Kossuth Lajos neve a hajlíthatatlanságot, a megalkuvást nem ismerő gondolkodásmódot és a cselekvést fejezi ki – fogalmazott Lázár János a felújított Kossuth-mauzóleum avatásán mondott beszédében szerdán a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter reményét fejezte ki, hogy „a nemzeti emlékhelyet újra nemzeti zarándokhellyé teszi a megújult mauzóleum”. Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete elnöke elmondta, az építmény kevesebb mint fél év alatt újult meg. Az 1909. november 25-én felszentelt mauzóleum Magyarország legnagyobb sírépítménye. A hét emelet magas épületet Gerster Kálmán építész tervezte, a síremléken elhelyezett két szobor, a felső baldachinon álló, oroszlánt megfékező bronz Géniusz, valamint a bejárat fölött elhelyezett, mészkőből kifaragott Hungaria nőalak Stróbl Alajos szobrász munkája. A dór oszlopos baldachin alatt elhelyezett kőszarkofág jelképes síremlék, Kossuth és családja a mauzóleum belsejében nyugszik.
