Növelni kell az idegen nyelvet beszélők arányát

„Mindent, ami az idegen nyelvek tanulására biztat, csak helyeselni tudunk, azt a tényt pedig külön üdvözöljük, hogy a magyar lakosság idegennyelv-tudását segítve több film legyen elérhető és nézhető eredeti nyelven, felirattal” – nyilatkozta lapunknak Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) terveire reagálva. A tárca ugyanis nemrég közölte, hogy a kormány elfogadta a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslatait, és konkrét intézkedések kidolgozására kérte fel a minisztériumokat a magyarok idegennyelv-tudásának növelésére. Tervezik többek között korszerű idegennyelv-oktatási módszerek meghonosítását, a nyelvszakos tanári képzésben részt vevők külföldi részképzésének támogatását, továbbá a két tannyelvű általános és középiskolai oktatás és az anyanyelvi idegennyelv-tanárok alkalmazásának ösztönzését. A tervek között szerepel a nyelvtanulási diákhitel bevezetése is, ezenkívül megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a középiskolában oktatott második idegen nyelv óraszámának terhére növeljék az első idegen nyelv óraszámát. Az ITM fontosnak tartja a külföldi filmek feliratozásának előtérbe helyezését is.

Salusinszky András hangsúlyozta, hogy nálunk alacsony, harmincöt százalék az idegen nyelveket beszélők aránya, és ezzel utolsó helyen állunk Európában. „Magyarországon már az általános iskolában magas óraszámban tanulnak a gyerekek nyelvet, de sajnos kis hatékonysággal. A közoktatásban általában ezer órát kap egy tanuló az első idegen nyelv megtanulására, ez idő alatt kellene eljutni egy minimum B1-es, vagyis az alapfoknál valamennyivel magasabb szintű nyelvtudásig. Nyelviskolai keretek között e cél elérésére a rendelkezésre álló óraszám fele is elegendő lenne” – mutatott rá. Hozzátette, már többször felmerült, lehetővé kellene tenni, hogy a diákok ne tanuljanak második nyelvet, és annak az óraszámát is az első nyelvre fordítsák. Ugyanakkor úgy vélte, hogy ez nem oldaná meg a problémát, viszont ártana a „nyelvi sokszínűség uniós eszméjének”. „A legkomolyabb probléma a nyelvek folyamatos újrakezdése egy-egy új közegben, például a középiskola nagyon ritkán épít vagy tud építeni az általános iskolában megszerzett tudásra. Így állandó az újrakezdés még akkor is, amikor egy iskolán belül tanárváltás van, ami nem ritka eset. Ebből adódik az, hogy a nyelvtanulók és szüleik sokszor maguk sem hiszik el, hogy a közoktatásban meg lehet egy vagy több nyelvet tanulni” – hívta fel a figyelmet Salusinszky.