Észak-Korea közölte szerdán, "komolyan mérlegeli", hogy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétáival csapást mérjen az Egyesült Államok csendes-óceáni külbirtokára, Guam szigetére, ahol az amerikai haderőnek hadászati jelentőségű katonai létesítményei vannak.
Haderőfejlesztést javasol Dél-Korea elnöke
A dél-koreai haderő teljes, alapos átvizsgálását és fejlesztését javasolta szerdán Mun Dzse In dél-koreai elnök annak érdekében, hogy sürgősen növeljék az ország védelmi képességeit Észak-Korea rohamosan fejlődő nukleáris és rakétatechnológiájával szemben.
"Elképzelhető, hogy a helyenkénti kisebb fejlesztések és módosítások helyett teljes körű védelmi reformra van szükség, az alapoktól kezdve" - mondta a dél-koreai elnök Szöulban azon a találkozón, amelyen a három fegyvernem hat újonnan kinevezett parancsnokával folytatott megbeszélést.
Mun szorgalmazta, hogy Dél-Koreának legyen "nyerő, magabiztos" hadserege, és az ország képes legyen a védelmét önállóan biztosítani.Az Egyesült Államok 28 500 katonát állomásoztat Dél-Koreában a két ország közötti védelmi szövetség jegyében.
A dél-koreai védelmi képességek megerősítésének várhatóan fontos része lesz a nagyobb hatótávolságú rakéták gyártása.
Észak-Korea készen áll Guam megtámadására
A Koreai Néphadsereg egyik szóvivője a KCNA állami hírügynökség által közölt nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy "bármelyik pillanatban" végrehajthatják a Guam elleni rakétacsapás tervét, amint erről döntést hoz Kim Dzsong Un észak-koreai vezető.
Egy ezzel párhuzamos nyilatkozatban egy másik katonai szóvivő arról beszélt, hogy Észak-Korea kész megelőző csapást végrehajtani, ha úgy látja, hogy az Egyesült Államok provokációra készül ellene.
Az észak-koreai hadászati rakétaerők nyilatkozata a KCNA jelentése szerint leszögezi, Phenjanban "komolyan mérlegelik" azokat a lépéseket, amelyek Washington értésére adnák, hogy Hvaszong-12-es típusú rakétáival Észak-Korea képes megsemmisíteni Guamon a hadászati bombázók és más kulcsfontosságú fegyverek állomáshelyéül szolgáló amerikai támaszpontokat.
A phenjani vezetés mindezt alig néhány órával azután jelentette be, hogy az amerikai hírszerzés közölte: Észak-Korea olyan kis méretű nukleáris robbanófejet fejlesztett ki, amelyet rakétára illeszthet. A hírre reagálva Donald Trump amerikai elnök kedden újságíróknak kifejtette: Észak-Korea "a tűzzel játszik", ha továbbra is fenyegetőzik. "Észak-Korea jobban teszi, ha többé nem fenyegeti az Egyesült Államokat. Olyan tűzzel játszik, amilyent a világ még nem látott" - fogalmazott New Jerseyben lévő golfklubjában a szabadságát töltő Trump.
A rakétacsapást kilátásba helyező phenjani fenyegetés azonnal vezető hír lett az amerikai médiában.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa múlt szombaton fogadott el - amerikai kezdeményezésre - újabb, szigorú gazdasági büntetőintézkedéseket Észak-Koreával szemben annak nukleáris és rakétaprogramja miatt. Az egyhangúlag jóváhagyott 2371-es BT-határozat a világszervezet nyolcadik hasonló döntése 2006 óta. Ezúttal azonban Észak-Korea eddigi legfőbb szövetségese, Kína is egyértelműen kiállt a döntés mellett, közölve, hogy "100 százalékig, teljesen és szigorúan" be fogja tartani az új szankciós előírásokat.
Hétfőn Manilában, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) 50. külügyminiszteri tanácskozásán is az észak-koreai nukleáris és rakétaprogram jelentette veszély volt a központi téma. A tanácskozás alkalmából az Egyesült Államok, Ausztrália és Japán közös közleményében sürgette, hogy a nemzetközi közösség helyezze nyomás alá Észak-Koreát annak érdekében, hogy az letérjen a "fenyegetés és a provokáció útjáról". Ri Jong Ho észak-koreai külügyminiszter ugyanakkor "koholmánynak" nevezte a két nappal korábban New Yorkban megszavazott ENSZ-szankciókat, és úgy vélte, a világszervezet visszaélt a hatalmával.
A nukleáris fenyegetésre figyelmeztetett az atomtámadásra emlékező Nagaszaki polgármestere
Trump: Az amerikai atomfegyverzet a legerősebb
Donald Trump Twitter-üzenetében emlékeztette a világot arra, hogy egyik első elnöki rendelkezése éppen az amerikai atomfegyverzet megerősítése volt. Az elnök kiemelte: nem szeretné használni az arzenált, de figyelmeztette Észak-Koreát arra, hogy agressziójával a világ legnagyobb atomhatalmának haragját vívja ki maga ellen.
Szerdán több ezren - köztük a második világháború végéhez vezető nagaszaki atomcsapás túlélői, illetve a halálos áldozatok hozzátartozói - gyűltek össze a Japán délnyugati részén található város Békeparkjában, hogy helyi idő szerint 11 óra 2 perckor egy perc néma csenddel emlékezzenek az 1945. augusztus 9-én történtekre.
Három nappal a Hirosimára mért, 150 ezer emberéletet követelő nukleáris csapás után egy amerikai bombázó ekkor dobta le a Fat Man névre keresztelt atombombát Nagaszakira. A császárság 1945. augusztus 15-én megadta magát.
A nagaszaki megemlékezésen tartott beszédében Taue kifogásolta, hogy Japán nem csatlakozott az atomfegyverek betiltásáról szóló júliusi nemzetközi szerződéshez. Ebben 122 ország tett ígéretet arra, hogy soha, semmilyen körülmények között nem fejleszt, állít elő, szerez be, birtokol, tesztel, tárol vagy vet be atomfegyvereket. Japán azért nem csatlakozott az egyezményhez, mert egyetlen atomhatalom sem írta alá a megállapodást, s ezért irreálisnak tartja az egyezmény céljait.
A polgármester szerint itt az idő, hogy a japán kormány változtasson az amerikai nukleáris védőernyőre hagyatkozó politikáján, és mihelyst teheti, csatlakozzon az atomfegyvereket tiltó gyezményhez.
Tillerson: Az amerikaiak nyugodtan alhatnak
Észak-Korea nem jelent közvetlen fenyegetést, "az amerikaiak nyugodtan alhatnak" - jelentette ki Rex Tillerson amerikai külügyminiszter szerdán.
Donald Trump amerikai elnök kedden "olyan tűzzel és haraggal" fenyegette meg Phenjant, amilyet még soha nem látott a világ, ha Észak-Korea tovább fenyegeti az Egyesült Államokat.
Tillerson rámutatott, hogy ez nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok lépéseket tesz a katonai beavatkozás irányába; Trump azért fogalmazott így, hogy az erős nyelvezetet Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor világosan megértse, mert úgy tűnik, hogy a diplomatikus beszédből nem ért.
Tillerson éppen Malajziából tart Washingtonba, és repülőgépét Guam szigetén töltik fel újra üzemanyaggal, s nem sokkal oda érkezése előtt nyilatkozott újságíróknak. Észak-Korea szerdán éppen Guamot fenyegette meg rakétacsapással, válaszul Trump nyilatkozatára.
Az amerikai külügyminiszter szerint az elnök világossá akarta tenni, hogy az Egyesült Államok "megkérdőjelezhetetlenül képes megvédeni magát", s el akarta kerülni, hogy Phenjan "elszámítsa magát".
Tillerson arra az álláspontra helyezkedett, hogy nincs szükség új stratégiára Phenjannal szemben, a jelenlegi amerikai megközelítés működik, s Észak-Korea retorikája azért lett durvább és hangosabb, mert egyre jobban érzik a nemzetközi nyomásgyakorlás hatásait.
Ezzel párhuzamosan a német kormány önmérsékletre szólított fel, s aggodalmát fejezte ki a konfliktus "retorikai eszkalációja" miatt. Martin Schäfer külügyi szóvivő szerint a "további kardcsörtetés" és katonai lépések nem oldják meg a kialakult helyzetet.
Nyugalomra szólított fel Peking is. A kínai külügyminisztérium közleményében minden felet felszólított, hogy tartózkodjanak minden olyan megnyilvánulástól és lépéstől, amely súlyosbíthatja a válságot, s igyekezzenek békés úton rendezni a phenjani nukleáris fegyverkezése miatt kialakult konfliktust.
Az ENSZ-főtitkár aggodalmát fejezte ki
António Guterres ENSZ-főtitkárt aggasztja az Észak-Korea körüli "konfrontációs retorika", James Mattis amerikai védelmi miniszter ugyanakkor felszólította Phenjant, hogy állítsa le atomfegyverprogramját.
António Guterres ENSZ-főtitkár a szóvivője útján tudatta: "rendkívül aggódik" a kialakult helyzet miatt, és zavarba ejtőnek tartja az észak-koreai fejlemények miatt erősödő "konfrontációs retorikát". Stéphane Dujarric szóvivő azonban nem jelezte, hogy a világszervezet vezetője cselekvésre vagy akár nyilatkozatra készülne az Észak-Korea körül növekvő feszültség ügyében. Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete - leszögezve, hogy Moszkva végrehajtja majd az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) által szombaton elfogadott új szankciókat Észak-Korea ellen - felhívta a figyelmet arra, hogy a THAAD amerikai rakétavédelmi rendszer dél-koreai telepítése nem oldja meg a ballisztikus rakéták elleni védelem problémáját. A nagykövet egyúttal reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok "megőrzi nyugalmát a válság idején", s tartózkodik minden olyan lépéstől, amely "veszélyes reakciókat provokálhat" Észak-Korea részéről. Nyebenzja politikai párbeszédet sürgetett a feszültség enyhítésére. "A katonai megoldás egyáltalán nem lehet opció" - fogalmazott a diplomata.
James Mattis amerikai védelmi miniszter nyilatkozatban hívta fel Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor figyelmét arra, hogy "oda kell figyelnie" az ENSZ BT szombati szankciós határozatára, különösen azért, mert azt egyhangúlag hozták meg. A Pentagon irányítója szerint Phenjannak választania kell: vagy teljesen elszigeteli magát, vagy visszalép atomfegyverprogramjától. A tárcavezető egyúttal hangsúlyozta: az észak-koreai vezetésnek nem szabad fontolóra vennie egyetlen olyan lépést sem, amely "rezsimje megszűnéséhez és népe pusztulásához vezethet".
A miniszter fontosnak tartotta leszögezni azt is, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei kiváló védelmi rendszerrel és támadóképességgel rendelkeznek.
