Washington támogatja London döntését az orosz diplomaták kiutasításáról - jelentette be szerda esti közleményében a Fehér Ház.
London vegyvédelmi központot hoz létre
Gavin Williamson brit védelmi miniszter nem sokkal később, a Policy Exchange jobbközép irányzatú, befolyásos londoni politikai elemzőműhely hallgatósága előtt elmondott beszédében közölte, hogy a brit kormány a védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézetén belül 48 millió fontos (17 milliárd forintos) beruházással új kutatási-fejlesztési központot hoz létre, kifejezetten a vegyi fegyverekkel elkövetett támadások elleni védelem erősítésére. Williamson szerint a volt orosz kettős ügynök és lánya ellen elkövetett gyilkossági kísérlet is jelzi, hogy Nagy-Britanniában egyre nagyobb a vegyi fegyverekkel végrehajtott támadások veszélye. A védelmi miniszter bejelentette azt is, hogy a brit fegyveres erők gyors mozgósítású alakulatainak több ezer katonája önkéntes alapon kérheti beoltását az anthrax (lépfene) kórokozója ellen, arra az esetre, ha olyan térségben kell bevetni őket, ahol magas az ilyen hatóanyaggal elkövetett biológiai támadás kockázata. Williamson is kemény szavakkal ostorozta Moszkvát, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a vegyi támadások kockázata nemcsak Oroszország részéről fenyegeti a világot.
A NATO is válaszlépéseket ígér
Oroszország elmossa a béke és az agresszió közötti határt a Nagy-Britanniában idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlettel, amelyre a NATO válaszlépéseket fog tenni - jelentette ki Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára Brüsszelben csütörtökön. Stoltenberg a katonai szövetség tavalyi évre vonatkozó éves jelentésének ismertetésekor újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, az angliai Salisbury városában elkövetett gyilkossági kísérlethez használt vegyület használata Oroszország elmúlt években elkövetett, meggondolatlan cselekedeteinek sorába tartozik.
A közlemény leszögezi, hogy az Egyesült Államok osztja a brit kormány álláspontját, miszerint Oroszország a felelős az Egyesült Királyságban élő volt orosz kettős ügynök, Szergej Szkripal és a lánya ellen idegméreggel elkövetett támadásért, és ezért támogatja a 23 orosz diplomata kiutasítását brit földről.
Szerdán délután az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet a brit állásponttal egyetértve már kifejtette, hogy a merényletkísérletért Oroszországot tartják felelősnek. A Sarah Huckabee Sanders szóvivő által aláírt kommüniké hangsúlyozta azt is: a támadás "illeszkedik ahhoz a magatartáshoz, amellyel Oroszország semmibe veszi a törvények szabályozta nemzetközi rendet, világszerte aláássa országok szuverenitását és biztonságát, valamint megpróbálja rombolni és lejáratni a nyugati demokratikus intézményrendszert és folyamatokat".
"Az oroszok mostanában arra panaszkodtak, hogy túl sokat kritizáljuk őket - mondta Haley, hozzátéve: ha az orosz kormány felhagyna azzal, hogy ellenségeit vegyi fegyverekkel ölje meg, ha nem támogatná tovább szíriai szövetségesét a szíriai gyermekeket gyilkoló vegyi fegyverek alkalmazásában, valamint ha Oroszország együttműködne a Vegyifegyver-tilalmi Szervezettel és minden információt átadna a most használt idegméregről, akkor abbahagynánk."
Johnson: Nem sok kétség fűződik Oroszország felelősségéhez
A brit külügyminiszter szerint "nagyon kevés kétség fűződik ahhoz", hogy az orosz fejlesztésű idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérletért Oroszországot terheli a felelősség.
Boris Johnson a BBC televíziónak nyilatkozva csütörtökön kijelentette: az eddigi nemzetközi reakciókból megítélhetően nem sokan kétlik, hogy az elkövetők szándékoltan a Novicsok nevű, katonai célokra is használható minőségű idegméreg-hatóanyagot használták Johnson szerint Szkripalt Moszkvában dezertőrnek tartják, és a mérgezéses támadás "az orosz államra jellemző" büntetőcselekedet, amelyet az egész világon "undorral" fogadtak.
Arra a kérdésre, hogy milyen közvetlen bizonyítékok támasztják alá Oroszország felelősségét, a brit külügyminiszter azt mondta: Szkripalt "az orosz állam már korábban kinézte magának bosszúállás és megtorlás célpontjaként", és Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrégiben személyesen és nyilvánosan jelentette ki, hogy "az ilyen emberek megérdemlik, hogy a torkukon akadjon a júdáspénz". Hozzátette: az is bizonyítja Moszkva felelősségét, hogy a felhasznált idegméreg-hatóanyagot csak Oroszországban fejlesztették ki. Johnson kijelentette: számára az orosz fél "önelégült, gúnyos reakciója" is "alapvetően Oroszország bűnösségére vall".
A brit külügyminiszter szerint London mintát szolgáltat a gyilkossági kísérlethez használt idegméreg hatóanyagából a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnek (OPCW).
Arra a kérdésre, hogy London a szerdán bejelentett szankciók után milyen szinten tart majd kapcsolatot Moszkvával, Boris Johnson a csütörtöki BBC-interjúban azt mondta: a kapcsolattartás "egy időre sokkal nehezebbé válik", és "nem valószínű", hogy Szergej Lavrov orosz külügyminisztert a közeljövőben fogadnák Londonban, de ez nem jelenti azt, hogy Nagy-Britanniának teljes mértékben fel kellene számolnia Oroszországhoz fűződő kapcsolatait. A brit külügyminiszter szerint "a hidegháború legsötétebb napjaiban is" fontos volt a párbeszéd fenntartása.
Csütörtöki BBC-nyilatkozatában Boris Johnson a hírszerzőként azonosított 23 orosz diplomata kiutasításáról azt mondta: London ezzel a lépéssel "évtizedekre leépítette" Oroszország nagy-britanniai hírszerzési kapacitását.
Arra a kérdésre, hogy a brit kormány milyen orosz válaszlépésekre számít, Johnson azt mondta, hogy a reakció az orosz félre tartozik. A brit intézkedések "arányosak a Salisbury utcáin történtekkel", és London véleménye szerint az ügynek ez a része ezzel le is zárható - fogalmazott a brit külügyminiszter.
Közös nyilatkozat: Európában először használtak támadó céllal ideggázt a világháború óta
A délnyugat-angliai Salisbury városában idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlet egyetlen hihető magyarázata az, hogy a történtekért Oroszországot terheli a felelősség - áll a brit, az amerikai, a francia és a német kormány csütörtökön Londonban ismertetett közös nyilatkozatában. A Downing Street által közzétett nyilatkozat hangsúlyozza: a fegyverekben is használható minőségű, oroszországi fejlesztésű hatóanyag felhasználása azt jelenti, hogy Európában a II. világháború óta most első ízben használtak támadó céllal idegmérget. A négy ország közös nyilatkozata szerint a gyilkossági kísérlet az Egyesült Királyság szuverenitása elleni támadás, és ilyen hatóanyag bármiféle felhasználása állami szereplők részéről a vegyi fegyverekről szóló konvenció megsértése, emellett sérti a nemzetközi jogot is, és "mindannyiunk biztonságát fenyegeti".
Moszkva továbbra is kész együttműködni Londonnal a merénylet felderítésében
Oroszország továbbra is kész együttműködni Nagy-Britanniával a Szergej Szkripal volt kettős ügynök ellen Angliában elkövetett vegyi támadás felderítésében, ám London ezt elutasítja - jelentette ki Marija Zaharova az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján Közölte, hogy Oroszország még mindig dolgozik a brit retorziókra adandó válaszintézkedéseken.
Theresa May brit kormányfő szerdán jelentette be egyebek között 23 orosz diplomata kiutasítását, a magas szintű kétoldalú diplomáciai érintkezés felfüggesztését, valamint az oroszországi labdarúgó-világbajnokságnak a brit királyi család és a kormány tagjai általi bojkottálását amiatt, hogy Nagy-Britanniában megmérgezték Szergej Szkripalt és lányát, ami mögött a brit miniszterelnök szerint "nagy valószínűséggel" Oroszország áll.
Zaharova "őrültségnek" nevezte az állítást, miszerint Oroszországnak köze lenne az incidenshez és hangsúlyozta, hogy London oroszellenes kampányt folytat. Fenntartásainak adott hangot amiatt, hogy más országok anélkül fejezték ki a szolidaritásukat Nagy-Britanniának, hogy az ügyre vonatkozó információk birtokában lennének. Állítása szerint a merénylettel kapcsolatos "igazságot" elrejtették.
A szóvivő elmondta, hogy a londoni orosz nagykövetség négy jegyzékben is felajánlotta Moszkva együttműködését a brit külügyminisztériumnak, ám az elvetette a kezdeményezést. Mint mondta, a brit kormány továbbra sem oszt meg semmilyen, a Szkripal-ügyre vonatkozó információt, amit a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetben (OPCW) való tagságából kifolyólag egyébként kötelessége lenne megtenni.
Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter közölte: úgy értesült, hogy Nagy-Britannia a Szkripal-ügy miatt fontolóra vette az orosz gázimport csökkentését. Novak szerint egy ilyen lépés "politikai indíttatású" lenne.
Margarita Szimonyan, a RT orosz állami televízió főszerkesztője Moszkvában az AP hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: May kormányfő lesz a felelős azért, ha a brit média tudósítóit a Szkripal-ügy kapcsán kiutasítják Oroszországból.(Zaharova korábban jelezte, hogy ha Nagy-Britanniából kitiltják majd az RT-t, Moszkva ugyanígy tesz majd a brit tömegtájékoztatási eszközökkel.) Szimonyan furcsának nevezte, ha Oroszország olyan "vakmerő és ostoba" lett volna, hogy megmérgezze Szkripalt, "tudva, hogy ezzel mekkora felháborodást fog kiváltani".
Putyin személyesen dönt a Nagy-Britannia elleni szankciókról
Peszkov szerint Oroszország mind a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok, mind a merénylet és annak eltervelői felderítésének szempontjából "abszolút felelőtlennek" tartja Nagy-Britanniának a Szkripal-ügyben képviselt álláspontját. Úgy vélekedet, hogy az egyúttal a nemzetközi jogot is sérti.
Mint mondta, Moszkvát aggasztja a kialakult helyzet, amellyel kapcsolatban álláspontját "türelmesen és következetesen" fogja ismertetni a nemzetközi közvéleménnyel. Megismételt, hogy Oroszországnak nincs köze az incidenshez.
Lavrov kifejezte reményét, hogy március 4-én az angliai Salisburyben a lányával együtt megmérgezett Szergej Szkripal kettős ügynök felépül majd, és felfedi majd, hogy mi az igazság a mérgezés körül. Úgy vélekedett, hogy a merényletkísérlet hátterében az oroszországi labdarúgó világbajnokság megnehezítésének szándéka húzódhatott meg.
Az orosz diplomácia vezetője szerint egyébként a Nyugat arra reagál fájdalmasan, hogy Oroszország a diktátumot és az ultimátumot elutasító, egyenrangú partnerként tért vissza a nemzetközi színtérre. Ezt nehezményezte és leszögezte, hogy Moszkva nem a konfrontációt, hanem a kölcsönös tisztelet, valamint az érdekegyensúly és az általánosan elfogadott megközelítések keresésén alapuló együttműködés lehetőségét keresi.
"Annak, ami most történik az a kvintesszenciája, hogy az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei nem kívánnak beletörődni abba, hogy dominanciájuk 500 éves időszaka a vége felé közeledik" - hangoztatta.
Meglátása szerint hosszú lesz az átmenet "a sokpólusú, demokratikus és igazságos új világrendbe", és a mostani folyamat fájdalmas azok számára, akik sok száz éve megszokták a az uralmat, és azt, hogy "ők rendeljék a nótát".
Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország és a BRICS-csoport többi tagországa - Brazília, India, Kína és Dél-Afrika - senkinek sem hagyja befolyásolni külpolitikáját.
"Ami imperialista 'barátainkat' illeti, akik igyekeznek minden eszközzel meggátolni a gazdasági együttműködést a BRICS keretei között, nos nem ez a tevékenységük egyetlen iránya. Elvileg abban érdekeltek, hogy minden olyan egyesülést szétverjenek, amelyben nem ők rendelik a nótát" - hangoztatta az orosz külügyminiszter.
