Jelenleg nincs konszenzus az Európai Unió migrációs politikájának reformját illetően, és "nagy hiba" lenne ennek hiányában is végigvinni a folyamatot, amely megosztaná a tagországok egységet - jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő csütörtökön Brüsszelben, röviddel az uniós tagországok állam- és kormányfőinek találkozója előtt. Andrej Babis kiemelte: az Európai Uniónak elsősorban a "migrációs maffia" elleni harccal kell foglalkoznia.
Mogherini: Mintegy tizenötezer migránst telepítettek vissza Líbiába
Mintegy 15 ezer, eredetileg Európába tartó migránst telepítenek haza a származási országukba a következő hetekben Líbiából - jelentette be Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő. Az Európai Unió, az Afrikai Unió és az ENSZ közös munkájának köszönhetően eddig 16 ezer ember önkéntes hazaszállítására került sor Líbiából - közölte Mogherini a két szervezet illetékes tisztségviselőivel folytatott tárgyalásai után, az uniós vezetők csúcstalálkozójának kezdete előtt. Hozzátette, az EU további 100 millió euróval fogja támogatni ezt a munkát, de ezen felül is pluszforrások bevonására lesz szükség. Hangsúlyozta, a migrációs válság külső dimenzióját illetően komoly előrelépések történtek, miközben a belső dimenzióban a jelek szerint vannak még nehézségek.
Fico beszélt a líbiai határvédelem anyagi támogatásáról, amelyről a visegrádi országok vezetői megállapodtak, és kiemelte, "ennek rendkívül egyszerű az üzenete, meg akarjuk mutatni, hogy a szolidaritás elve olyasmi, amelyet teljes mértékben tiszteletben tartunk".
A migrációs válság kérdéséről szólva pedig leszögezte: "nem emberi jog a beutazás az Európai Unióba, az EU-nak meg kell védenie magát".
Babis: Harcolni kell a migrációs maffia ellen
Nem jelentenek megoldást a kötelező európai uniós menekültügyi kvóták a migrációs válságra, elsősorban az embercsempész-hálózatok elleni fellépést kellene megerősíteni - jelentette ki Andrej Babis.
Rövid sajtóértekezletén Babis hangsúlyozta, hogy a líbiai határvédelem anyagi támogatása, amelyről a visegrádi országok vezetői megállapodtak, "illeszkedik kormányának stratégiájába, miszerint Európán kívül kell kezelni a bevándorlási válságot".
"A probléma megoldását a harc jelenti a migrációs maffia ellen, mely egy jobb jövő hamis ígéretével eurómilliárdokat keres azon, hogy elégedetlen embereket hoz Európába" - fogalmazott.
Merkel: Nem működik a szelektív szolidaritás
Nem működik a "szelektív szolidaritás" a migrációs válság kezelésében, a bevándorlás külső és belső dimenziójában is szolidaritásra van szükség az Európai Unió tagállamai között - közölte Angela Merkel német kancellár.
"Nem csak a külső határokon történő migrációkezelésében kell szolidárisnak lenni (...), ez jó és fontos, de belső szolidaritásra is szükség van" - mondta Merkel, elvetve a "szelektív szolidaritást" a tagországok között.
Megfigyelők szerint a német kancellár ezzel egyebek mellett arra utalhatott, hogy miközben a visegrádi államok vezetői a líbiai határvédelem anyagi támogatásáról döntöttek, sem Csehország, sem Lengyelország, sem Magyarország nem vesz részt a menedékkérők EU-n belüli elosztására szolgáló mechanizmusban.
A migránsokat még a kérelmük elbírálása előtt szétosztanák
A dublini rendszer reformjáról szóló európai parlamenti (EP) javaslat szerint az Európai Unióba (EU) érkező illegális bevándorlókat még azelőtt szétosztanák a tagállamok között, hogy a menekültkérelmüket elbírálnák - mondta el Jean Lambert brit zöldpárti EP-képviselő az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában.
Az EP-nek a dublini rendszer reformjára vonatkozó javaslata szerint - vagyis hogy melyik ország felelős a menekültkérelem elbírálásáért - "az áthelyezés azelőtt megtörténik, hogy a kérelmet elbírálják" - közölte Jean Lambert, hozzátéve: az lenne az alapszabály, hogy az embereket áthelyezik más országokba, és ott bírálják el a kérelmeket.
Rámutatott, a menekültügyi eljárások területén a jelenlegi javaslatok azt célozzák, hogy egységesek legyenek a szabályok, hogy megosszák ezeknek a kérelmeknek az elbírálását, hogy ne az az egy-két ország viselje ezeket a terheket, amelyeknél a kérelmezők megjelennek.
A lényeg - mint magyarázta -, hogyan "teríthetjük szét azt a felelősséget, hogy a kérelmeket elbíráljuk", mert a nyomás egyelőre Görögországra és Olaszországra nehezedik. Nincs elegendő kapacitásuk, az emberek nagyon hosszú időn át várakoznak nagyon rossz körülmények között, ez aztán sokakat arra ösztönöz, hogy távozni próbáljanak, mert szeretnének gyorsabb döntést - mondta a politikus.
Hangsúlyozta: "arról szól ez az egész, hogyan osztjuk meg a kérelmek elbírálásának terheit egymás között". Itt lassul le az egész rendszer, ez okozza a legtöbb gondot az országok számára, de a menedékkérők számára is - tette hozzá Jean Lambert.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy egyetértene-e egy olyan szankcióval, hogy támogatást vonjanak meg azoktól a tagállamoktól, amelyek nem értenek egyet a menedékérők szétosztásával, azt mondta: az EP valóban felvetette az uniós alapok megvonását.
Az egyik ilyen az a támogatás lenne, amellyel a visszaküldéseket segíti az EU. Méghozzá azért, mert vannak tagállamok, amelyek inkább visszaküldenék az embereket, ahelyett, hogy fogadnák őket - közölte Jean Lambert, ugyanakkor hozzátette: egyelőre javaslatról van szó, még folyik a vita.
A tagállamok szolidaritása kapcsán úgy fogalmazott: "mi épp arra törekedtünk, hogy az áthelyezési mechanizmusnál ne csupán szétterítsük az embereket az unión belül, mint egy kártyapaklit".
Figyelembe kell venni több szempontot, például az egyes országok GDP-jét, vagyis meg kell lennie a különbségnek Luxemburg és mondjuk Horvátország között. Megvannak tehát azok a tényezők, amelyek szerint eldől, mit várunk el a tagállamoktól, amikor az áthelyezésben és a kérelmek elbírálásában részt kell vállalniuk - mondta.
Jean Lambert szólt arról is, hogy az új uniós menekültügyi ügynökség létrehozása a következetesebb szabályozást szolgálja. Az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) hatáskörének bővítése, és egy valódi uniós ügynökséggé átalakítása részben ezért zajlik, a folyamat egységesítése az egyik cél. Elérni, hogy a tagállamok hasonló szabályok, értelmezések alapján dolgozzanak, például a kibocsátó országok megítélésében - mondta, megjegyezve, hogy ebben több segítséget kapnak majd a tagországok.
Kitért arra is, hogy szívesen látnák, ha az EU-n kívüli menekülttáborokban élő, már menekültstátussal rendelkező emberek közül többnek a betelepítésére vállalkoznának a tagállamok egy jobban szervezett, egységesebb folyamat révén.
Ugyanakkor a politikus felvetésre reagálva elismerte, hogy az áttelepítés valóban nemzeti hatáskör. Vannak uniós szintű javaslatok, hogy a tagállamok hogyan kezeljék ezt az ügyet, milyen támogatás kapható erre, de való igaz, hogy a tagállamok között van, aki fogad áttelepülőket, mások azonban nem, ténylegesen fennállnak különbségek - közölte.
Jean Lambert a gazdasági migrációra vonatkozó javaslatok kapcsán elmondta, ez esetben két részre kell osztani a dolgot: azaz hogyan segítik az embereket a származási országokban, hogy ott teremtsenek több lehetőséget a számukra, másrészt, hogyan lehet legális lehetőséget kínálni az unióba történő bejutásra.
