Moszkva kész felújítani együttműködését az Afganisztánnal kapcsolatos közös feladatok megoldása érdekében Washingtonnal és a NATO-val - hangsúlyozta Zamir Kabulov, az orosz külügyminisztérium ázsiai részlegének vezetője a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott csütörtöki interjújában.
Keményebb Oroszország-politikára szólították fel Trumpot a szenátorok
Kilenc republikánus szenátor levélben szólította fel Donald Trump elnököt arra, hogy folytasson "kemény politikát" Oroszországgal szemben. A kilenc republikánus politikus szerint több területen alapvető fontosságú az együttműködés Oroszországgal, de Ukrajna, Szíria és a kiberbiztonság ügyében "kemény akciókra" van szükség. A szenátorok leszögezik, hogy miközben a kölcsönös érdekeket szolgáló területeken együttműködésre van szükség, "ezt az együttműködést soha nem szabad a szövetségeseink védelmét és értékrendünk előmozdítását szolgáló alapvető érdekeink rovására folytatni." A szenátorok álláspontja szerint Washingtonnak el kellene ítélnie Oroszország agresszióját Ukrajnában, s ennek megállítása érdekében lépéseket is kell tennie. Fenn kell tartani például a jelenleg is érvényben lévő szankciókat és ha szükséges, új büntető intézkedéseket is foganatosítani kell Oroszországgal szemben. Felvetették az Ukrajnának való fegyverszállítás lehetőségét is, ezzel szerintük az ország megvédhetné magát Oroszországtól. Hangoztattál továbbá, hogy Washingtonnak addig nem szabad megállapodást kötnie Oroszországgal Szíria ügyében, amíg Moszkva támogatja Aszad elnök kormányát. Ugyanakkor a diplomata úgy vélekedett, hogy az afganisztáni helyzet alakulásáért a "fő felelősség" az Egyesült Államokat és NATO-szövetségeseit terheli, mivel továbbra sem sikerült megoldani a legfőbb feladatokat a biztonság és az afgán államiság helyreállítása terén. Szerinte az afganisztáni biztonsági helyzet romlásától a jelentős pénzügyi ráfordítás ellenére a NATO-tagállamok szenvednek, amelyek - a többi között Afganisztánból érkező - migrációs hullámmal, megnövekedett terrorveszéllyel és kábítószer kereskedelemmel kénytelenek megbirkózni.
Kabulov emellett arra figyelmeztetet, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet, amely megvetette lábát a közép-ázsiai országban, belátható időn belül megtöbbszörözheti harcosai számát. Az orosz diplomata szerint az Iszlám Állam jelenleg mintegy 3500 embert tart fegyverben, viszont az úgynevezett alvó sejteket is hozzátéve ez szám akár sokszorosa is lehet. Kabulov elmondta: az Iszlám Állam főleg a kelet-afganisztáni Nangarhar és Kunár tartományokban rendelkezik erős befolyással, de meglehetősen aktív az ország északi és déli felében is. Különösen aggasztják Moszkvát azok az értesülések, miszerint Afganisztán Türkmenisztánnal közös határán mintegy ezer dzsihadista tartózkodik - tette hozzá. Az orosz diplomata szerint Afganisztán túlnyomó részét a kabuli vezetés erői uralják, ugyanakkor az ország mintegy 10 százalékát ellenzéki fegyveresek tartják ellenőrzésük alatt.
Kabulov az egyre romló biztonsági helyzetre tekintettel hangsúlyozta: nem ez a legalkalmasabb időpont, hogy Washington visszavonja csapatait Afganisztánból. Szerinte az afgán biztonsági erők - egy sor ok miatt - képtelenek tartani magukat a fegyveres lázadókkal szemben. "Ilyen körülmények között a külföldi katonák elhamarkodott kivonása beláthatatlan következményekkel járna és megsemmisítené még azokat a minimális pozitív eredményeket is, amelyeket az elmúlt években sikerült elérni" - fűzte hozzá.
John Nicholson, az afganisztáni NATO-erők parancsnoka az amerikai szenátus védelmi bizottságának meghallgatásán az afgán katonák kiképzését végző katonai kontingens megerősítését szorgalmazta. Szerinte "több ezer" további katonára lenne szükség az afgán hadsereg megfelelő kiképzéséhez. Nicholson elmondta: az afganisztáni helyzetet csak tovább bonyolítja, hogy most Oroszország is beavatkozik. Moszkva szerinte legitimálja a radikális iszlamista tálibokat azzal, hogy elterjesztette róluk: ők is az Iszlám Állam ellen harcolnak. Ez nem így van - tette hozzá.
Az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák számát az év eleji mintegy 10 ezer főről időközben 8400-ra csökkentették, emellett még mindig nem világos, hogy milyen stratégiát akar követni Donald Trump új amerikai elnök a közép-ázsiai országgal kapcsolatban.
A Kreml februárban tervez egy Afganisztán-konferenciát, a kabuli vezetés mellett Kína, Pakisztán, India és Irán képviselőivel. Az Egyesült Államokat nem említették a meghívottak között. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a tálibokat is meghívták, hogy részt vegyenek a találkozón.
