdnem 1-1 százalékponttal csökkentheti Lengyelország és Magyarország gazdasági növekedését. Az IlSole számításai szerint a Brexit módosíthatja a Nagy-Britanniában élő 80 ezer magyar által hazautalt pénzek mennyiségét, negatív hatással lehet a magyar-brit cserekereskedelemre, de ennél is jelentősebb, hogy Nagy-Britannia nélkül a jövőben csökkenhet a Magyarországnak is juttatott uniós források aránya. A tárcavezető kiemelte: Magyarország elvárása a tárgyalásokat illetően, hogy az EU nem lehet sértődött pozícióban, ha a sértettség alapján tárgyal, akkor nem születhet jó megoldás a számára.
A tárgyalásoknak a lehető legátfogóbb, legszélesebb körű szabadkereskedelmi megállapodásra kell irányulniuk, a lehető legszorosabb gazdasági, kereskedelmi, befektetői együttműködésre van szükség, Nagy-Britannia ugyanis fontos gazdasági partnere Magyarországnak - tette hozzá.
Szijjártó Péter szerint mivel jelenleg az EU életében a legsúlyosabb a terrorfenyegetettség, fenn kell maradnia a szoros biztonsági együttműködésnek Nagy-Britanniával, hogy számítani lehessen rá Európa kollektív védelmében.
Hangsúlyozta továbbá, hogy minél előbb megállapodás kell arról, hogy megvédjük a Nagy-Britannia területén dolgozó uniós állampolgárok jogait, és korrekt felvetés, hogy ezért cserébe az unió területén dolgozó britek jogait is garantálni kell, ez jó tárgyalási alap.
A külügyminiszter kifejtette: egész Európa és Magyarország számára rossz hír Nagy-Britannia kilépése, hiszen az EU második és a világ ötödik legnagyobb gazdasága hagyja el az uniót. Ugyanakkor kudarc is kifejezetten Brüsszel szempontjából, hogy a britek így döntöttek, viszont a személyi konzekvenciák levonása csak Londonban történt meg, Brüsszelben nem - mondta.
Megjegyezte: a britek döntését tiszteletben kell tartani, csak nekik van joguk döntést hozni az országuk jövőjéről, ezért a döntést bíráló minden megközelítést el kell utasítani.
Mint mondta, a világban radikális változások zajlanak, amit vannak, akik tudomásul vesznek, mások pedig vitatják. De akik eddig tagadták, hogy új világrend van kialakulóban, most beláthatják, hogy tévedtek - fűzte hozzá.
Szijjártó Péter közölte: az elmúlt hónapokban világossá vált, hogy "a korábban dicsőített modellek megbuktak", és köddé váltak a korábban megdönthetetlennek hitt dogmák. Az eddiginél sokkal patriótább amerikai külpolitika és gazdaságpolitika bontakozik ki, Nagy-Britannia elhagyja az EU-t, a brüsszeli csökönyösség miatt egyre mélyül a válság az unió és Oroszország kapcsolatrendszerében, Kína pedig radikális expanziót folytat – sorolta. Úgy vélte, mindebből az következik, hogy Európának nem szabad még egyet hibáznia, mert az végzetes következményekkel járna, és akkor Európa behozhatatlanul lemarad.
A külügyminiszter szerint a brit miniszterelnöktől keddi nyilatkozatában egyenes, világos beszédet hallhattunk, és ahhoz, hogy a tárgyalások végén Nagy-Britannia és az EU szempontjából kielégítő megállapodás szülessen, ilyen nyílt és őszinte beszédre van szükség. Olyan megállapodás kell, amelynek nincs előképe, amely nem hasonlítható más már meglévő megállapodáshoz - mondta.
Szijjártó Péter kérdésre arról is beszélt, hogy hazug megközelítés, amit egyes körök próbálnak felépíteni, hogy az embereket, a társadalmakat a civil szervezetek képviselik, hiszen még soha nem volt olyan választás, ahol közülük választottak volna az emberek. Az embereket ugyanis a megválasztott parlamenti képviselők és a választások alapján létrejött kormányok képviselik. A civil szervezetek civil kezdeményezések alapján jönnek létre, és bizonyos kérdésekben véleményt nyilvánítanak - mutatott rá. Úgy vélte, jogos elvárás, hogy a közügyekben megnyilvánuló civil szervezetek esetében legyen világos és átlátható, hogy kinek a finanszírozásából működnek.
Ugyancsak kérdésre válaszolva kitért arra: Soros György magyar származású amerikai üzletembernek az amerikai külpolitikára eddig jelentős hatása volt, más kérdés, hogy ezután is így lesz-e. Köztudott, hogy Soros György mit gondol a jelenlegi magyar kormányról, de nem ő dönti el, hogy ki kormányozza az országot, ezt a választókra kell bízni - fogalmazott a külügyminiszter.
Juncker: az Európai Unió jó viszonyra törekszik Nagy-Britanniával
Teljesen tévedésben vannak azok, akik azt hiszik, hogy eljött az Európai Unió lebontásának és darabokra szedésének ideje - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán. Juncker hangsúlyozta, a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) folytatott tárgyalások alatt arra törekszik majd, hogy jó eredményeket hozó megállapodást tudjanak kötni a szigetországgal. "Mindent megteszek annak érdekében, hogy a tárgyalások végén kiegyensúlyozott megoldást találjunk Nagy-Britanniával az uniós szabályok teljes tiszteletben tartása mellett" - fogalmazott a brüsszeli testület elnöke.
Fico: Kemény és fájdalmas tárgyalások várhatók
Kemények és fájdalmasak lesznek a tárgyalások Nagy-Britannia európai uniós kilépéséről (Brexit), de helytelen lenne, ha a tárgyalásokból az integrációs szervezet meggyengülve, a szigetország pedig megerősödve kerülne ki - jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő szerdán Pozsonyban. A miniszterelnök - akinek kijelentését a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte - erről a decemberben véget ért szlovák uniós elnökség lezárásával kapcsolatban tartott rendezvényen beszélt.
Robert Fico rámutatott: ha az unió meggyengülve, Nagy-Britannia pedig megerősödve kerülne ki a Brexitről folytatott tárgyalásokból, az a lehető legrosszabb üzenet lenne, mivel példaként szolgálhatna azon országok számára, amelyekben érezhető az EU-ból való esetleges kilépésre irányuló nyomás a nyilvánosság részéről.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter a Brexit-tárgyalásokról a pozsonyi kormány szerdai ülésén azt mondta: az unió tisztában van azzal, hányadán áll, és azzal is, hogy London mivel készül tárgyalásokra. A külügyminiszter ennek alapján úgy vélekedett: "igényes" tárgyalásokra van kilátás, de a huszonhetek álláspontja közös lesz, s világos az is, hogy senki nem fog különtárgyalásokat folytatni Nagy-Britanniával. "Ez átverés lenne a huszonhetekre nézve" - fogalmazott a szlovák diplomácia vezetője. Miroslav Lajcák a Nagy-Britanniában élő szlovák állampolgárok jövőjére kitérve azt mondta: nem szabad megengedni, hogy azokat más uniós vagy brit állampolgárokkal szemben diszkriminálják, az ilyen eshetőség ellen Pozsony határozottan fel fog lépni. Hozzátette: Nagy-Britanniának is érdeke, hogy az uniós tagállamokban élő állampolgárait ne különböztessék meg hátrányosan.
Szydlo: Meg kell egyezni az Egyesült Királyságban élő EU-állampolgárok jogairól
Az EU-ból történő brit kiválásról (Brexit) szóló tárgyalások kezdeti szakaszában pontos megegyezésre kell jutni az Egyesült Királyságban élő uniós tagországok állampolgárainak jogait illetően - ezt az álláspontot képviselte Beata Szydlo lengyel kormányfő abban a telefonbeszélgetésben, amelyet szerdán Theresa May brit partnerével folytatott. A brit miniszterelnök kezdeményezésére tartott egyeztetésről Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő tájékoztatta a sajtót. Mint mondta, a telefonbeszélgetés összefüggésben állt May keddi beszédével, melyben a brit kormányfő az Európai Unióból való brit kiválás folyamatát ismertette.
A beszélgetésnek három témája volt: a brit szigeteken élő uniós állampolgárok jogai, az Egyesült Királyságnak a NATO-n belül vállalt kötelelezettségei, valamint brit hozzájárulás a jelenlegi, 2014-2020-os uniós költségvetéshez - számolt be Bochenek. Elmondta: May "megértéssel fogadta" a Szydlo által hangsúlyozott lengyel álláspontot, miszerint pontosan kell rögzíteni az Egyesült Királyságban uniós állampolgárok - ezen belül a több mint 900 ezer lengyel - jogait a közszolgáltatásokhoz, illetve a társadalombiztosításhoz való hozzáférésüket.
A két kormányfő egyetértett abban, hogy ezen a téren minél gyorsabb megegyezésre van szükség Brüsszel és London között - mondta a kormányszóvivő, hozzátéve: az uniós tagállamokra vonatkozóan az egyenlőség, a brit-EU viszonyban pedig a kölcsönösség elvét kell alkalmazni e téren.
A beszélgetésről a PAP hírügynökségnek szintén beszámoló Konrad Szymanski, az uniós ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta: a munkavállalók jogait illetően Lengyelország "nem keres kétoldalú megoldásokat, az ügyet uniós szinten kell kezelni, mivel a brit EU-tagság megszűnése utáni társadalmi járulékok összehangolásáról van szó." A NATO-n belül vállalt brit szerepet illetően, Theresa May hangsúlyozta az Egyesült Királyság szerepvállalását az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának megerősítésében, ahogyan ezt a júliusi varsói csúcstalálkozón kötött megállapodás rögzíti - mondta a kormányszóvivő.
A 2014-2020-as uniós költségvetési tervre vonatkozóan Szydlo fontosnak nevezte, hogy abban London a már megszabott feltételek szerint vállaljon részt - számolt be Bochenek. Szymanski ez ügyben kifejtette: míg az uniós tagság megszűnéséig "az összes vállalást teljesíteni kell" a kiválás utáni brit költségvetési elköteleződések még elemzésre szorulnak, egyeztetni kell róluk, "mivel többféleképpen értelmezhetőek".
