A nemzetközi cégek egyre több esetben hoznak gyors döntéseket arról, hogy Magyarországon alkalmaznak külföldi munkaerőt, vagy hazai munkavállalót küldenek ki külhoni munkavégzésre. A megfelelő folyamatmenedzsment híján alkalmazott eseti megoldások jelentősen növelik a cégek jogi és adózási kockázatait.
„A kiküldetés továbbra is nagyon népszerű a Magyarországon működő nemzetközi nagyvállalatok körében, hiszen ez a megoldás pótolhatja az ideiglenesen fellépő munkaerő- vagy szaktudáshiányt. A külföldi kollégák foglalkoztatása erősíti a nemzetközi munkavállalói mobilitást, ami nagyobb hatékonyságot és élesebb piaci versenyt eredményez a multinacionális cégek között hazai és nemzetközi szinten egyaránt” – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs az EY első budapesti Globális Mobilitási Fórumán, amelyen a hazánkban működő legnagyobb multinacionális vállalatok képviselői vettek részt. A szakmai esemény résztvevői körében végzett felmérés szerint Magyarországon a nemzetközi vállalatok több mint negyede (26 százalék) még mindig rögtönzött módon, vagyis átfogó globális vagy egységes helyi folyamatok nélkül, pusztán alkalmi megoldásokkal kezeli saját alkalmazottainak vállalati kiküldetését, illetve a cég külföldi munkatársainak hazai foglalkoztatását.
Vandra Anett, az EY Law ügyvédi iroda munkatársa azt emelte ki: az eseti megoldások a nemzetközi kiküldetések esetében jelentősen növelhetik a cégek kockázatait, legfőképpen az előre nem látható engedélyezési, jogi vagy adózási buktatók miatt. Ha figyelembe vesszük, hogy egyes cégek ötvennél, de akár száznál is több kiküldetésben lévő munkavállalóját érinthetik ezek a kérdések, költséges szankcióktól, bírságolástól és sok bosszúságtól óvják meg magukat azok a vállalatok, amelyek időben felkészülnek a kiküldötteket érintő, a nemzetköziségből eredő adózási és jogi különbségek kezelésére, beleértve az egységes folyamatmenedzsment bevezetését is. A kiküldetés szempontjából jelentősen eltérő szabályok vonatkoznak az Európai Unión belülről, illetve az azon kívülről érkezőkre, ami önmagában is számos kérdést vet fel az érintett vállalatoknál. „Harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása esetén a munkáltató öt napon belül köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak a foglalkoztatás megkezdését, amelynek elmulasztása esetén fejenként ötszázezer forintig terjedő bírsággal sújtható” – hangsúlyozta Bedő Krisztina, az EY adótanácsadója.
Az uniós vagy egyezményes országból, kiküldetéssel érkező munkavállalók után – korlátozott ideig – a kiküldő államban fizetik meg a társadalombiztosítási járulékot. Az Európai Unióban érvényes rendeletek szerint kizárólag egy tagállamban állhat fenn járulékfizetési kötelezettség, e mentesség az európai gazdasági térségben legfeljebb öt évre, egyéb nemzetközi egyezmények esetén pedig huszonnégy, harminchat vagy hatvan hónapra szólhat.
Vandra Anett, az EY Law ügyvédi iroda munkatársa azt emelte ki: az eseti megoldások a nemzetközi kiküldetések esetében jelentősen növelhetik a cégek kockázatait, legfőképpen az előre nem látható engedélyezési, jogi vagy adózási buktatók miatt. Ha figyelembe vesszük, hogy egyes cégek ötvennél, de akár száznál is több kiküldetésben lévő munkavállalóját érinthetik ezek a kérdések, költséges szankcióktól, bírságolástól és sok bosszúságtól óvják meg magukat azok a vállalatok, amelyek időben felkészülnek a kiküldötteket érintő, a nemzetköziségből eredő adózási és jogi különbségek kezelésére, beleértve az egységes folyamatmenedzsment bevezetését is. A kiküldetés szempontjából jelentősen eltérő szabályok vonatkoznak az Európai Unión belülről, illetve az azon kívülről érkezőkre, ami önmagában is számos kérdést vet fel az érintett vállalatoknál. „Harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása esetén a munkáltató öt napon belül köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak a foglalkoztatás megkezdését, amelynek elmulasztása esetén fejenként ötszázezer forintig terjedő bírsággal sújtható” – hangsúlyozta Bedő Krisztina, az EY adótanácsadója.
Az uniós vagy egyezményes országból, kiküldetéssel érkező munkavállalók után – korlátozott ideig – a kiküldő államban fizetik meg a társadalombiztosítási járulékot. Az Európai Unióban érvényes rendeletek szerint kizárólag egy tagállamban állhat fenn járulékfizetési kötelezettség, e mentesség az európai gazdasági térségben legfeljebb öt évre, egyéb nemzetközi egyezmények esetén pedig huszonnégy, harminchat vagy hatvan hónapra szólhat.
