Összehasonlítható banki termékek kellenek ahhoz, hogy árverseny alakuljon ki a bankszektorban – jelentette ki tegnap Nagy Márton, a jegybank alelnöke. Szerinte 2011 óta hazánk nincs ráutalva külső finanszírozásra.
A fenntartható finanszírozás alapozza meg a fenntartható növekedést – közölte tegnap Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A Világgazdaság című lap Gazdasági kilátások és lehetőségek nevű konferenciáján úgy fogalmazott: a 2008-as pénzügyi válság előtt az állam túlzottan eladósodott, a lakosságnál a devizahitelezés okozott gondot, a válság után az állam esetében fiskális konszolidációt, a lakosságnál a hitelek törlesztését lehetett tapasztalni. Hozzátette: a 2011 és 2016 közötti időszakban pedig nem is volt hazánk ráutalva a külső finanszírozásra.
Emlékeztetett azonban: a kiigazítási időszak véget kell hogy érjen, 2017-től a háztartások megtakarítási többlete csökken. A folyó fizetési mérleg többlete a következő két évben megfeleződhet, miután a háztartásoknál és a vállatoknál elindult a hitelezés – mutatott rá a távirati iroda szerint az alelnök. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a jegybank növekedési hitelprogramjának sikerült megfordítania a vállalati szektor 2009 és 2013 közötti hitelösszeomlását: napjainkban a teljes vállalati szektor hitelezése négy százalékkal bővül. A lakáscélú hitelek kamatfelárának régiós szintre kell csökkennie, a hosszabb kamatú hitelek arányának nőnie kell, és összehasonlítható banki termékek kellenek ahhoz, hogy hatékony árverseny alakuljon ki a bankszektorban – jelentette ki.
Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy 1973 óta nem látott szintre csökkenhet az idén az államadósságon belüli devizaarány. Szerinte nem véletlen, hogy a tavalyi hitelminősítői jelentések is a devizaarány csökkentésének pozitív hatását emelték ki. Ismertette: az ÁKK terve szerint 2017-ben 1,2 milliárd euró devizakötvény kibocsátása várható a 2,4 milliárd eurónyi lejárathoz képest, amely tovább csökkentené a devizaarányt – igaz, Nagy Márton alelnök a konferencián elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank szerint nincs szükség az idén devizakötvény-kibocsátásra.
Emelkedtek a jegybank devizatartalékai
Februárban 453,9 millió euróval emelkedtek a jegybank nemzetközi tartalékai a januári 327 millió euró növekedés után. A devizatartalékok összege a múlt hónap végén 25,165 milliárd eurót tett ki, 6,55 milliárddal kevesebbet az egy évvel korábbinál – írta a távirati iroda. Az éves csökkenést elsősorban a lakossági devizahitelek forintosítása, illetve az önfinanszírozási program magyarázza. A Magyar Nemzeti Bank értékelése szerint a két program kiemelkedő mértékben mérsékelte a külső sérülékenységet, ugyanakkor időben elnyújtva, ütemezetten csökkentette a jegybanki tartalékokat, azaz a mérséklődés tervezett. A jegybank korábbi kommunikációjából kiderült: addig engedi csökkenni a nemzetközi tartalékok szintjét, amíg az meghaladja a befektetők által elvárt mértéket, amelyet általában az éven belüli lejáratú külső adóssághoz viszonyítanak: ez legutóbb 18,4 milliárd euró volt.
