Elkészült az előterjesztés a devizaalapú gépjármű- és személyi hitelek sorsának rendezéséről, kiemelten a forintosításukról, amelyről a kormány várhatóan a nyár végén dönt. Az adósok között mintegy harmincezer olyan ügyfél is akad, akinek a gépjárműhitel mellett jelzálogalapúkölcsön-visszafizetési kötelezettsége is van.
Az előterjesztés elkészült, a kabinet várhatóan az augusztus végi kormányülésen tárgyalja majd a gépjármű-devizahitelekkel kapcsolatos kérdéseket, köztük kiemelt helyen a forintosítást – válaszolta a távirati iroda kérdésére a nemzetgazdasági miniszter tegnap. Varga Mihály arra külön felhívta a figyelmet, hogy bár a gépjármű- és a személyi hitelek közvetlenül nem érintik egy lakás fenntartását, mégis közel harmincezer olyan autóhiteles ügyfelet tartanak számon a hazai pénzintézetek, akinek jelzáloghitele is van. A gazdasági tárca már elkészítette az előterjesztést, amelyben két megoldási javaslat is szerepel.
A devizaalapú gépjármű- és személyi hitelek forintosítását a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is szorgalmazza, a Monetáris Tanács e célra a közelmúltban már el is különített 1,2 milliárd eurót.
A devizaalapú gépjármű- és személyi kölcsönök állománya megközelítőleg háromszázmilliárd forint, a szerződések száma pedig meghaladja a kétszázezret. A hiteleknél az egyik legvitatottabb kérdésnek az átváltási árfolyam ígérkezik. Az azonban biztos, hogy a gépjárműhitelek több mint fele halasztott tőketörlesztésű, azaz az árfolyam-különbözet megugrása hatványozottan érinti őket.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik frakcióvezető-helyettese az M1-es csatorna tegnap reggeli műsorában úgy vélekedett, hogy a devizaalapú gépjárműhiteleket a felvételi és nem egy annál jóval kedvezőtlenebb árfolyamon kell forintosítani. Az ellenzéki képviselő egyszersmind felvetette, az autóhiteles szerződéseknek akár a hetven százaléka is hibás lehet, például a tartozás összege vagy az aktuális árfolyam rosszul szerepel benne, ezért azok támadhatók. A Jobbik átfogó ellenőrzést szorgalmaz, és azt, hogy a hibázó bankok kártérítési alapba fizessenek be büntetést.
A bank és a lízingcég támadhatja az adóst és viszont
5 perces interjú: Kézdi Zsolt pénzügyi szakértő, a Banki Hiteltanácsadók és Hitelezők Egyesületének elnöke
– A nyár végére megszülethet a még meglévő, devizaalapú gépjármű- és személyi hitelek forintosításáról szóló kormánydöntés. E konstrukciók sok tekintetben eltérnek a klasszikus és már rendezett jelzáloghitelektől. Melyek a legfontosabb különbségek?
– Az autóhiteleket általában nem bankok nyújtották, hanem banki hátterű lízingcégek. Más a hitelek fedezete is: a gépjárművek esetében a négykerekű hamar elértéktelenedik, ezért a legtöbb adósnak megterhelték az ingatlanját is. Viszont az autóhiteleknél nem kértek a hitel felvevőjétől közjegyzői okiratot a szerződéskötéshez.
– És emiatt ezek a szerződések vitás esetben könnyebben támadhatók is?
– A bank vagy a lízingcég támadhatja az adóst – és viszont.
– Az adósnak nagyobb esélye lehet arra, hogy a bíróság neki ad igazat?
– Esettől függ. A hitelszerződések polgárjogi szerződések.
– Érzékeny kérdés a forintosítás árfolyama. Vajon milyen megoldás lenne a legkedvezőbb az ügyfelek számára?
– Nyilván nem az akkor majd éppen aktuális piaci árfolyam. Az ugyanis biztos, hogy nem lesz előnyösebb, mint amely árfolyamon a jelzáloghiteleket korábban forintosították. Nem véletlen, hogy ilyen sokáig tartanak az egyeztetések. A pénzintézetekkel, lízingcégekkel zajló megbeszéléseken az is szóba jöhet, hogy akár maguk a folyósítók szabályoznák a folyamatot. A Magyar Bankszövetség szintjén.
– Mely pénzügyi intézményeknek van még számottevő devizaalapú gépjárműhitelt tartalmazó portfóliójuk?
– A Budapest Autónak, a Merkantil Banknak, az MKB Euroleasingnek és a Lombard Lízingnek, a teljesség igénye nélkül.
