Minden eddiginél széttagoltabb az ellenzék, egyre többen látnak ugyanis lehetőséget a próbálkozásra, sorra alakulnak az újabb törpepártok és egyéb szerveződések, mivel a régiek „totojáznak” – mondta lapunknak az elmúlt hét fejleményeit is elemezve Kiszelly Zoltán politológus.
Látszólag a semmiből jött néhány fiatal, szervezkedtek, jól ráérezve, hogy a budapesti olimpia pártpreferenciákon átívelő kérdés, az ellenzék pedig, amelynek pártjai eddig csak beszéltek róla, kénytelenek voltak beállni a sorba – magyarázta a Momentum Mozgalom akciója kapcsán lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. Szerinte miután az aláírásgyűjtés révén a nemzeti egység hiányára hivatkozva a kormány a pályázat visszavonására tett javaslatot, a kezdeményező szervezet ezt sikerként tudja eladni, ami kvázi újdonság az eddigi kormányellenes próbálkozásokhoz képest. Füttyögés, a parlamentből való kivonulás és a kvótareferendum bojkottja helyett ez konkrét cselekvési lehetőség volt, amire az ellenzéki szimpatizánsok régóta vágytak.
Mindazonáltal a szakértő szerint Orbán Viktor jól látta a kialakult helyzetet, megfelelő döntés született, hiszen valóban pártpolitikai ügy lett az olimpiai pályázat, racionális vitára így már nem maradt esély, mondhatni, „diszkomfortos érzés kapcsolódott az ötkarikás játékokhoz”. Kiszelly megjegyezte, politikai szempontból csak a Momentumnak lett volna érdeke, hogy ne mondja fel a pályázatot a kormány, mivel nyilván szerettek volna a témán maradni. Az új csapat ugyanakkor máris bedobta a köztudatba a következő „terméket”, az ügynökakták kérdését, beismerve, hogy az olimpia csupán kampányeszköz volt számukra. Azonnal elengedték, és továbblendültek, mint Tarzan a következő indára – fogalmazott a politológus.
A Momentum egyébként Kiszelly szerint a „Soros-unokák lázadása”, a modernizáció és a globalizáció nyertesei, a fővárosi liberális elit leszármazottai ők, akik megelégelték úgymond az ellenzéki amatőrizmust és vergődést – akárcsak az LMP 2010 előtt. Mindenképp a balliberális térfélen tudnak csak támogatókat szerezni, oda tartoznak, ugyanakkor a választási matematika szerint önállóan nincs túl sok esélyük, ezért logikus lehet, ha igazából már 2022-re készülnek.
Összességében elmondható: minden eddiginél széttagoltabb az ellenzék, egyre többen látnak ugyanis lehetőséget a próbálkozásra, sorra alakulnak az újabb törpepártok és egyéb szerveződések, mivel a régiek „totojáznak” – vont mérleget a politológus.
A pályázat visszamondása után az olimpia lekerül a napirendről, így a kormány a számára, illetve az ország szempontjából is fontos további témákra koncentrálhat. Ez az Orbán által megjelölt öt veszélyforrás, amelyekről márciusban indul nemzeti konzultáció. Kiszelly szerint a kormányfő jól érzi, hogy ezek meghatározó ügyek, a rezsicsökkentés kapcsán emlékeztetni lehet a választókat, míg a migráció valóban kiújuló probléma lehet az idén, tekintve a nemzetközi folyamatok alakulását és az Európai Bíróságon folyó, hazánk által indított kvótaper esetleges kimenetelét. Szintén meghatározó kérdés a nemzeti szuverenitásért való kiállás, az ehhez kapcsolódó kihívások.
Kitért arra is, nagy változások előtt állhat Európa, s a jelek szerint az Egyesült Államok és Oroszország is az unió szétesését erősítő folyamatokat támogatja akár anyagilag is. Ha például az új amerikai adminisztráció és a Putyin által is favorizált Le Pen nyer Franciaországban, szétesik az unió.
Visszatérve a hazai belpolitikához: az OLAF-jelentés mint cseppben a tenger mutatja a korrupciós folyamatokat, ami a baloldal számára rendkívül terhelő, s a téma a következő időszakban is napirenden lesz, jelentősen csökkentve az ellenzék vonzerejét. Eközben a Jobbik továbbra sem találja önmagát, a héten megjelent felmérések is azt mutatják, drasztikusan csökkent a táboruk – részletezte Kiszelly.
Mindazonáltal a szakértő szerint Orbán Viktor jól látta a kialakult helyzetet, megfelelő döntés született, hiszen valóban pártpolitikai ügy lett az olimpiai pályázat, racionális vitára így már nem maradt esély, mondhatni, „diszkomfortos érzés kapcsolódott az ötkarikás játékokhoz”. Kiszelly megjegyezte, politikai szempontból csak a Momentumnak lett volna érdeke, hogy ne mondja fel a pályázatot a kormány, mivel nyilván szerettek volna a témán maradni. Az új csapat ugyanakkor máris bedobta a köztudatba a következő „terméket”, az ügynökakták kérdését, beismerve, hogy az olimpia csupán kampányeszköz volt számukra. Azonnal elengedték, és továbblendültek, mint Tarzan a következő indára – fogalmazott a politológus.
A Momentum egyébként Kiszelly szerint a „Soros-unokák lázadása”, a modernizáció és a globalizáció nyertesei, a fővárosi liberális elit leszármazottai ők, akik megelégelték úgymond az ellenzéki amatőrizmust és vergődést – akárcsak az LMP 2010 előtt. Mindenképp a balliberális térfélen tudnak csak támogatókat szerezni, oda tartoznak, ugyanakkor a választási matematika szerint önállóan nincs túl sok esélyük, ezért logikus lehet, ha igazából már 2022-re készülnek.
Összességében elmondható: minden eddiginél széttagoltabb az ellenzék, egyre többen látnak ugyanis lehetőséget a próbálkozásra, sorra alakulnak az újabb törpepártok és egyéb szerveződések, mivel a régiek „totojáznak” – vont mérleget a politológus.
A pályázat visszamondása után az olimpia lekerül a napirendről, így a kormány a számára, illetve az ország szempontjából is fontos további témákra koncentrálhat. Ez az Orbán által megjelölt öt veszélyforrás, amelyekről márciusban indul nemzeti konzultáció. Kiszelly szerint a kormányfő jól érzi, hogy ezek meghatározó ügyek, a rezsicsökkentés kapcsán emlékeztetni lehet a választókat, míg a migráció valóban kiújuló probléma lehet az idén, tekintve a nemzetközi folyamatok alakulását és az Európai Bíróságon folyó, hazánk által indított kvótaper esetleges kimenetelét. Szintén meghatározó kérdés a nemzeti szuverenitásért való kiállás, az ehhez kapcsolódó kihívások.
Kitért arra is, nagy változások előtt állhat Európa, s a jelek szerint az Egyesült Államok és Oroszország is az unió szétesését erősítő folyamatokat támogatja akár anyagilag is. Ha például az új amerikai adminisztráció és a Putyin által is favorizált Le Pen nyer Franciaországban, szétesik az unió.
Visszatérve a hazai belpolitikához: az OLAF-jelentés mint cseppben a tenger mutatja a korrupciós folyamatokat, ami a baloldal számára rendkívül terhelő, s a téma a következő időszakban is napirenden lesz, jelentősen csökkentve az ellenzék vonzerejét. Eközben a Jobbik továbbra sem találja önmagát, a héten megjelent felmérések is azt mutatják, drasztikusan csökkent a táboruk – részletezte Kiszelly.
