Főként a pénzügyi stabilitás és a strukturális átalakítások végrehajtása vezethet fenntartható növekedéshez a világgazdaságban, ehhez azonban politikai háttér is kell - hangsúlyozta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az immár harmadik alkalommal megrendezett Lámfalussy-konferencián tegnap Budapesten.
Benoit Coeuré, az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagja, Luiz Awazu Pereira da Silva, a Bank for International Settlements vezérigazgató-helyettese, Matolcsy György, az MNB elnöke és Ewald Nowotny osztrák jegybankelnök (Fotó: Csudai Sándor)
„Megtanulhattuk Lámfalussy Sándortól, hogy a gazdasági instabilitás könnyen válsághoz vezethet. Fenntartható gazdasági növekedés a pénzügyi stabilitással és a strukturális reformokkal együtt érhető el” - így kezdte beszédét tegnap Budapesten Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a harmadik alkalommal megrendezett Lámfalussy-konferencián, ahol is a monetáris politikát, a pénzügyi rendszert és a globális kihívásokat érintő aktuális témákról tárgyaltak Európa jegybanki vezetői, meghívott külföldi és hazai bankvezetők.
Az MNB első számú vezetője leszögezte: „az euró atyja”, Lámfalussy Sándor munkásságának üzenete, hogy a pénzügyi stabilitás alapja, feltétele a gyarapodásnak. A magyar központi bank irányítója úgy tartja, „mágikus háromszög” működik Lámfalussy Sándor munkássága alapján a gazdaságban, amelynek képlete a következő: pénzügyi-financiális stabilitás szükséges ahhoz, hogy strukturális átalakításokat lehessen megvalósítani, ezek alapozzák meg a növekedést, s az új munkahelyek teremtését.
Ugyanakkor ha strukturális reformokról beszélünk, fontos, hogy stabil legyen a gazdaság, de legalább ilyen fontos az is: erős politikai akarat kell ezek véghezvitelére.
A szakmai hallgatóság előtt Matolcsy György emlékeztetett rá, hogy két héttel ezelőtt egy ázsiai befektetési fórumon meglehetősen pesszimista képet vázoltak fel a részt vevő szakemberek, gazdasági vezetők a világgazdaságról, a globális folyamatokról. A felszólalók szerint romlottak a világgazdaság pénzügyi kilátásai, hiszen a globális gazdaság minden alappillére – az Egyesült Államok, az Európai Unió, Kína és Japán – gyengélkedik, így nincsenek motorok, amelyek hajtani tudnák a világ gazdaságát - mondta a jegybank elnöke. Így folytatta: „Eljött az idő, hogy megvitassuk Lámfalussy Sándor örökségét. A pénzügyi stabilitás minden siker, minden jól működő gazdaság mögött ott van, ez a ő fő öröksége” - fűzte hozzá végezetül.
Lassul a világgazdaság
Gyakorlatilag a magyar jegybankelnök szavait erősítette meg a Nemzetközi Fizetések Bankjának vezérigazgató-helyettese is. Luiz Awazu Pereira da Silva, a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) vezetője szerint jelenleg alacsony bővüléssel jellemezhető a világgazdaság, most a legfontosabb feladat az, hogy a piacoknak azt az üzenetet küldjék a döntéshozók, hogy megvan a megoldásuk a problémákra. A BIS vezérigazgató-helyettese szintén kiemelte, hogy a reálgazdaságban strukturális reformokat kell végrehajtani, amit egyfajta társadalmi szerződésként kell elfogadni. „Az elsőként Lámfalussy professzor által javasolt intézkedések megfelelők arra, hogy stabilitást teremtsenek, ezekre ma is emlékezni kell” - rögzítette Luiz Awazu Pereira da Silva, aki szerint az utóbbi évtizedekben sokat lépett előre a világ. „Ma már tudjuk, mi okozza a sérülékenységet bizonyos helyzetekben, ilyen lehet a túlzott hitelezés vagy a nem elég átfogó ellenőrzés. Azt is tudjuk, hogy a hitelből történő növekedés nehezíti a jegybankok helyzetét, főleg egy nyitott gazdaság esetében. Összességében a modellek segítségével ma már sokkal jobban tudjuk, hogyan lehet megelőzni egy válságot” - emelte ki.
Túlélte a krízist az euró
„Magyarország, bár nem tagja az eurózónának, de egy nagy hozzájárulást máris tett hozzá Lámfalussy Sándor személyében” - ekképpen emlékeztetett az euró atyjának munkásságára Klaus Regling, az Európai Stabilizációs Mechanizmus ügyvezető igazgatója, aki szerint Európa az 1929–33-as óta a legsúlyosabb válságból jött ki, és az euró túlélte a krízist. Ekkora teljesítményre valószínűleg kevés más közös pénz lett volna képes - mondta a szakember, megjegyezvén: az a tény, hogy végül túlélte a megpróbáltatásokat az eurózóna, azt jelenti, hogy érdemes foglalkozni a fenntartásával és megerősítésével. Regling utalt arra is, hogy a válság után évekig felelőtlenül költekeztek egyes országok, ezek után lényegében fizetésképtelenek lettek, ki kellett őket menteni. Ezek összességében jórészt sikerültek, és a válság következményeinek kezelése azt mutatja, hogy végül is Európa meg tud birkózni a bajokkal.
Egyensúlyban maradni
Jan Smets belga jegybankelnök szerint érdemes lenne a nemzetek szintjén növelni a versenyképességet, ehhez akár nemzeti versenyképességi tanácsokat is célszerű lehet felállítani, melyek koordinálják például a szakszervezetek és más gazdasági résztvevők érdekeit. Belgiumban működik egy úgynevezett fiskális tanács, amelynek célja, hogy a költségvetést sikerüljön egyensúlyban tartani, legyen egy kontrollja adott esetben a központi költekezésének. A kormány mellett a régiók, önkormányzatok is részt vesznek a munkában és kompromisszumra törekednek, hogy ezeken a szinteken se keletkezzenek fiskális feszültségek, ne lépjenek fel váratlan hiányok. „Európa országai, egymásra vagyunk utalva” - zárta mondandóját a belga jegybank vezetője.
A konferencia főbb megállapításai
- A Lámfalussy-intézkedések megfelelők a pénzügyi, gazdasági stabilitáshoz
- A világgazdaságnak minden fontosabb központja gyengélkedést mutat
- Meg kell nyugtatni a piacokat: létezik helyes megoldás a problémájukra
- Kelet-Közép-Európa viszonylag jól átvészelte a gazdasági válságot
- A fenntartható növekedés „lelke” az egyensúly mielőbbi elérése
- A sérülékenységet a túlzásba vitt hitelezés tovább fokozza
