A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a közép-, kelet- és délkelet-európai térség többi országában is a termelékenységet növelő strukturális reformok megvalósítását sürgeti, ezek nélkül ugyanis az elkövetkezendő évtizedekben nem várható érdemi felzárkózás az euróövezet fejlettségéhez.
Magyarországnak a korrupció visszaszorítására, a kormányzati hatékonyság növelésére, az üzleti szabályozás és az adórendszer egyszerűsítésére, a munkaerő részvételi arányának javítására, az oktatás és az egészségügy fejlesztésére, valamint az innováció elősegítésére kellene elsősorban intézkedéseket hoznia – derül ki az IMF tanulmányából.
Az elemzés megállapítása szerint a kelet-közép-európai térség növekedése a 2015-ös 3,6 százalékról 3,1 százalékra lassulhat az idén, majd ezen a szinten maradhat jövőre. A lassulást a visszafogott külső kereslet és az uniós források lehívási ütemében várható visszaesés okozhatja majd. Magyarország idei 2,3 százalékos, illetve a 2017-ben várható 2,5 százalékos növekedésével, Csehországhoz és Szlovéniához hasonlóan, várhatóan alulteljesít majd, Lengyelország és Szlovákia viszont felfelé húzhatja az összesített átlagot. Ugyanakkor a régió országai a válság óta érdemi kilábaláson vannak túl, a kilátásokat érintő negatív kockázatok azonban erősödtek az IMF szerint. A valutaalap szakértői összefoglalójukban kitérnek arra is, hogy Magyarországon az egy főre jutó tőkeállomány értéke 2014 végén az eurózónás átlag mindössze ötven százaléka volt, ám ezzel az eredménnyel még mindig a jobbak közé tartozunk a térségben.
Az elemzés megállapítása szerint a kelet-közép-európai térség növekedése a 2015-ös 3,6 százalékról 3,1 százalékra lassulhat az idén, majd ezen a szinten maradhat jövőre. A lassulást a visszafogott külső kereslet és az uniós források lehívási ütemében várható visszaesés okozhatja majd. Magyarország idei 2,3 százalékos, illetve a 2017-ben várható 2,5 százalékos növekedésével, Csehországhoz és Szlovéniához hasonlóan, várhatóan alulteljesít majd, Lengyelország és Szlovákia viszont felfelé húzhatja az összesített átlagot. Ugyanakkor a régió országai a válság óta érdemi kilábaláson vannak túl, a kilátásokat érintő negatív kockázatok azonban erősödtek az IMF szerint. A valutaalap szakértői összefoglalójukban kitérnek arra is, hogy Magyarországon az egy főre jutó tőkeállomány értéke 2014 végén az eurózónás átlag mindössze ötven százaléka volt, ám ezzel az eredménnyel még mindig a jobbak közé tartozunk a térségben.
