A költségvetésben nem okozott kiesést az egységesen kilenc százalékra mérsékelt társasági adó. Az egy százalékpontos csökkentés a kis- és közepes cégek esetében a társadalmi felelősségvállalási kedven sem változtatott, mivel ezek a felajánlások nem a kisvállalatok körében jellemzőek.
A társasági nyereségadózás 1988. évi bevezetése ötvenszázalékos adómértékről indult, első ízben 1990-től mérsékelték negyven százalékra, 1994-től 36 százalékra, 1995-től pedig ennek felére, 18 százalékra csökkent az adónem mértéke, majd 2004-ben további két százalékponttal mérsékelték – ismertette az előzményeket lapunk megkeresésére Nagy-Horváth Katalin adótanácsadó. Hét évvel ezelőttől pedig kétkulcsos rendszer működött 2016 végéig: az ötszázmillió forint alatti adóalapot tíz, az afelettit 19 százalék adó terhelte. A jelenlegi, egységesen kilenc százalék adómérték tavaly január elsejétől él. Az adótanácsadó azt mondta, a nagymértékű csökkentések csak részben szereztek örömöt a vállalkozásoknak, ugyanis 2007-ben vezették be a most is érvényes minimumadó rendszerét, azaz a vállalkozás akkor is fizet társasági adót a bevétele alapján, ha egyébként veszteséget ért el, vagy a nyeresége kevesebb, mint a becsült bevétel alapján fizetendő közteher. Ettől csak néhány vállalkozási forma, illetve egyedi vállalás esetén lehet eltérni.
Nagy-Horváth Katalin utalt rá, a társaságiadó-csökkentésnek mindig az volt a magyarázata, hogy a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében történik. Azonban a költségvetés adóbevételi oldala szempontjából szerinte mindig nagyon alacsony volt az az adótömeg, amely ebből folyt be. Az adóztatás Magyarországon jellemzően az élőmunka terhelése – személyi jövedelemadó, egyéni járulékok –, valamint a fogyasztáshoz kapcsolódó adók felé fordul. A minimálbérnek az utóbbi években történő drasztikus emelése miatt – a csökkentett szociális hozzájárulási adó ellenére – egyre kisebb nyereség tud a vállalkozásoknál maradni, de ez a minimálbér-növekedés biztosítja a kiegyensúlyozott költségvetési bevételt, mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról.
A korábbi években ugyanúgy, mint napjainkban, a különböző társaságiadó-csökkentési lehetőségeknek köszönhetően a nyereséges vállalkozások minimalizálni tudják a társasági adó összegét – húzta alá az adótanácsadó. A legutóbbi csökkentés inkább látványos, semmint érzékelhető: az élőmunka árának növekedése miatt szinte minden szolgáltatás, termék drágább lett, így még veszteséges vagy minimális eredménnyel történő működés mellett a bevételből számított minimumadó is megtermeli ugyanazt az adótételt, mint korábban. A magasabb, 19 százalékos adómérték megszűnése miatt sem marad több a cégeknél: azoknak a cégeknek a köréből, amelyeket érintett ez a kategória, az igénybe vett kedvezményeknek, vállalásoknak köszönhetően valójában kevesen fizettek ténylegesen a magasabb adókulcs szerint. A társaságiadó-csökkentés a cégek számára jelentős változást nem hozott, az adminisztráció csökkentését azonban továbbra is várják az érintett cégek – tette hozzá. Sőt, a kisvállalati adó rendszerének átalakításával egyre több vállalkozás választja azt a társasági adó helyett. Emiatt a társasági adóból származó bevétel egyre kisebb részt fed le a költségvetésből.
Mikro- és kisvállalkozói szinten nem tapasztalom a felajánlási szándék növekedését – válaszolta felajánlásokra vonatkozó kérdésünkre Nagy-Horváth Katalin. Ennek a vállalkozói körnek kicsi a társadalmi felelősségvállalási kedve: a saját és közvetlen munkavállalói környezeten túl nincs kapacitása a közösség felé fordulni. Ha viszont egyénileg érintettek valamelyik felajánlható területen, akkor már nyitottak lehetnek a társasági adó irányított felhasználására.
