Három fontos területet céloz az augusztustól hatályos új borászati törvény – mondta a Magyar Hírlapnak Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke. Az első a tisztességes termelők védelme, a második, hogy a hazai szabályozás megfeleljen az új uniós törvénynek, a harmadik pedig a minőség és az eredetvédelem erősítése.
Hatályba lép augusztus elsejétől az új borászati törvény, amely számos változást tartalmaz mind az ültetvénytelepítéssel, mind a tisztességes piaci magatartással kapcsolatban. Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke a Magyar Hírlap érdeklődésére rámutatott: az új szabályozás megalkotásánál három fontos szempontot vettek figyelembe: megvédeni a tisztességes szőlészeket, megfelelni a 2016. január 1-jétől hatályos új európai uniós szabályozásnak, valamint előtérbe helyezni a minőséget és az eredetvédelmet.
A szakember a tisztességes termelők védelmével kapcsolatban kifejtette: nagy károkat okozhat az ültetvényekben az, ha a mellette lévő területet rosszul hasznosítják. Példaként említette a szőlők mellett található erdőt, amely magában rejti a növény megfertőződését, vagy a nem megfelelő környezet miatt a csapadék okozta károkat, a szőlőnek nem megfelelő klímát. A Magyar Közlönyben tegnap megjelent jogszabály szerint továbbra is él az a szabály, hogy a borszőlőültetvény használója köteles azt rendeltetésszerűen művelni, ha ez nem történik meg, a gazdát először felszólítja a hegybíró. Ezt követően a törvénymódosítás beékel egy új szabályt: a felszólítás után a hegybíró köteles a növénytermesztési hatóságnál kezdeményezni az ültetvény növény-egészségügyi szemléjét. Ha a hatóság azt állapítja meg, hogy az ültetvény kivágása növény-egészségügyi okok miatt indokolt, felszólít az ültetvény kivágására, 45 napon belül. Abban az esetben, ha a hatóság nem állapított meg kockázatot, akkor a művelés elmulasztása miatt hektáronként kétszázezer forint bírságot szab ki. Amennyiben a használó hatvan napon belül nem gondoskodik a művelésről, akkor a hegybíró az ültetvényt használatra meghirdeti.
A törvényalkotás másik fontos szempontja volt a megfeleltetés az új, jövő évtől hatályos európai uniós szabályozásnak – részletezte Tornai. Az uniós telepítési jogok rendszerét a telepítési engedélyezési rendszer váltja fel. A szőlőtelepítési és újratelepítési engedélyeket jövőre már a tagállamok adják ki, a nemzetek szőlőterületei évente egy százalékkal nőhetnek, hazánkban a terület nagysága 63 ezer hektár. A fel nem használt telepítési jogok az úgynevezett nemzeti jogtartalékba kerülnek, amely Magyarországon a hegyközségek legfrissebb adatai szerint 1200 hektár. Ezt a szakember szerint kisebb, egy-két hektáros területekkel – szórványterületek bevonásával – lehet növelni. Szintén a Magyar Közlönyben jelent meg az ezzel kapcsolatos miniszteri rendelet, amely hektáronként ötvenezer és százötvenezer forint között határozza meg a megvásárolható újratelepítési jogot.
Az augusztustól hatályos új borásztörvény harmadik fontos eleme a minőség és az eredetvédelem. A hegyközségek komolyabb szankciót alkalmazhatnak azzal a termelővel szemben, aki bort hamisít vagy az áru nem felel meg az adott borvidéken kialakított termékleírásnak. Tornai Tamás kiemelte: ha valaki nem tesz eleget a szabályoknak, a hegyközségi tanács közgyűlési határozatban eltilthatja az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés használatától azt a borászt, aki hamisan él az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel. A szakember elmondta, könnyítéseket is tartalmaz a szabályozás: ha egy termékleírás megváltozik, akkor a tagállami elfogadást követően – ha már bejelentette a változást az Európai Bizottságnak – nem kell megvárni a hosszadalmas brüsszeli döntést, hanem a következő szüretkor már alkalmazni lehet a változásokat.
Tornai rámutatott: természetes igény, hogy a leírásokban korrekciókat hajtsanak végre a termelők, és ez fontos a termék nemzetközi piaci pozicionálásához is. Ezzel kapcsolatban elmondta: szigorúan meg kell határozni, hogy milyen márkákkal jelenik meg a magyar bor a nemzetközi piacon, amelyhez tudatos és koncentrált marketingstratégiát kell alkalmazni, ezzel növelve az exportlehetőségeket.
Fontos cél, hogy az ágazat együttes jövedelme magasabb legyen, ehhez a termelőknek is össze kell fogniuk, az integráció pedig magasabb jövedelmet garantál a szereplőknek – tette hozzá a hegyközségi tanács elnöke.
