Az uniót feszítő véleménykülönbségek, a migrációs válság és a túlközpontosítás elleni kiállás is szóba került az Andrássy Egyetem tegnapi ünnepségén. Orbán Viktor és Edmund Stoiber volt bajor kormányfő hasonlóan látja a helyzetet.
Az „alapító atyák” egyikeként mondott ünnepi köszöntőt az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem fennállásának 15. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen Orbán Viktor.
Elmondta, az Andrássy Egyetem is olyan kezdeményezés, amely összeköti a Duna-menti népeket. Hangsúlyozta, a Duna völgye kettős jelentőségű hazánk számára, hiszen egyszerre jelentette útvonalunkat a nyugati polgári gondolkodás, értékrend és kultúra irányába, másrészt pedig a felvonulási útvonal is volt, az „aktuális iszlám kalifátusnak, amely rajtunk átgázolva Európába igyekezett”. A kormányfő kitért arra, hogyan szakadt meg ez a kapcsolat a második világháború után. Két fő okát látta ennek, az egyik a magyarországi németek kitelepítése volt, amellyel kapcsolatban megjegyezte, nem lehet emberek ki- vagy betelepítését támogatni. A második ok a vasfüggöny, s bár a rendszerváltás után a kapcsolat újra összeforrt, de nem minden nyom nélkül. Ugyanis „a nyugati multikulturalista európai elit” értetlenül nézi, hogy „a kommunizmus alatt a hitükért évtizedekig harcoló” népek ma nem támogatják a minél szorosabb együttműködést, nem gondolják, hogy a „több Európa” mindenre megoldás. A kormányfő szerint ma Európában nézeteltérés van, elsősorban a családról, migrációról, a kereszténység alkotmányban való rögzítéséről, vagy éppen az iszlámról. Mint mondta, Európa ismét történelmi vízválasztóhoz ért, mernünk kell gondolkodni, feltenni a megfelelő kérdéseket, és a régi sémák helyett új válaszokat adni. Kiemelte, ha Európa nem képes megújulni, elveszti azt a pozíciót a világban, amit sok száz év alatt harcolt ki magának.
Beszédét követően, az „Európát alakítani – transznacionális oktatási projektek és európai párbeszéd” című panelbeszélgetésen Orbán Viktor mellett részt vett Edmund Stoiber volt bajor kormányfő, Erwin Teufel, Baden-Württenberg tartomány egykori miniszterelnöke, Heinz-Peter Behr német, valamint Ralph Scheide osztrák nagykövet. A magyar kormányfő szerint Európa négy történelmi kihívással néz szembe: biztosítania kell, hogy béke legyen a kontinensen, hogy a saját sorsáról maga, és nem pedig külső hatalmak, az Egyesült Államok és Oroszország döntsön, hogy megtartsa világgazdasági súlyát, és hogy megfordítsa a demográfiai válságot. Mint mondta, az EU-nak ebből most csak az elsőt sikerül biztosítania saját területén.
Edmund Stoiber többször is kikelt az európai túlközpontosítás és a nemzetállami karakterek elnyomása ellen. A volt bajor kormányfő elutasította a luxemburgi külügyminiszter kritikáját hazánkkal szemben, és bírálta David Cameron volt brit miniszterelnököt, amiért pusztán gazdasági fenyegetéssel akarta rávenni a briteket, hogy maradjanak az unióban, holott ennél többre van szükség.
Hallgatói kérdésekre válaszolva Orbán Viktor kiemelte a balkáni bővítés szükségességét, és beszélt a kvótareferendum szerepéről is. Hangsúlyozta, az újkori népvándorlás a tűz, amelyre olajat öntenek azok, akik meghívják Európába a migránsokat, a népszavazás azonban a vizet jelenti ebben az allegóriában. „Miután a politikusok nem tudják eloltani ezt a tüzet, amit népvándorlásnak hívunk, az embereknek kell eloltaniuk, s ennek a demokratikus formája a népszavazás”, tette hozzá. Edmund Stoiber ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ha az uniós elit fél az emberek véleményétől, akkor valami baj van a demokráciával.
Röviden
Franciák is szavaznak menedékkérők önkényes áthelyezéséről
- Orbán Viktor magyar miniszterelnök elzárkózik a menekültválság közös, európai uniós megoldásától – mondta Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke egy csütörtöki német interjúban. A német szociáldemokrata párt (SPD) politikusa a Spiegel Online hírportálon közölt interjúban elítélte
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter Magyarország uniós tagságának megvonásáról tett kijelentését, és hangsúlyozta: most a közösség összetartására kell összepontosítani, és nem „provokációkat kell egymás fejéhez vágni nap mint nap”.
- Az Európát sújtó ismételt terrortámadásokkal szemben a határokon belüli és kívüli biztonság ugyanannak a kihívásnak a része – javasolt közös európai védelmi stratégiát Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter a Politico.eu honlapon csütörtökön megjelent véleménycikkében.
- Szerbia nem lehet Európa első és egyben utolsó védvonala a migránsokkal szemben, a menekültügyi válságot az uniónak a saját határain, Görögországban és Bulgáriában kell megoldania – hangsúlyozta csütörtökön Aleksandar Vucic szerb kormányfő.
- Francois Hollande francia államfő szerint a briteknek az Európai Unióból való kilépéséről szóló döntését követően a közösségnek világos jövőképet kell felvázolnia és pontos menetrendet kell meghatároznia a pénteki pozsonyi csúcstalálkozón. A francia köztársasági elnök ezt azután mondta, hogy az EU-csúcs témáiról egyeztetett az Elysée-palotában a német kancellárral. Angela Merkellel úgy vélte, hogy a Brexitről szóló népszavazást követő első uniós találkozón fontos, hogy az EU szembenézzen gyengeségeivel.
- Referendumot írt ki október 2-ra a délkelet-franciaországi Allex polgármestere, miután az állam a helyiek megkérdezése nélkül ötven menedékkérőt tervez áttelepíteni a calais-i migránstáborból a kétezer-ötszáz lakosú településre. Az ellenzők elsősorban a magas munkanélküliség miatt tartanak attól, hogy a külföldiek érkezése feszültséget teremt a környéken.
- Az uniós tagállamoknak ígéreteikhez híven több menekültet kellene befogadniuk Görögországból és Olaszországból a két országra nehezedő migrációs nyomás enyhítése érdekében – áll az Európai Parlament csütörtöki állásfoglalásában.
