A házasság nem ment ki a divatból, Magyarországon reneszánszát éli, a fiatalok bátrabban mernek tervezni, kiszámíthatóbbnak, biztonságosabbnak érzik a jövőjüket - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára szerdán egy csepeli sajtótájékoztatón, amelyen egy civil szervezet azt ünnepelte, hogy egy éve indította el jegyescsomagját.
Novák Katalin arra emlékeztetett, hogy míg 2002 és 2010 között drámaian, 23 százalékkal csökkent a házasságkötések száma, addig 2010-ről 2016-ra 46 százalékkal emelkedett. Ezzel párhuzamosan csökkent a válások száma, ez pedig azt jelzi, hogy a házasságok egyre stabilabbak, kevésbé esnek szét, mint korábban.
Közölte, több friss felmérés is azt igazolja, hogy a fiatalok házasságban, családban, gyerekekkel képzelik el a jövőjüket. A kormánynak ezért is feladata, hogy kiemelten támogassa a családokat, különösen idén, a családok évében - fűzte hozzá.
Az államtitkár a fiatal párokat érintő kormányzati intézkedések közül kiemelte a 2015-ben bevezetett házassági adókedvezményt, amelyre eddig 4,8 milliárd forintot fordítottak. Hozzátette: azóta módosították a havi nettó 5 ezer forintos kedvezményt, így az már két évig jár a fiatal házasoknak. Ez az összesen 120 ezer forintos "nászajándék" a gyermekvállalás idejétől függetlenül jár a házasságkötést követő naptól a pároknak.
Az adókedvezményt a munkáltatójuknál igényelhetik azok a fiatalok, akik közül legalább az egyiknek ez az első házassága - mondta.
Kitért arra, hogy a kormány a családtámogatások mindegyikét megőrzi, illetve tovább bővíti. Az államtitkár, aki egyúttal a Fidesz alelnöke, azt mondta, ha bizalmat kapnak az áprilisi országgyűlési választáson, akkor a következő évek is a családok évei lesznek.
A Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) csepeli rendezvényén a civil szervezet egy éve bevezetett jegyescsomagjáról számoltak be. A kezdeményezés lényege, hogy az önkormányzatokkal közreműködve megajándékozzák a házasságot tervező párokat.
Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnöke arról beszélt, hogy bár a jegyesség, a házasság alapvetően két emberről szól, a települések közösségi ünneppé is tehetik, ahogy ennek korábban hagyományai voltak.
A képviselő szerint a jegyescsomag annak a szimbóluma, hogy az önkormányzat vezetése és a civil szervezetek értéknek tartják a jegyességet, a házasságot és segíteni akarják a párokat.
Az alaptörvényre utalva emlékeztetett arra, hogy az a házasságot egy férfi és egy nő kapcsolataként írja le, és jogilag is ezt tették elfogadottá Magyarországon.
Király Nóra, a Ficsak alapítója, Újbuda alpolgármestere (Fidesz-KDNP) azt hangoztatta, hogy a civil szervezet elkötelezett híve a házasság intézményének, és annak, hogy ezekben minél több gyermek szülessen.
Elmondta, az "útravaló jegyescsomagot" már 11 önkormányzatnál adják át az anyakönyvvezetők a házassági szándékukat bejelentő fiatal pároknak. Azt mondta, céljuk a csomaggal az, hogy a házasságokat megerősítsék, és hogy minél kevesebben váljanak el.
A jegyescsomag díszdobozában egyebek mellett egy jegygyűrűpárnát, egy "esküvői munkafüzetet", a Jövőnk könyve - házasságra hangolva című könyvet, valamint az Emmi házasulandókat érintő tájékoztató kiadványait helyezték el. Újdonságként rövidesen egy "párkapcsolati tesztfüzetet" is kapnak a jegyespárok - mondta Király Nóra.
Emlékeztetett, a csepeli önkormányzaton keresztül indult el a kezdeményezés, amelyet Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) polgármester a kezdetektől fogva támogatott.
A XXI. kerületi vezető azt hangoztatta, minden egyes önkormányzati döntésük a csepeli családokról és gyerekekről szól. Példaként említett egy helyi óvodaépítést, egy rövidesen megkezdődő bölcsődefejlesztést, valamint az újszülötteknek, illetve a szüleiknek szóló babacsomagot.
A rendezvényen egy jegyespárnak átadták az ajándékcsomagot, valamint "a gyermekvállalást megelőlegezve" a csepeli babacsomagot is.
KSH: megtorpant a házasságkötések számának emelkedése 2017-ben
Megtorpant a házasságkötések számának emelkedése tavaly: 2017 januárja és novembere között 48,2 ezer házasságot kötöttek, ez az adat 2,5 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakáétól - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
A KSH a házasság hetéhez kapcsolódóan adott ki összesítést a házasságkötések számának alakulásáról. A 2017-et megelőző évek utolsó hónapjában történt házasságkötések - 1800 és 2400 közötti - átlagértékét figyelembe véve a KSH megállapította, hogy tavalyi házasságkötésszám a 2016. évi csúcsot várhatóan nem éri el.
Az adatok szerint 2010-ig egyre kevesebben, majd akkortól évről évre mind többen kötöttek házasságot. Ez a szám az 1980-as években 73 ezerre, az 1990-es években 53 ezerre, az ezredfordulót követő évtizedben pedig 43 ezerre esett vissza - írja a KSH.
A 2010-es év jelentette az elmúlt évtizedek mélypontját, ekkor ugyanis mindössze 35,5 ezer pár járult anyakönyvvezető elé. Azután az esküvők száma folyamatosan emelkedett egészen 2016-ig, amikor az utolsó húsz évben a legtöbb (51,8 ezer) házasságot kötötték.
Az összesítés szerint az ezer lakosra jutó házasságkötések száma, Magyarországon 2009-ben 4 százalék alá csökkent. Ez az érték 2015-ben emelkedett először jelentősen, 4,7 százalékra. 2016-ban és a 2017 első tizenegy hónapjában ez a mutató pedig már az 5 százalékot is meghaladta.
A KSH ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy - az ezer lakosra számított mutatót tekintve - jelentősek a területi különbségek. Így 2016-ban a skála alján elhelyezkedő Zala megyében ezer lakosra 4,4 házasság jutott, míg Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5,7.
Az unió országainak 2015-ös házasságkötési adatai alapján a legalacsonyabb és a legmagasabb értékkel rendelkező országok között 2,5-szeres az eltérés. Az ezer lakosra jutó házasságkötések száma Portugáliában és Szlovéniában a legalacsonyabb (3,1 százalék), a legmagasabb arányszám pedig Litvániát jellemezte (7,6 százalék). Magyarország 2015-ös 4,7 százalékos értéké közepesnek számított az uniós rangsoron.
A KSH adatai szerint a párok egyre érettebb korban házasodnak, 2000 és 2016 között az először házasulók átlagos életkora mindkét nem esetében öt évet emelkedett: 2016-ban a nők 29,7 évesen mentek férjhez, a férfiak 32,5 éves korukban nősültek.
Az összes házasságkötés csaknem 70 százalékában a vőlegény az idősebb, 22 százalékában pedig a menyasszony.
Válás 2016-ban 19,6 ezer volt, vagyis minden ezer lakosra kettő jutott. Ötven év után először 2014-ben, majd 2016-ban maradt 20 ezer alatt a számuk.
A KSH közleménye arra is kitér, hogy az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt az élettársi kapcsolatot létesítők száma. 1990-ben 251 ezer ember élt élettársi kapcsolatban, a 2016. évi kis népszámlálás adatai szerint pedig már 1 millió 87 ezer. A növekedés elsősorban abból adódott, hogy a fiatal nőtlenek és a hajadonok egyre gyakrabban létesítenek a házasság előtt vagy helyett élettársi kapcsolatot.
A házasság hetét február 12-18. között tizenegyedik alkalommal rendezik meg Magyarországon. A kezdeményezés több mint két évtizede Nagy-Britanniából indult, és a család értékeit, fontosságát állítja a figyelem középpontjába - emlékeztet a KSH közleménye.
