A 2020-ig tartó uniós ciklusban a korábbi tizennégy helyett már a források hatvan százalékát fordítja gazdaságfejlesztésre a kormány – emelte ki az elmúlt nyolc év gazdaságpolitikájának eredményei közül Csepreghy Nándor államtitkár.
„Alkalmassága okán a kormány számíthat a gazdasági szereplők támogatására” (Fotó: Bodnár Patrícia)
Választást sokféleképpen nyerhet egy kandidáló párt: jobb híján vagy a szerencsének köszönhetően, de lehet nyerni az elvégzett munka jogán is. Az elmúlt nyolc év gazdaságpolitikája mindenképpen alkalmassá teszi ezt a kormányt arra, hogy az utóbbi jogán számítson a magyar gazdasági szereplők támogatására – fogalmazott Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Széchenyi-kártya-programot működtető Kavosz Zrt. kis- és középvállalkozások (kkv) számára tartott tegnapi rendezvényén.
Hozzátette: a sikeres gazdaságpolitikához párbeszédre és szövetségre van szükség. Ennek eredményeként említette meg, hogy a 2007 és 2013 közötti uniós fejlesztési ciklushoz képest a kormányzat eljutott odáig, hogy a 2020-ig tartó időszakra tizennégyről hatvan százalékra nőtt az uniós források aránya, amelyet gazdaságfejlesztésre fordít. Emlékeztetett rá, hogy míg a kormány egyik legfontosabb feladata 2010-ben a 2007–2013-as európai uniós források esetében a „kármentés” volt, amelynek következtében végül Magyarország a teljes rendelkezésre álló támogatást fel tudta használni, a 2020-ig tartó ciklusnál a hangsúly már a hatékony forrásfelhasználáson van. A 2020 utáni időszakról úgy fogalmazott, a kérdés, hogy az uniós döntéshozók rájönnek-e végre arra, hogy az európai politikának a nemzetállamokat kell szolgálnia.
Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója a magyar kkv-szektort a gazdaság egyik legfontosabb szereplőjének nevezte. Szerinte a kkv-k legkomolyabb gondja, hogy kitettségük nagyobb a nagyvállalatokénál, nehezebben jutnak forráshoz, képzett munkaerőhöz, kevésbé hatékonyak, érzékenyebben érinti őket a bürokrácia és az adóterhelés.
