A kurd csapatok oldalán az iraki különleges erők is bekapcsolódtak az Iszlám Állam (ISIS) kezén lévő Moszul körüli települések felszabadításáért indított hadműveletekbe csütörtök hajnalban.
A támadás három fronton zajlik helikopterek bevetésével. Az iraki tüzérség reggel hat órakor zúdított össztüzet a másfél millió lakosú Moszultól 20 kilométerre északra és keletre fekvő, megszállt falvakra. "Az a célunk, hogy felszabadítsuk a környékbeli falvakat, és megszerezzük az ellenőrzést a stratégiai területek felett, ezzel pedig tovább korlátozzuk a dzsihadisták mozgását" - írta a csütörtöki offenzíva előtt kiadott közleményében a kurd csapatok parancsnoksága.
Az iraki állami televízió jelentései szerint a hadsereg terrorelhárítással foglalkozó különleges egységei a Moszultól keletre található Bartella felé vették az irányt. A települést 2014-es elfoglalása előtt főként keresztények lakták. Várhatóan ezek a különleges erők vezetik fel majd Moszul ostromát is, amely szakértők szerint hetekig vagy akár hónapokig is eltarthat. Eközben az északi fronton a pesmergák (az észak-iraki kurd autonóm terület harcosai) lelőtték az Iszlám Állam egyik drónját, amely a közeli Navaranból érkezhetett. A dzsihadisták a múltban felderítésen kívül bombázásra is használták az 1-2 méter hosszú eszközöket.
IOM: Több mint 5600 ember menekült el otthonából az elmúlt három napban
A Moszul körüli harcok miatt 5640 ember menekült el otthonából az elmúlt három napban - jelentette csütörtökön a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM). Az IOM adatai szerint többségük az elmúlt 24 órában indult el. A genfi székhelyű Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) korábban arra figyelmeztetett, hogy az iraki helyzet kiéleződése, különösen pedig a Moszul körül zajló harcok akár egy millió irakit is menekülésre kényszeríthetnek.
A délutáni órákban már arról számolt be Talib Sagáti altábornagy, hogy a különleges erők kiüldözték a városból az IÁ fegyvereseit. Az AP amerikai hírügynökség megjegyezte, hogy az altábornagy bejelentése előtt nem sokkal még ellenállásba ütköztek az iraki terrorelhárítók a 2014-es elfoglalása előtt főként keresztények lakta Bartellában. Várhatóan ezek a különleges erők vezetik fel majd a 2014-ben az IÁ kezére került, és azóta de facto fellegváraként ismert Moszul ostromát is, amely szakértők szerint hetekig vagy akár hónapokig is eltarthat.
Az Iszlám Állam 2014 júniusában foglalta el az akkor kétmilliós Moszult, Irak második legnagyobb városát. A dzsihadistákat vezető Abu Bakr al-Bagdadi itt kiáltotta ki a kalifátus létrehozását az általuk elfoglalt iraki és szíriai területeken. Moszul az ISIS utolsó bástyája Irakban, felszabadítására mintegy 30 ezer katona érkezett, akiknek a Washington vezette nemzetközi koalíció nyújt légi támogatást. Az iraki kormányerők mellett kurd, szunnita és síita milíciák vesznek részt a hétfőn kezdődött offenzívában, amelyek több százezer helyi lakost kényszeríthetnek menekülésre.
"Meg kell akadályozni a dzsihadisták Rakkába menekülését"
Meg kell akadályozni, hogy az ISIS tagjai Moszulból a szíriai Rakkába meneküljenek - mondta Francois Hollande francia államfő az szervezet utolsó iraki bástyájának jövőjéről szóló párizsi miniszteri tanácskozáson csütörtökön.
A konferencián mintegy 20 nyugati és arab ország vesz részt, köztük Irak, az Egyesült Államok, Törökország, számos európai uniós tagállam és több Öböl menti ország.
A tanácskozást megnyitó Hollande hangsúlyozta, hogy nem szabad szökni hagyni a Moszulból a dzsihadisták szíriai központjának számító Rakka felé tartó terroristákat. "Nem engedhetjük, hogy máshol folytassák akcióikat" - tette hozzá.
Gary Volesky amerikai tábornok szerint az ISIS vezetői már elhagyták Moszult, és csak külföldi harcosok vannak a városban.
A francia elnök arra számít, hogy a 1,5 milliós Moszul hétfőn kezdődött ostroma sokáig elhúzódhat.
Ugyanakkor úgy gondolja, hogy Moszul visszafoglalásával egyúttal a háborút is megnyerik a szövetségesek. "Mindent megteszünk, hogy ezalatt a Ninivei-síkság lakóihoz eljuttassuk a szükséges humanitárius segítséget" - erősítette meg Hollande.
Nemzetközi megfigyelők arra számítanak, hogy az offenzíva miatt százezrek kényszerülnek otthonaik elhagyására.
A piszkos hadosztály
A hivatalosan Terrorelhárító Szolgálatként ismert, amerikaiak által kiképzett egységek már eddig is kulcsszerepet játszottak az iszalmisták kezére jutott települések és városok visszavételében. Most az eddigi legnagyobb kihívás előtt állnak. A Terrorelhárító Szolgálatot röviddel az amerikaiak 2003-as iraki invázióját követően hozták létre elit kommandós egységként, amelynek feladata iraki felkelők vezetőinek levadászása és bonyolult rajtaütések végrehajtása volt. A kommandó tagjait az Egyesült Államok különleges alakulatai képezték ki, fegyverezték fel és látták el egyéb felszereléssel miközben vállvetve küzdöttek az iraki felkelés tetőpontján. Ezek a különleges egységek jóval megbízhatóbb partnernek bizonyultak az amerikai katonák számára, mint az átlag helyi biztonsági erők, melyeket átitatott a korrupció az alakulataik pedig különböző pártokhoz és milíciákhoz húztak. Számos iraki szemében a Terrorelhárító Szolgálat nem volt egyéb, mint a megszálló erők rohamosztaga, így hamarosan a "piszkos hadosztály" néven kezdték emlegetni őket. A terrorelhárításra szakosodott különleges egységek az évek során gyarapodtak és "túlnőtték" kommandós múltjukat azzal, hogy hagyományos csatákban vettek részt és ellenőrző pontok személyzetét alkották. Mára létszámuk az adminisztrációs személyzetet is beleértve mintegy 12 ezer főre duzzadt, közülük nagyjából 2600-an vesznek részt a moszuli hadműveletben. A különleges egységek sosem tartoztak a bagdadi védelmi minisztérium alá, hanem közvetlenül az iraki miniszterelnök irányítása alatt állank. Mikor az Iszlám Állam 2014 nyarán végigsöpört Irak északi és középső részén az ország biztonsági erői megtörtek. A tisztek elmenekültek, a közkatonák pedig megalázva visszavonulót fújtak. Sokan közülük leszakították magukról egyenruhájukat elhagyva fegyvereiket és járműveiket. A különleges egységek viszont kitartottak, ezzel pedig az iraki nemzeti büszkeség egyik forrása lettek. A Terrorelhárító Szolgálat mellett korábban tanácsadóként működő David M. Witty, az amerikai különleges alakulatok nyugalmazott ezredese rámutatott, hogy nem bomlottak fel 2014-ben, mikor az iraki hadsereg más egységei egyszerűen szétestek. A különleges egységeket a kezdetektől fogva felekezeteken felül álló erőként képzelték el, a szunnita, síita és kurd tagokat pedig szigorú vizsgálatoknak vetették alá, hogy biztosíthassák, nincsenek kapcsolataik politikai erőkkel, vagy milíciákkal.A síita többségű felekezetileg megosztott országban alakulatot egy kurd, Fadhíl al-Barvari vezérőrnagy vezeti.Várhatóan ezek a különleges erők vezetik majd Moszul ostromát is, amely szakértők szerint hetekig vagy akár hónapokig is eltarthat. A város felszabadítására több tízezer katona érkezett, akiknek a Washington vezette nemzetközi koalíció nyújt légi támogatást. Az iraki kormányerők mellett kurd, szunnita és síita milíciák vesznek részt a hétfőn kezdődött offenzívában.
