A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a meghozott döntéseit nem jogosult visszavonni vagy módosítani, a határozat megváltoztatására kizárólag a Kúriának van hatásköre - áll abban a levélben, amelyben Patyi András, az NVB elnöke válaszolt Nyakó Istvánnak, az MSZP politikusának kedden.
Nyakó István (MSZP) hétfőn sajtótájékoztatón felidézte, a múlt héten a médiában nyilvánosságra kerültek a Nemzeti Választási Iroda (NVI)kamerája által február 23-án hajnalban készített felvételek, amelyek "kétséget kizáróan bizonyítják": Erdősi Lászlóné és "a kopaszok" között akarategység volt annak megakadályozásában, hogy ő adhassa le elsőként a vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kérdését.
Az NVI a népszavazási kérdések ügyfélkapus benyújtásának bevezetését javasolja
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) megküldte a kormánynak a népszavazási törvényre vonatkozó módosítási javaslatait, ebben kezdeményezik, hogy tegyék lehetővé a népszavazási kérdések ügyfélkapus benyújtását és szüntessék meg a párhuzamossági moratóriumot - közölte az iroda kedden.
A közlemény szerint az NVI két alapvető megoldási koncepció mentén készítette el tervezeteit.
Először is a választási iroda azt javasolja, hogy a törvényhozó fontolja meg a népszavazási kezdeményezések ügyfélkapus benyújtásának bevezetését. Ez megszüntetné a személyes jelenlétet igénylő versenyhelyzetet, és annak biztosítana elsőbbséget a kérdés elbírálásánál, aki a törvényben meghatározott időpontot követő legrövidebb időn belül nyújtja be kezdeményezését az ügyfélkapun keresztül - olvasható az NVI közleményében.
A másik megoldás szerint a népszavazási kérdést az a beadványozó "foglalná", aki hitelesített népszavazási kérdéséhez hamarabb összegyűjti a szükséges számú támogató aláírást. Ebben az esetben a népszavazási kérdések hitelesítésének - és az aláírásgyűjtés megkezdésének - nem képezné akadályát az, ha már folyamatban van egy másik, azonos tárgykörbe tartozó kérdés elbírálása vagy akár az aláírások gyűjtése.
A két megoldás kiegészítéseként javasolja továbbá az NVI, hogy a kérdés benyújtásakor csatolandó támogatói választópolgári aláírások számát 20-ról legalább 200-ra emelje a jogalkotó.
Emlékeztettek arra: Pálffy Ilona, az NVI elnöke már tavaly július 29-én javaslatot tett a népszavazási törvény módosítására, a párhuzamossági moratórium eltörlésére, a javaslatot azonban akkor a kormány és a parlamenti frakcióval rendelkező pártok nem támogatták.
Az NVI reményét fejezte ki, hogy az Országgyűlés rövid időn belül úgy módosítja a népszavazási törvényt, hogy a február 23-án történt, a népszavazás intézményéhez és a demokráciához méltatlan események még egyszer ne fordulhassanak elő - olvasható a közleményben.
A politikus ezért jelezte, levélben fordul az NVI és az NVB elnökéhez, ebben azt írja: Pálffy Ilona "a bizonyítékok eltitkolásával", Patyi András pedig azzal, hogy nem tette lehetővé a felvételek megtekintését a bizottság ülésén, alapvetően befolyásolta, befolyásolja a Kúria döntését is a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kérdésének felülvizsgálati kérelméről.
Nyakó István választ várt a két elnöktől a többi között arra, hogy ha a felvételek birtokában tudták, mi történt az NVI épülete előtt, akkor miért titkolták el azt, és hogyan kívánják helyreállítani a jogszerű állapotot, azt, hogy "a jogsértő körülmények között benyújtott" népszavazási kezdeményezést a vasárnapi boltzárról elutasítsák, az ő kezdeményezését pedig hitelesítsék.
Pálffy Ilona még hétfőn válaszolt a levélre, és ebben azt írta, nem titkolta el az NVI székházának külső kamerái által készített felvételeket, amelyeket egyébként megküldtek a Kúriának is, így a bíróság értékelheti azokat a vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kérdések hitelesítésének felülvizsgálati eljárásában.
Patyi András kedden válaszolt a politikusnak. A levélben, amelyet megkeresésre az NVI eljuttatott az MTI-hez, azt írta: a bizottság tizenkét taggal működő választási szerv, amely hatáskörét testületként gyakorolja, így a bizonyítási eljárást is nyilvános ülésen, tagjai több mint felének jelenlétében és egyetértésével végzi.
Hivatkozott a bizottság elnöke arra, hogy a február 29-ei ülés előtt sem ő, sem a bizottság más tagja nem nézte meg a február 23-ai felvételeket, így annak tartalmáról nem volt tudomásuk, az ülésen pedig - ahol elbírálták Erdősi Lászlóné és Nyakó István népszavazási kérdést - Nyakó meghallgatásáról, a felvételek egyes részleteinek megtekintéséről külön-külön, jegyzőkönyvi döntéssel döntöttek a tagok.
Az NVB elnöke ezek alapján visszautasította "a felvételek előzetes megtekintésére és eltitkolására vonatkozó valótlan állítást".
Hozzátette: a bizottság a népszavazási kezdeményezés benyújtásának körülményeit vizsgálta az ülésen, ennek első releváns mozzanata az időbélyegző használata volt. Mivel a berendezés az NVI székházának belső terében van, az NVB a többségi döntései alapján e belső térben történt események vizsgálatát tartotta indokoltnak, az ott készült felvételeket tekintette meg.
Patyi András azt írta, ezen a felvételen láthatták, hogy Nyakó István bejut a székházba, majd az időbélyegző közvetlen közelében nyilatkozik a sajtónak, és "saját döntése alapján, önként visszament az előtér hátsó részébe". Megjegyezte, Nyakó István a bizottság ülésén nem adott elfogadható és értékelhető választ arra, hogy miért nem maradt az időbélyegző berendezés közelében, illetve miért nem tett erre még próbálkozást sem.
Közölte, a Kúriára tartozik annak megítélése, hogy jogszerű volt-e a bizottság határozata az ügyben.
Az NVB elnöke válaszában kitért arra is, hogy az NVI biztonsági kameráinak feltételeit az NVI kezeli. A külső kamerák felvételét március 2-án megkapta az MSZP bizottságba delegált tagja, Litresits András, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének állásfoglalása után nemcsak Nyakó István, hanem számos sajtótermék is, így a felvételek "nem voltak és jelenleg sincsenek elzárva sem az eljárást folytató Kúria, sem a nyilvánosság elől".
Patyi András arról is tájékoztatta Nyakó Istvánt, hogy a bizottság határozatainak felülvizsgálatára csak a Kúriának van hatásköre, a bizottság meghozott döntéseit nem jogosult visszavonni vagy módosítani.
Ezeken túl visszautasította a politikusnak a nagy nyilvánosság előtti, "rágalmazó és vádaskodó kijelentéseit", mivel azok "valótlanok és minden tényszerűséget nélkülöznek". Azt írta, az NVB elnökeként feladatait minden esetben a választási és a népszavazási eljárásra irányadó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően látja el.
Törvényszék: az NVI tábláit megrongáló aktivista tette túlment a véleménynyilvánítás szabadságán
A Fővárosi Törvényszék bírója szerint a Nemzeti Választási Iroda tábláit megrongáló civil aktivista tette túlmutatott az Alaptörvényben foglalt véleménynyilvánítás szabadságán - írta a Fővárosi Törvényszék kedden délután az MTI-hez eljuttatott közleményében. A bíróság kedden Gulyás Mártont garázdaság vétségében bűnösnek találta, első fokon egy évre próbára bocsátotta, valamint kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.
Kiemelték: a Pesti Központi Kerületi Bíróság a tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a bűncselekmény elkövetését és a vádlott bűnösségét a vádlott vallomása, rendőri jelentések, a biztonsági kamera felvételei és tanúvallomások alapján állapította meg. A tanúvallomások és videofelvételek alapján megállapítható, hogy a cselekmény félelmet nem keltett, de alkalmas volt arra, hogy megbotránkoztasson, ennek pedig puszta lehetősége "kimeríti a garázdaság vétségének törvényi tényállását" - emelték ki. Kitértek továbbá arra, hogy az aktivista kihívóan közösségellenes volt, hiszen a rendőri intézkedésnek az őt megragadó rendőr szorításából kirántva ellenállt.
Korábban sajtóhírek jelentek meg arról, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság nem jogerősen garázdaság miatt elítélte és egy év próbára bocsátotta Gulyás Mártont. Az aktivista egy nappal azután, hogy kopasz, kigyúrt férfiak megakadályozták Nyakó István szocialista politikust, hogy időben beadja vasárnapi boltzárral összefüggő népszavazási kezdeményezését február 23-án, leszerelte az NVI és a NVB tábláit a két választási szerv közös székházáról.
A bíróság szerint a vádlott magatartása kirívóan közösségellenes volt, Gulyás Márton viszont tettét polgári engedetlenségi akciónak tartotta.
Erre reagálva Nyakó István az MTI-nek azt mondta: Gulyás Márton nem bűnöző és nem garázda, a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság vezetői viszont földig rombolták a választási szervek tekintélyét.
A törvényszék közleménye szerint a bíróság kedden hozott nem jogerős ítéletével garázdaság vétsége miatt egy év próbára bocsátotta és 41.148 forint bűnügyi költség megtérítésére kötelezte G. Márton Ferenc civil aktivistát, aki február 24-én az NVI épületének tábláit a rendőri intézkedésnek ellenállva lefeszítette és a járdára dobta. A rendőr ekkor testi kényszert alkalmazva a vádlottól elvette az ácskalapácsot, de a férfi egy társától kapott egy csavarhúzót, amellyel a másik táblát is lefeszítette, majd a járdára dobta. A tábla ennek következtében eltört.
Az igazságügyi szakértői vélemény alapján a rongálással több mint 38 ezer forint - meg nem térült - kár keletkezett. Az V. és XIII. kerületi ügyészség G. Márton Ferencet garázdaság vétségével vádolta és közérdekű munkavégzés kiszabását indítványozta a vádlottal szemben. A keddi tárgyaláson a vádlott a terhére rótt bűncselekményt a tények vonatkozásában részben beismerte, de védőjével arra hivatkoztak, hogy a rongálás nem lépte túl a véleménynyilvánítás szabadságának az Alaptörvényben biztosított kereteit, valamint a cselekmény nem volt alkalmas félelem keltésére.
A védelem a vádlott felmentését indítványozta. A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, súlyosító körülményként értékelték viszont, a cselekmény előre kiterveltségét, hogy a vádlott ellenállt a rendőri intézkedésnek, valamint - mint a törvényszék kiemelte - "a köznyugalom elleni bűncselekményeknek mind a jelen bíróság illetékességi területén, mind pedig az országos szinten is jelentősen elszaporodott voltát".
Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett - olvasható a törvényszék közleményében.
