Országgyűlés: a Kúria és az ügyészség éves beszámolói

Darák Péter, a Kúria elnöke expozéjában a Kúria közelmúltban Nagy Imre és társai elítélése ügyében hozott végzését idézte fel, ami szerinte azt jelzi, az igazságszolgáltatásnak van egy olyan technikai oldala, amelynek szabályait látszólag betartva figyelmen kívül lehet hagyni az ítélkezés igazi tartalmát. Az igazi tartalma pedig a bűnösség és ártatlanság, jogos igény és jogtalanság kérdésének eldöntése - mutatott rá.

A Kúria elnöke szerint ahhoz, hogy az igazságot érvényre jutó ítélkezés valósuljon meg szükséges egy szervezeti kultúra, amely nagyobb figyelmet szentel a tartalmi kérdéseknek, mint a jogászi hivatás technikai racionalitásának.

A Kúria jogegységgel kapcsolatos tevékenységéből kiemelte a hatályon kívül helyező végzések kúriai kontrolljának megteremtését. Hozzátette: megállapították a tényleges életfogytiglan kiszabásának gyakorlati ismérveit is.

Kitért arra, hogy az Országgyűlés kedden fogadta el közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, amely tartalmazza a kúriai normakontroll eljárási szabályait.

Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka kiválónak minősítette a Kúria munkáját, és jelezte, hogy a Fidesz-frakció támogatja a beszámoló elfogadását. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés már negyedszer tárgyalja a Kúria elnökének beszámolóját, hiszen 2011-ben döntött úgy az Országgyűlés, hogy igazgatási és szakmai vezetésre bontja szét a bíráskodást.

Teleki László, az MSZP vezérszónoka frakciója nevében támogatatta a beszámoló elfogadását és úgy vélte, hogy a Kúria független és szakmai munkája sokat javít azon a helyzeten, ami ma Magyarországon jellemző, vagyis hogy politikai nyomásgyakorlás ér különböző intézményeket. Fontos, hogy a bírák függetlenségükkel ellen tudnak állni a nyomásgyakorlásnak - tette hozzá.

Rubovszky György, a KDNP vezérszónoka frakciója nevében támogatta a Kúria beszámolójának elfogadását. Felidézte: a bíróságok szakmai és igazgatási vezetésének szétválasztása kapcsán ugyan voltak félelmek, de ezek alaptalannak bizonyultak.

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: a Kúria munkájával alapvetően elégedettek, de a beszámolóról szóló szavazáson a devizahitelesek ügye miatt tartózkodni fognak. Jelezte: a devizahitelesek ügyét igazságtalan lenne a "Kúria nyakába varrni", még akkor is, ha a Kúria is sok szakmai hibát vétett, így elsősorban a kormányt és az Országgyűlés többségét okolják ebben az ügyben.

Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta, önigazolásként tud tekinteni azokra a kormánypárti felszólalásokra, amelyek az új bírósági rendszert méltatják. Szerinte ugyanakkor a vita most nem is erről szól, ráadásul nagyon hosszan lehetne sorolni, miért nem jó és miért nem vált be ez a rendszer. Hozzátette: ízlés kérdésének tartja a bíráskodási és a igazgatási funkció kettéválasztását és olyan nagy különbséget nem is lát a Kúria működésében a korábbi időszakkal összehasonlítva.

Darák Péter, a Kúria elnöke zárszavában elmondta, jelenleg is vizsgálják a büntetéskiszabási gyakorlatot, de még devizahiteles ügyek is folyamatban vannak. Utóbbi ügycsoporttal kapcsolatban hangsúlyozta, a Kúria tisztességgel igyekszik eleget tenni a ráháruló feladatoknak, ehhez némi visszaigazolást jelent az EU bíróságának ítélkezése, illetve hogy továbbra is bizalommal fordulnak hozzájuk devizahiteles érdekképviseletek.

Az előző évek működésének sikerességét is jelzi Polt Péter legfőbb ügyész szerint az, hogy 2015-ben csökkent a regisztrált bűncselekmények száma. Ez összefügg az ügyészség büntetőjogi tevékenységével - mondta Polt Péter a Legfőbb Ügyészség 2015-ös tevékenységéről szóló beszámoló parlamenti tárgyalásának nyitányaként.

A csökkenés valamennyi fontos bűncselekményi kategóriát érintett, az embercsempészettel kapcsolatos bűncselekmények azonban a duplájukra emelkedtek. A gazdasági bűncselekmények száma is magasabb lett, több, akár milliárdos nagyságrendű értékben is tapasztalt ilyet az ügyészség, ahogy azt is, hogy a módszerek kifinomultabbá váltak, a felderítési nehézségek növekedtek. A tavalyi tevékenység legfontosabb tényezőjének nevezte Polt Péter a büntetőeljárás egyszerűsítését és gyorsítását. Emelkedett az életfogytiglanra ítéltek száma, a megelőző 27-ről 39-re.

Az ügyészség kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelem ügyét. Hozzátartozók közötti erőszakos ügyekkel kapcsolatban az ügyészség mintegy ezer bírósági eljárásban lépett fel. Emellett érzékelhető feladatbővülést okozott az illegális migrációval összefüggésben fogva tartott személyek számának növekedése.

Vitányi István, a Fidesz vezérszónoka úgy összegezte az ügyészség munkáját, hogy az megfelelt a kihívásoknak, ezek közül kiemelte a migrációval kapcsolatos és nemzetközi tevékenységet. A képviselő pozitívumként hozta fel, hogy évek óta csökkenő tendenciát mutat a regisztrált bűncselekmények száma: csökkent a lopások, pénzhamisítás, szerzői joggal kapcsolatos esetek és emberölések száma is. Megjegyezte, hogy a bíróság ügyhátralékának ledolgozásához az ügyészség is jelentős mértékben hozzájárult.

Vitányi István hangsúlyozta, hogy a legjelentősebb kihívást a tömeges bevándorlás kezelésével kapcsolatos ügyek kezelése jelentette. Elmondta, jelentős mértékű nemzetközi tevékenységet folytatott az ügyészség, mivel az unióban a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a kiberbűnözés, radikalizálódás igényli a szervek szorosabb együttműködését. Ennek részeként a Legfőbb Ügyészség öt új nyomozócsoport létrehozásában vett részt.

Bárándy Gergely, az MSZP egyik vezérszónoka szerint az ügyészség működésében semmi nem változott, egy XXI. századi diktatúra nem is kiszolgálója, hanem pillére, alapvető építőeleme az intézmény.

A képviselő szerint az ügyészség az ellenzéki politikusokkal szemben koncepciós eljárásokat folytat, de már a bíróságok is sorra hozzák a felmentő ítéleteket, másrészt megalapozatlan vádemelések születnek.

További problémaként említette, hogy az ügyészség semmit nem tesz a nyilvánvalóan korrupciógyanús ügyekben. A képviselő szavai szerint Velencei Bizottság és az Európa Tanács Korrupcióellenes Államok Csoportja GRECO-jelentése is alátámasztja, hogy az ügyészség politikai motivációja a legfőbb ügyész személyéből és a szervezetet szabályzó, "Fidesz által kreált" törvényekből ered.

Rubovszky György (KDNP) a szocialista felszólalókra reagálva hangsúlyozta, hogy az igazságügyi bizottság hét tagja, köztük ő maga is támogatta a beszámoló elfogadását, ezt a véleményét pedig továbbra is fenntartja. Megemlítette, hogy 2015-ben az igazságügyi bizottság hivatalos úton Párizsban járt, a delegációnak tagja volt a szocialista Teleki László is. A program során találkoztak a francia legfőbb ügyésszel, aki hosszasan, személyre szólóan "agyba-főbe" dícsérte Polt Péter nemzetközi tevékenységét - mondta.

Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, hogy a legfőbb ügyész beszámolójából fontos tényeket ismertek meg, miközben abból fontos megállapítások ki is maradtak. Örvendetes, hogy az emberölések száma évről évre csökken, ahogy a csalásoké és lopásoké is. A kábítószerrel való visszaélések száma stagnált, a migrációs hullám miatt pedig egy erősödő embercsempészettel kellett szembenéznie a bűnüldözőknek - idézett a statisztikákból. A vezérszónok arra is kitért, hogy a határzár tiltott átlépése vagy megrongálása új típusú bűncselekményként jelentkezett.

A jelentésből kimaradt, hogy ellenzéki politikusok ellen nem kellően megalapozatlan ügyek indulnak a kampányidőszakban, majd utána ezek az esetek le is kerülnek a napirendről, eközben viszont nem lépnek fel olyan esetekben, ahol kellene – folytatta.

Hadházy Ákos, az LMP vezérszónoka arról beszélt, hogy a rendszerváltás óta csak egyetlen politikust ítéltek el korrupció miatt, egy "lúzert", Zuschlag Jánost. Ezt a számot "ordítónak" nevezte, ami "negligálja" a legfőbb ügyész által ismertetett adatokat. Az LMP szerint az ügyészség vagy alkalmatlan, vagy szándékosan nem fejezi be az ügyeket - jelentette ki.

Az LMP társelnöke azt is kifogásolta, hogy Polt Péter legfőbb ügyész feleségének havi ötmillió forintos állása van a Magyar Nemzeti Bankban. Több olyan ügyet is említett ezután, amelyekben feljelentést tett, de az ügyészség nem vizsgálódott. Példaként olyan közbeszerzésekről beszélt, amelyekben a becsült érték és a kapott ajánlat szinte fillérre megegyezett.

Az MSZP-s Korózs Lajos arról beszélt, hogy jottányit sem csökkent a korrupció Magyarországon a korábbi évekhez képest. Konkrét ügyeket említve bírálta az ügyészség munkáját, felidézve például a Nemzeti Választási Irodánál Nyakó István szocialista politikussal történteket, amivel kapcsolatban az ügyészség megszüntette a nyomozást arra hivatkozva, hogy az eset nem bűncselekmény.

Az MSZP-s képviselő megdöbbentőnek nevezte azt a keddi hírt is, amely szerint Magyarország kilép a Nyílt Kormányzati Együttműködés elnevezésű nemzetközi kezdeményezésből.

Staudt Gábor a közpénzügyi bűncselekmények volumenére hívta fel a figyelmet. Szerinte a rendszerváltozás óta a 2010-es évekig a teljes magyar államadósság 2,5-3-szorosát vitték ki az országból. Ez a mindenkori politikai elit felelőssége, és erre a kérdésre a magyar igazságszolgáltatás érdemi választ nem tudott adni - közölte.

Kitért arra is, hogy a 2006-os eseményekkel kapcsolatban az ügyészségnél nem voltak felelősségre vonások. Hozzátette: nem csupán egyéni hibák voltak, hiszen a hibák tömegével jelentkeztek, ez pedig arra utal, hogy felülről érkeztek utasítások.

Teleki László (MSZP) szerint a magyarországi cigányság megítélését mélypontra vitték az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) körüli korrupciós ügyek.

Elmondta, a Híd a munkába programra adott 1,6 milliárd forint eltűnt, ennek ellenére az ORÖ fizetési átütemezésre kapott lehetőséget. Szerinte ha a pénz eltűnik, bűncselekményről van szó és nem lehet a fizetést átütemezni. Teleki László emellett egy kecskeméti ügyet említett. Bangóné Borbély Ildikó az ESZOSZ ügyében azt kifogásolta, hogy az egyik adóhatósági kirendeltségről a másikra helyezték át az ügyet, valamint a Portik- és Vizoviczky-ögyet is említette. Frakciótársa, Heringes Anita (MSZP) szerint nincs olyan független szerv, amely a lakosságot védené, ahol nem fideszes párttagkönyvvel lehet vezetőként ülni.

Polt Péter legfőbb ügyész a vitára úgy reagált: az elhangzottak túlnyomó többsége nem a magyar ügyészség 2015-ös beszámolójával foglalkozott, hanem vagy konkrét ügyekkel, vagy általános megállapításokkal, esetleg személyes megjegyzésekkel. Ő azonban - mint mondta - a személyes megjegyzésekre és fenyegetőzésekre alkotmányos felhatalmazás hiányában sem válaszolhat.

Hiányolta a hozzászólásokból a törvényes keretekre, jogszabályokra való utalást, és szerint számos hozzászólást a tájékozatlanság jellemzett. "Megértem, hogy politikai szempontok szerint ez a történet másként nézhet ki" - tette hozzá.

Az ügyészség kiváló kapcsolatot ápolt az OLAF-fal - válaszolta -, Hadházy Ákos (LMP) hozzászólását pedig komolytalannak minősítette.

Rubovszky György, az igazságügyi bizottság elnöke azt mondta, a legfőbb ügyész minden kérdést megválaszolt. Hozzátette, ugyanez történt a bizottságban is, mert Polt Pétertől ott is mindenre kimerítő választ kaptak, ezért nyugodtan fenntarthatja saját és a kormánypárti képviselők támogató szavazatát.