Áprilisban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,2, naptárhatástól megtisztítva - főként a húsvéthatás miatt - 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest - jelentette pénteken második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Mindkét adat 0,3 százalékponttal alacsonyabb a június 6-án kiadott első becslésnél. Márciusban magasabb, 3,3 százalékos, naptárhatástól megtisztítva 5,3 százalékos volt a forgalom növekedése.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 4,5 százalékkal emelkedett az elsőre becsült 5,2 százalék helyett, míg az élelmiszerek forgalmának 0,6 százalékos és az üzemanyag fogyasztás 1,1 százalékos emelkedése nem változott a második becslésben.
Az élelmiszer-kiskereskedelem 79 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 1,8 százalékkal nőtt, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 6,2 százalékkal csökkent.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmán belül bővültek az eladások a bútor- és a műszakicikk- (6,4 százalékkal), az iparcikk jellegű vegyes- (6,2 százalékkal), valamint a gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszerüzletekben (5,3 százalékkal). Csökkent viszont a forgalom volumene a textil-, ruházati és lábbeli- (5,5 százalékkal), a használtcikk- (3,1 százalékkal), valamint a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikküzletekben (1,6 százalékkal).
A közlemény szerint a kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 5,6 százalékkal csökkentek.
A forgalomból 3,5 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene - folytatva az évek óta tartó bővülést - 32,5 százalékkal emelkedett.
A kiskereskedelem forgalma áprilisban 831 milliárd forint volt, 47 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Az év első négy hónapjában a kiskereskedelmi forgalom a nyers adat szerint 3,0, a naptárhatással kiigazítva 2,9 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva: az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 2,7 százalékkal nőtt az értékesítés volumene az év első harmadában - közölte a KSH.
NGM: A nem élelmiszer jellegű kiskereskedelem nőtt a leggyorsabban
A legnagyobb mértékű növekedés a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelemben volt áprilisban, ami a digitális kereskedelem, illetve csomag küldő szolgálatok élénk tevékenységével is magyarázható - mondta Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.
Pomázi Gyula megjegyezte: a magyar háztartásokban átrendeződött a költési struktúra, az emberek viszonylag keveset költenek élelmiszerre, a költések elmozdultak a tartós fogyasztási cikkek irányába.
A helyettes államtitkár kiemelte: a 2018-as költségvetés elfogadásával az adócsökkentéseknek köszönhetően majdnem 260 milliárd forint marad a családoknál, ez pedig lehetőséget teremt a kereskedelmi forgalom további bővülésére.
