Brüsszelnek az idegen kultúrájú tömeges bevándoroltatás helyett az őshonos európai népesség demográfiai katasztrófájának elkerülését célzó nemzeti politikákat kell ösztönöznie – mondta tegnap Varsóban Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Kelet-Közép-Európában folyamatos a népességfogyás, aggasztóan csökken a munkaerő létszáma, és növekszik környezeti erőforrásaink kizsákmányolása. Amennyiben nem tudunk változtatni ezeken a folyamatokon, a belátható jövőben veszélybe kerül a régió országainak gazdasági és társadalmi rendje, valamint nemzeti jellege – jelentette ki tegnap Kövér László Varsóban, a kelet- és közép-euró-pai országok parlamenti csúcstalálkozóján.
Az Országgyűlés elnöke a fenntartható fejlődésről tartott beszédében elmondta: a kelet-közép-európai térségből 1990 óta több mint 25 millió szakképzett embert vontak ki a nyugat-európai országok, és a becslések alapján ez a szám 2050-ig további 20 millió fővel növekedhet. Ezen emberek összességében ezermilliárd eurót meghaladó képzési költségeit a kelet-közép-európai országok állami költségvetései képviselték – tette hozzá. Ezért szerinte a térség országainak közösen kell pénzügyi kompenzációt kérnie az Európai Uniótól a munkaerő képzési költségeihez, és rá kell venniük Brüsszelt, hogy az idegen kultúrájú népesség tömeges bevándoroltatása helyett az európai népesség demográfiai katasztrófájának elkerülését célzó nemzeti politikákat ösztönözze.
A házelnök úgy véli, a NATO-ban vállalt katonai kiadások mintájára el kell gondolkodni azon, „hogy az országok bruttó nemzeti össztermékük egy részét” közös kutatási és fejlesztési, illetve környezeti kárelhárítási programokon keresztül a környezeti fenntarthatóságra fordítsák.
A lengyel szejm által szervezett találkozón kelet-közép-európai, uniós tagállamok, valamint a térség nem EU-tagországainak házelnökei egyeztettek. A résztvevők megbeszélést folytattak többek között a parlamentközi együttműködés erősítéséről, a fenntartható fejlődésről, és érintették a migráció kérdéskörét is. Utóbbival kapcsolatosan Kövér László lapunknak elmondta, a korábbi ehhez hasonló nemzetközi vitákhoz, konzultációkhoz képest sokkal kevesebb volt a véleménykülönbség. A megszólalók abba az irányba fejtették ki véleményüket, hogy szükség lenne egy minimális közmegegyezést kialakítani az unión belül, amely a külső határok védelme, az illegálisan Európában tartózkodók kibocsátó országokba történő visszaszállítása, és a helyben történő segítségnyújtás körül kezd kiformálódni – tette hozzá a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke a fenntartható fejlődésről tartott beszédében elmondta: a kelet-közép-európai térségből 1990 óta több mint 25 millió szakképzett embert vontak ki a nyugat-európai országok, és a becslések alapján ez a szám 2050-ig további 20 millió fővel növekedhet. Ezen emberek összességében ezermilliárd eurót meghaladó képzési költségeit a kelet-közép-európai országok állami költségvetései képviselték – tette hozzá. Ezért szerinte a térség országainak közösen kell pénzügyi kompenzációt kérnie az Európai Uniótól a munkaerő képzési költségeihez, és rá kell venniük Brüsszelt, hogy az idegen kultúrájú népesség tömeges bevándoroltatása helyett az európai népesség demográfiai katasztrófájának elkerülését célzó nemzeti politikákat ösztönözze.
A házelnök úgy véli, a NATO-ban vállalt katonai kiadások mintájára el kell gondolkodni azon, „hogy az országok bruttó nemzeti össztermékük egy részét” közös kutatási és fejlesztési, illetve környezeti kárelhárítási programokon keresztül a környezeti fenntarthatóságra fordítsák.
A lengyel szejm által szervezett találkozón kelet-közép-európai, uniós tagállamok, valamint a térség nem EU-tagországainak házelnökei egyeztettek. A résztvevők megbeszélést folytattak többek között a parlamentközi együttműködés erősítéséről, a fenntartható fejlődésről, és érintették a migráció kérdéskörét is. Utóbbival kapcsolatosan Kövér László lapunknak elmondta, a korábbi ehhez hasonló nemzetközi vitákhoz, konzultációkhoz képest sokkal kevesebb volt a véleménykülönbség. A megszólalók abba az irányba fejtették ki véleményüket, hogy szükség lenne egy minimális közmegegyezést kialakítani az unión belül, amely a külső határok védelme, az illegálisan Európában tartózkodók kibocsátó országokba történő visszaszállítása, és a helyben történő segítségnyújtás körül kezd kiformálódni – tette hozzá a házelnök.
