A szólásszabadság veszélyeztetettségéről és a migrációs politika következményeiről is szó esett az Európa furcsa halála kötet budapesti bemutatóján.
A morálisan helyes döntés nem az, hogy mindenkit beengedünk Európába, hanem ha csak azokat, akik valóban jogosultak arra, hogy itt maradjanak – erről is beszélt Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője Douglas Murray Európa furcsa halála című könyvének budapesti bemutatóján kedden. A migráció hatásairól, az iszlamizációról, a kontinens hitehagyásáról és identitásvesztéséről szóló könyv magyar fordítása a múlt hónapban jelent meg az Alexandra gondozásában. Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet eseményén L. Simon László fideszes képviselővel beszélgettek, Megadja Gábor eszmetörténész moderálásával.
Gulyás hangsúlyozta, Nyugat-Európában ma nem lehet szabadon érvelni a fenti kérdésekről, ha valaki mégis megpróbálkozik vele, biztosan nem kerül be a mainstream sajtóba. „A migrációról folytatott európai vita a klasszikus liberalizmus halálát jelenti” – vélekedett. L. Simon szerint a brit szerző „megszállott híve” a szólásszabadságnak, könyve sikere is abból adódik, hogy mer bírálatokat megfogalmazni a migráció ügyében. Kitért arra is, hogy nem csak a szólásszabadsággal van baj Nyugat-Európában – amit ironikus módon pont azon vezetők tesznek szóvá hazánkkal kapcsolatban, akik politikai megrendelésként akarják a nyilvánosságot korlátozni –, hanem az iszlám térnyeréséből adódó „szemérmességgel” is. Murray Hollandia kapcsán ír arról, hogy a liberális országban rájöttek, konkrét életveszélyt jelent, ha az iszlámot is úgy merik bírálni, ahogy a kereszténységet szokták.
A beszélgetésen szó esett a kereszténység adta erkölcsi és kulturális keretrendszerről is, ezzel kapcsolatban Gulyás Antall Józsefet idézte: „Európában az ateista is keresztény”.
Gulyás hangsúlyozta, Nyugat-Európában ma nem lehet szabadon érvelni a fenti kérdésekről, ha valaki mégis megpróbálkozik vele, biztosan nem kerül be a mainstream sajtóba. „A migrációról folytatott európai vita a klasszikus liberalizmus halálát jelenti” – vélekedett. L. Simon szerint a brit szerző „megszállott híve” a szólásszabadságnak, könyve sikere is abból adódik, hogy mer bírálatokat megfogalmazni a migráció ügyében. Kitért arra is, hogy nem csak a szólásszabadsággal van baj Nyugat-Európában – amit ironikus módon pont azon vezetők tesznek szóvá hazánkkal kapcsolatban, akik politikai megrendelésként akarják a nyilvánosságot korlátozni –, hanem az iszlám térnyeréséből adódó „szemérmességgel” is. Murray Hollandia kapcsán ír arról, hogy a liberális országban rájöttek, konkrét életveszélyt jelent, ha az iszlámot is úgy merik bírálni, ahogy a kereszténységet szokták.
A beszélgetésen szó esett a kereszténység adta erkölcsi és kulturális keretrendszerről is, ezzel kapcsolatban Gulyás Antall Józsefet idézte: „Európában az ateista is keresztény”.
