Becsapta Magyarországot az Európai Bizottság – fejtette ki Orbán Viktor a szombaton Bécsben megrendezett migrációs csúcstalálkozó után. A kormányfő az osztrák fővárosban azt is felvetette, hogy szükség van egy vészforgatókönyvre, mert nem lehet kizárólag csak az Európai Unió és Törökország által kötött megállapodásra támaszkodni a migrációs válság kezelésében.
Az osztrák kancellár meghívására szombaton Bécsben tanácskoztak a nyugat-balkáni migrációs útvonal által érintett országok vezetői. A csúcstalálkozóra Christian Kern meghívta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, Angela Merkel német kancellárt, Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnököt, Miro Cerar szlovén, Edi Rama albán, Bojko Boriszov bolgár kormányfőt, a horvát és a macedón kormány vezetőjét, valamint a román belügyminisztert is.
Orbán Viktor miniszterelnök egy új európai védelmi vonal kijelölését tartalmazó akcióterv kidolgozását javasolta a csúcson arra az esetre, ha bármilyen okból ellehetetlenülne az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás.
A magyar kormányfő a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatóján kudarcként értékelte, hogy a részvevők nem kaptak választ arra, Görögország mikortól lesz képes lezárni déli határát. Kiemelte, hogy ez felveti annak a kérdését, hogy akkor hol van Európa azon külső határa, amely még megvédhető.
A miniszterelnök szerint egyesek erre azt a választ adják, hogy nincs szükség ilyen védelemre, mert a török–EU megállapodás nem engedi megismétlődni az egy évvel ezelőtt történteket. Ezzel szemben mások úgy gondolják, köztük ő maga is, hogy szükség van egy vészforgatókönyvre, mivel nem lehet kizárólag ebben a megállapodásban bízni – fejtette ki Orbán Viktor. A kormányfő szerint az uniónak Törökországhoz hasonlóan Egyiptommal is megállapodást kell kötnie, ahol 5,5 millió migráns várakozik. Ellenkező esetben „onnan meglepetés érhet bennünket” – mondta.
Szorgalmazta továbbá Líbia stabilizálását is, mert ennek hiányában nem lehet létrehozni az észak-afrikai országban azt a „gigantikus menekültvárost”, ahová vissza lehet vinni az Európába érkezett illegális bevándorlókat, hogy ott várják meg menekültjogi eljárásuk lefolytatását.
Orbán Viktor jelezte: Magyarország azt kéri Brüsszeltől, hogy ne csak Olaszország és Görögország kapjon jelentős összegeket migrációs gondjainak enyhítésére, hanem Bulgária, Macedónia és Szerbia is.
Tájékoztatóján a miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a migránsok kötelező befogadását előíró kvóták ügyében egész Magyarországot becsapták egy bonyolult európai jogalkotási rendszerben. Kifejtette, hogy az Európai Tanács „késhegyig menő viták” után kétszer is írásban döntött arról, hogy a kvótarendszer csak önkéntes lehet, ezzel szemben az Európai Bizottság később mégis megindított egy ezzel ellentétes jogalkotási folyamatot, ami átment az Európai Parlamenten és bekerült a miniszteri tanács elé, a javaslat elfogadásához pedig ebben az esetben már elég volt a minősített többség.
Orbán Viktor az október 2-i népszavazáson való részvételre buzdított, mondván: népszavazással kell megmutatni, hogy nem lehet az unióban kijátszani egy országot csak azért, mert kisebb mint a nagyok.
A házigazda Christian Kern osztrák kancellár szerint belátható időn belül megállapodást kell kötni Afganisztánnal a menekültek visszafogadásáról. Kern az Ausztriából Magyarországra visszaküldendő menekültek lehetséges visszafogadásáról azt mondta, hogy a kérdés politikailag vélhetően nem megoldható, így elsődlegesen inkább a határok védelmére kell koncentrálni.
A találkozón Németország további segítségét ígérte Görögországnak és Olaszországnak a menekültválságban Angela Merkel. A német kormányfő közölte: fokozni kell a menekültstátusra nem jogosultak visszaküldését, és ennek érdekében erről meg kell állapodni Észak-Afrika államaival, Pakisztánnal és Afganisztánnal is.
Alekszisz Ciprasz görög kormányfő nagyobb szolidaritásra szólított fel a csúcstalálkozó után. „Elfogadhatatlan, hogy az egész teher arra az országra háruljon, ahová a menedékkérők elsőként belépnek az Európai Unióban” – nyomatékosította a miniszterelnök, a menekültek szétosztásának felgyorsítását sürgetve.
A kormányfő amellett is állást foglalt, hogy az Európai Uniónak teljesítenie kell a Törökországgal szemben vállalt kötelezettségeket, vagyis el kellene törölni a török állampolgá-rokkal szembeni vízumkényszert.
Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos közölte, hogy az Európai Bizottság nem hagyja magára a nyugat-balkáni migrációs útvonal által leginkább érintett országokat. Szerinte az Európai Bizottság számára továbbra is elsőbbséget élvez az unió és Törökország megállapodásának végrehajtása. Továbbra is ez az A terv. „A migrációs kihívás nem ismer államhatárokat. Mind egy európai család tagjai vagyunk, ezért csak közös megoldás lehetséges” – mondta az uniós biztos, aki szerint kulcsfontosságú a külső határok védelme. Hangsúlyozta: dolgoznak azon, hogy mielőbb működhessen a közös, európai határ- és parti őrség.
Újabb csapásirányok, kérdések és felismerések a bécsi csúcstalálkozón
- Hazánk azt kéri, Bulgária, Macedónia és Szerbia is kapjon jelentős támogatást
- Kudarc, hogy nem tudni, Görögország mikortól lesz képes lezárni határait
- Felvetődik a kérdés: hol van Európa azon külső határa, amely még megvédhető
- Az EU-nak Egyiptommal is meg kell állapodnia, mert ott 5,5 millió migráns van
- Egyezkedni kell Afganisztánnal a menekültek visszafogadásának részleteiről
- Továbbra is zárva kell tartani a Nyugat-Balkánt a migránsok előtt
Röviden
Megpecsételték a befogadási kultúra végét az osztrák fővárosban
- Mindenki azt várja, hogy Törökország tartsa be az Európai Unióval (EU) kötött megállapodást, és azt gondolják, ezzel megoldódik az illegális bevándorlók megállítása, Törökország azonban kiszámíthatatlan, és erről az EU mintha nem venne tudomást – mondta Boros Bánk Levente az M1-en vasárnap a bécsi csúcstalálkozóról. A Nézőpont Intézet elemzője szerint Orbán Viktor javaslata egy líbiai menekülttáborról végre konkrét felvetés, amelyet meg lehet vitatni, és nem csak általánosságban beszélnek arról, hogy megoldást kell találni a bevándorlás problémájára.
- Christian Kern osztrák kancellár kezdeményezése döntően hozzájárulhat ahhoz, hogy az uniós intézmények és a tagállamok bénultságát felszámolják, és az uniós országok közötti ellentét megszűnjön – olvasható a Der Standard című osztrák újság online felületén közölt véleménycikkben. Orbán Viktor Bécsben „hirtelen a közös európai cselekvés szükségességéről beszélt, meglepően konstruktív hangnemben”. Ez a nemzetállamok kezdeményezésének eredményességét jelzi.
- Ha nincs nagy várakozás, nincs nagy csalódás sem – olvasható a Die Presse osztrák lap vasárnapi számában közölt véleménycikkben, amely szerint a bécsi menekültcsúcson már ismert tényeket rögzítettek. Ugyan a részvevők nem számítottak áttörő döntésekre, azonban büszkék voltak legalább arra, hogy nyíltan beszélhettek, ami a lap szerint nyilvánvalóan kevésszer fordul elő. Főleg Orbán Viktor esetében igaz ez, a magyar kormányfő így akarta ugyanis a szavazókat részvételre buzdítani a magyarországi kvótareferendumon – állapította meg az újság. Az osztrák kancellár uniós krízismenedzser színében tüntette fel magát, és ebben a fellépésében nem zavarták meg, „a show-t senki nem lopta el tőle”.
- A találkozó üzenete, hogy Bécsben megpecsételték a befogadási kultúra végét – olvasható a Kurier című osztrák lapban. A szerző szerint ezt a politikusok szükségszerűnek, az emberjogi szakértők azonban szörnyűnek tartják. A politikai fordulat megerősítéséhez fontos volt a német kancellár látogatása – olvasható a cikkben.
