„Sohasem tagadtuk, hogy vannak egyes témákkal foglalkozó szakértőink Délkelet-Ukrajnában, orosz csapatok azonban nincsenek a régióban” – ez volt a nemzetközi médiát talán leginkább felizgató mondat Vlagyimir Putyin idei mega-sajtótájékoztatóján. Ennél azonban alighanem fontosabb, hogy az orosz államfő jelezte: Törökországgal jelenleg irreális a kapcsolatok rendezése.
Ott vannak-e az oroszok, vagy nincsenek ott? A nemzetközi sajtó párt- és ideológiai állástól függően jó két éve taglalja az orosz katonák esetleges ukrajnai jelenlétét. Vlagyimir Putyin tegnapi jó három óráig tartó sajtótájékoztatóján a maga módján felelt: „Sohasem tagadtuk, hogy vannak egyes témákkal foglalkozó szakértőink Délkelet-Ukrajnában, orosz csapatok azonban nincsenek a régióban. Kérem, érezzék a különbséget.” Az orosz elnök válaszát mindenki a saját szája íze szerint értékelhette. Abban viszont nemigen lehetett félreértés, hogy noha Putyin jelezte, nincs szándékában semmilyen gazdasági háború Ukrajnával, az országnak eddig nyújtott privilégiumok megszűnnek. Mint ismeretes, a jövő év elején lép életbe Ukrajna és az Európai Unió közötti szabad kereskedelmi megállapodás. Moszkva értelemszerűen nem akarja, hogy ukrán címkékkel érkezzenek uniós termékek a területére, meg akarja védeni saját piacát. Ez a „piac” amúgy az államfő szavai szerint túl van a nehezén, az orosz gazdaság jövőre újra növekedési pályára áll, még ha ez 2016-ban csak egy százalék körüli GDP-bővülést jelent.
A fenti „békés” mondatok mellett szembetűnő volt a Törökországgal szembeni hangnemváltás. Az orosz elnök közölte, hogy jelenleg szó nem lehet a két ország viszonyának rendezéséről – miközben egy másik kérdésre felelve azért jelezte, hogy a Török Áramlat gázvezetékről még folynak tárgyalások -, Ankara bocsánatkérésére vár. „Törökország ellenségesen viselkedett velünk szemben. A Szu–24-es lelövése után fel kellett volna venni a telefonkagylót, és megmagyarázni nekünk a történteket. Ehelyett Brüsszelbe rohantak segítségért, mondván, bántják őket, és a NATO segítségéért kuncsorogtak. Támadott valakit Oroszország Törökországban? Nem. Kell ez az egész ügy a NATO-nak? Mára kiderült, szintén nem.”
Azért Putyin odaszúrt a NATO-nak, pontosabban annak vezető hatalmának is: „Volt-e a történetben harmadik szereplő? Nem tudom. De ha valaki a török vezetésben be akart nyalni az amerikaiaknak, nem tudom, jól tette-e. Nem tudom, hogy az amerikaiak egyáltalán kértek-e ilyet. Nem tudom, hogy született-e olyan alku, amely alapján a török csapatok bevonulhatnak akár iraki területre (a kurdok ellenőrizte vidékről van szó. szerk.), megszállhatják az ország egy részét cserébe az orosz gép lelövéséért. Talán volt ilyen megállapodás.”
Az elnök lányai
Vlagyimir Putyin tegnap megkapta a szokványos kérdést, mi van a gyermekeivel, sőt a „sötét orosz médiadiktatúrában” - ez egy visszafogott brüsszeli értékítélet - azt is fel merték vetni újságírók, hogy mi van az állítólagos törvénytelenekkel. Putyin mondta, hogy rendben vannak, de a családja nem foglalkozik sem üzlettel, sem politikával, nem sztárcsemetékről van szó, így a témát erősen lehet hanyagolni. Az orosz elnök más „lányairól” viszont szívesebben mesélt. Arról, hogy az orosz flotta immár a világ bármely pontjára odaérhet. Szíriában neki a közvélekedés ellenére ezért nem a támaszpont, hanem az ország barátsága és stabilitása a fontos. Nemigen titkolta, szerinte a probléma egyik okozója Törökország vagy legalábbis az ankarai elit egy része, amely az Iszlám Állam olajszállítmányain szedi meg magát, miközben a kurdok lemészárlásával teremt ideológiát a naftakamionok útjának biztosításához. Putyin azt sem nagyon tagadta, hogy szerinte ebben az amerikaiak keze is benne van. Nem nevezte meg Obamát, sőt a konzervatívok jelenlegi elnökverseny-vezetőjét, Donald Trumpot még bókokkal is illette. Putyin azonban nem szakított Ankarával sem: jelezte, egy másik kedvenc „lánya”, a Gazprom továbbra is érdekelt a Török Áramlat megépítésében. Talán még az európai déli projektből is lehet valami, de ez már nem rajta, hanem Brüsszelen múlik. Putyin nyilvánvalóvá tette, szereti gyermekeit.
