A magyar álláspont szerint az illegális bevándorlás ügyében cselekedni kell, nem megadni magunkat - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Orbán Viktor szerint igen a válasz arra a kérdésre, hogy meg lehet-e állítani az Európa felé tartó embertömeget fizikai akadályokkal, technikailag, katonailag. Magyarországnak persze az lenne a jó, ha a migránsok megállítása minél délebbre történne, ezért szívesen segít Szerbiának, Bulgáriának vagy éppen Macedóniának - közölte, fontos értéknek nevezve az együttműködést a balkáni népekkel.
A kormányfő a nihilizmus kategóriájába sorolta azt a hozzáállást, hogy "úgysem tudjuk őket megállítani (...), jobb ha arról gondolkodunk, hogyan fogadjuk be őket". Jó szándékú emberek vannak Brüsszelben, csak naivak, de "egy ilyen helyzetben a naivitás megbosszulja magát" - fogalmazott.
Ha az Egyesült Államok a tőle délre eső területeket, ahonnan nagyon sokan szeretnének bejutni, képes elválasztani fizikai akadályokkal saját országától, akkor "nem látom be, hogy mi, európaiak miért ne lehetnénk erre képesek" - mondta a miniszterelnök.
A migrációs válság olyan ügy - folytatta -, amelyben teljesen nyilvánvaló, hogy "nem a több Európa nyújt segítséget, hanem az, ha minden nemzetállamot segítünk abban, hogy a schengeni szerződésben vállalt határvédelmi kötelezettségét ő maga teljesítse". Jelenleg azonban éppen fordítva van - mondta -, mert Brüsszel el akarja venni a nemzetállami jogosítványokat a migránsokkal kapcsolatban.
Az október 2-i kvótareferendum ügyében úgy nyilatkozott: "nem babra megy a játék", mert ha megvalósul a kötelezető betelepítés, akkor "pénzt vesznek el tőlünk, pénzt kell odaadni az ideérkező migránsoknak", és szét fogják osztani őket az országok és a települések között. Megjegyezte, ez a magyar baloldali városokat is fenyegeti.
Ezért ez nem párt-, hanem nemzeti ügy, minden magyar személyes ügye is - hangsúlyozta Orbán Viktor, aki "a pártszemüvegek sutba hajítását" javasolta mindenkinek. Jelezte, a népszavazás jogi gátat is jelenthet majd. Hozzátette azt is, tudja, milyen irányban indulhat el az ország a referendum után, de most minden azon múlik, milyen lesz az összefogás.
Magyarország azon dolgozik, hogy a migránsok szétosztásáról szóló európai bizottsági döntést, ha az Európai Parlamentben nem is, az Európai Tanácsban meg tudja állítani; "példátlan lenne, ha sikerülne" - fejtette ki.
A pénteki pozsonyi informális EU-csúcsról elmondta: szembe kell nézni az elmúlt időszakban elkövetett uniós hibákkal, amelyeknek két súlyos következménye a Brexit és az ellenőrizetlen bevándorlás megengedése miatt létrejött terror és kezelhetetlen közbiztonsági helyzet.
Utóbbiról, a migrációs válságról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy bár most jórészt Olaszország irányába zajlik az illegális bevándorlás, de az ősz beálltával, a tengeri útvonal nehezedésével várható, hogy a nyomás újra áthelyeződik a balkáni útvonalra, és "a határon emelt kerítéseknél nagy nyomással kell, hogy szembenézzünk".
Megismételte azt az álláspontját is, hogy a segítséget kell odavinni, ahonnan a migránsok jönnek, nem pedig a bajt idehozni, mert "ha itt adunk pénzt nekik, mindenki ide akar jönni".
A miniszterelnök beszámolt továbbá arról, hogy a pozsonyi tanácskozás előtt a visegrádi tagállamok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) összehangolták álláspontjukat, és javaslataikról terveznek egy közös V4-es dokumentumot, amelyet benyújtanának az Európai Tanácsnak.
Orbán Viktor kiállt az interjúban Bulgária uniós anyagi megsegítése mellett is, kijelentve: a bolgár kerítést meg kell erősíteni, a határvédelmüknek pedig pénzt kell adni. Szerinte minderre jó esély van, igazságtalan lenne ugyanis, ha az EU magára hagyna egy migrációs nyomás alatt álló uniós tagállamot, miközben "az unión kívül lévőkhöz nagy zsákokban küldjük a pénzt".
Alapjogogokért Központ: Ma már nem vitatott a határvédelem fontossága
Ma már nem vitatott a határvédelem fontossága, pedig korábban még nemzetközi felháborodást keltett a kerítés - mondta Szántó Miklós, az Alapjogokért Központ munkatársa. Tavaly hetvenmilliárd forintot, idén mintegy százmilliárdot költ a magyar állam menekültügyi ellátásra, határvédelemre. A nyugati politikusok szinte meghívták a migránsokat, akik így áldozatai nemcsak a saját terroristáiknak, de a brüsszeli politikusoknak is - mondta Szántó Miklós, hozzátéve hogy nem szabad engedni, hogy a potenciális befogadók is áldozattá váljanak. Kifejtette: a genfi menekültjog célja, hogy akit valóban üldöznek, az védelmet kapjon az első olyan országban, ahol ez garantálható. Például a Szíriából menekülők esetében ez lehet Törökország, Libanon vagy Jordánia. Az emberi jogi fundamentalisták azonban kiforgatták a genfi jogot és egy globális szociális jogként értelmezik, amely ott és akkor jár, ahol csak az érintettek ezt akarják.
Kovács Zoltán: A népszavazás célja az állandó migránsszétosztás megakadályozása
Nem okafogyott a népszavazás; célja, hogy megakadályozza egy olyan állandó uniós mechanizmus kialakulását, amely ismeretlen számú migráns szétosztásához vezet - hangsúlyozta Kovács Zoltán kormányszóvivő. Nyolc uniós döntés mutat abba az irányba, hogy állandó szétosztási mechanizmus indul be - fűzte hozzá. A kvóta a szolidaritás hamis mértékegysége. Nemcsak jogszerűtlen, hanem kivitelezhetetlen is, hiszen a migránsokat az unión belül nem lehet akaratuk ellenére olyan országban tartani, ahol nem akarnak élni - magyarázta Kovács Zoltán.
A kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy az egy éve létrehozott határzár miatt elképesztő vádakkal, rágalmakkal illették az országot, arra hivatkozva, miként bánik a menekültekkel, holott a magyar kormány csak megvédte az unió schengeni határát. Időközben aztán egyre többen elkezdték követni a magyar gyakorlatot. Mi sem szeretünk kerítést építeni, de ma nincs ennél hatékonyabb eszköz. Az idő igazolta, hogy a kerítés működik - mutatott rá Kovács Zoltán, aki szerint a probléma kezelésének módja az lehet, ha nem engedjük ide a bajt, a segítséget pedig oda visszük, ahol szükség van rá.
