A tavalyi év a legkevésbé sem volt unalmas és az idei is inkább érdekfeszítőnek ígérkezik – jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő tizenkilencedik alkalommal tart évértékelőt pénteken délután a Várkert Bazárban, a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényén. A Magyar Hírlapnak nyilatkozó politológusok szerint dinamikus beszédet hallottunk.
A politológusok szerint dinamikus beszédet hallottunk
Boros Bánk Levente politológus (Nézőpont Intézet): A miniszterelnök valóban egy helyzet- és évértékelő beszédet tartott. Orbán világos jelen és jövőképet vázolt fel, rövid és hosszú távú kontextusba helyezte a kormányzat tevékenységét, ennek megfelelően kijelölve a feladatokat. Szemben az elmúlt hetekben értékeléseket tartó ellenzéki pártvezetőkkel, még azt a luxust is megengedhette magának, hogy nem foglalkozott belpolitikai ellenfeleivel. Mert tudja, mit akar elérni és hogy ehhez milyen eszközök szükségesek. Ettől kezdve már csak saját kormányával és az ország előtt álló feladatokkal foglalkozott. A 2017- ben eldöntendő súlyos kérdésekkel arra utalt, hogy hazánkban rend van, Magyarország növekvő pályán mozog. Ezt bizonyítja az elmúlt hat év. Az ország a saját erejéből volt képes elérni ezeket a sikereket, éppen ezért már csak kívülről leselkednek veszélyek rá. A kormányfő így rámutatott, hogy milyen küzdelmeket kell megnyerni, amelyek mozgásteret és önrendelkezést biztosítanak az országnak.
Kiszelly Zoltán politológus: Egy évvel a választások előtt, a kormányfő a helyzetnek megfelelő dinamikus beszédet tartott, amelyben újdonság az új nemzeti politika meghirdetése volt. Ennek középpontjában a nemzeti érdekek állnak, amelyeket saját karakterünk diktál. Ahol kell, ott konfliktusokat vállalunk, ahol szükségtelen, ott nem. Ezt fejtette ki abban az öt fontos kérdésben, amelyre választ kell adni az idén. Ezen konfliktusok mögé kell mozgósítani a választókat, hogy ezek többségét meg tudja nyerni. Ha ez sikerül Orbán Viktor kormányának, akkor jó eséllyel indul neki a 2018-as országgyűlési választásoknak. Azonban ezekkel a kérdésekkel nem csak a kormánypárti híveket, hanem a Fideszen túli szavazóbázist is meg lehet szólítani. Ráadásul ezekre az üzenetekre a riválisok nem tudnak rálicitálni. A kormányfő arra is rámutatott beszédében, hogy Magyarország erősödik, ám az eredményeknek „le kell csorogniuk” az alsóbb osztályokig, hiszen csak akkor lehetünk sikeresek, és csak akkor nyerhető meg az ő támogatásuk is.
(B.R.)
A miniszterelnök értékelése szerint ma a jólét ellenére az Európai Unióban a jövő árnyékot vet a jelenre. Kifejtette, hogy 2016-ban éles kontúrral rajzolódtak ki "a hadállások", a nemzetek fellázadtak a globalisták ellen, a középosztály fellázadt a vezetők ellen. Ez az EU-ban azt jelenti, hogy a szuverén országok állnak szemben az unionistákkal és a választók állnak szemben a brüsszeli bürokratákkal.
A kormányfő értékelése szerint az elégedetlenség azért fordult lázadásba, mert Európa nyugati felén és a tengerentúlon "beköszöntött a nyitott társadalmak korszaka" és megszületett politikai gondolatrendőrsége, a politikai korrektség.
Kifejtette: a nyitott társadalom felszámolta az érvelésalapú demokráciát, helyette korrektségalapú demokrácia lett, a valódi hatalmat, a döntéseket és befolyást a választott kormányok helyett a világhálózatba fogott emberek kezébe, a médiagurukhoz, a senki által meg nem választott nemzetközi szervezetekhez szervezték ki.
Orbán Viktor gazdasági síkon a nyitott társadalmat úgy írta le: a rókákat beengedik a tyúkólba, hogy szabadon versenyezhessenek, és arról senki sem tehet, hogy folyton a rókák nyernek. Ha "a szerencsétlen, későn ébredő európai polgárok" mégis csak a sarkukra állnának, rájuk zúdítanak néhány millió, más vallású, más szokású migránst - tette hozzá.
Elmondta, így jött létre a világtörténelem legbizarrabb koalíciója az embercsempészek, a jogvédő aktivisták és az európai csúcspolitikusok között arra, hogy tervezetten ideszállítsanak Európába sok millió migránst.
Szerinte azonban "a globalista politika urai" nem adták fel, és kihirdették: ha nem a liberálisok nyerik valahol a választást, ott nincs többé demokrácia. Kihirdették, hogy "a nép veszélyes a demokráciára", ezért "az eddig sajtószabadságért hisztériázók" hirtelen a média, az internet korlátozását követelik - fogalmazott. Hozzátette: "ha valaki nem találja kellően elfogulatlannak és semlegesnek a magyar királyi köztévét, néha kapcsoljon át az amerikai tévékre, felüdülés lesz visszakapcsolnia".
"Talán elsőként lázadtunk fel"
A magyarok már túl vannak a lázadáson, "sőt talán elsőként lázadtunk fel, 2010-ben" - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy Magyarország hét év alatt felépítette saját politikai-gazdasági rendszerét, amely "a mi testünkre szabott, a mi ízlésünk szerint való".
Magyarország lázadására példaként említette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) "hazaküldését", a multinacionális vállalatok megadóztatását és a rezsicsökkentést.
Orbán Viktor külön kiemelte: bár az Egyesült Államok korábbi kormánya, Brüsszel és "ráadásul Berlin is" kihirdette, hogy nem szabad megállítani a migránsokat, a magyar kormány azonban ellenállt, kerítést épített, megállította őket, megvédve ezzel Magyarországot és "mellékesen Európát is".
"Az igazi menekülteket persze be fogjuk fogadni", azokat "akik az otthon elvesztett Európájukat majd nálunk akarják megtalálni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy hollandokra, franciákra gondol, a „rémült politikusokra és újságírókra, akik az otthon elvesztett Európájukat nálunk akarják megtalálni".
A miniszterelnök fontosnak nevezte a politikai stabilitás megőrzését, annak elvesztése ugyanis olyan luxus, "amelyet nem engedhetünk meg magunknak, és nem is fog bekövetkezni, amíg mi állhatunk a kormányrúdnál".
