A településkép védelméről szóló törvény módosításával szigorította az Országgyűlés a politikai reklámok kihelyezését pénteki rendkívüli ülésén. A szavazás lezárultával Harrach Péter megjegyezte: attól tart, hogy Simicska és a Jobbik gyűlöletkampánya a jövőben is folytatódni fog, Kósa Lajos pedig rámutatott, hogy a voksolás során kiderült, hogy az ellenzék támogatja a politikai korrupciót.
Az államfő által megfontolásra visszaküldött jogszabály módosítását 123 kormánypárti igen szavazattal, 68 ellenzéki képviselő ellenszavazata mellett fogadta el a parlament.
A településkép védelméről szóló jogszabály kiegészült a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre vonatkozó különös szabályokkal. Az új passzusok előírják a kötelező listaáras plakáthely-beszerzést a közvetlenül vagy közvetetten költségvetési támogatásban részesülő szervezeteknek.
Alapjogokért Központ: alkotmányos a plakátok kihelyezésének szabályozása
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az úgynevezett plakáttörvény esetében az elfogadott szabályozás alkotmányos, mivel a szigorítás nem csak pártokra vonatkozik, ezért nem kellett volna sarkalatos törvényben elhelyezni. Szánthó Miklós pénteken azt mondta: a törvény eredeti formája lett volna "előremutató megoldás", amit a kormánypártok először benyújtottak. Az a javaslat nem kapott kétharmados támogatást az Országgyűlésben, ezért a "torzóként megszületett" javaslatot vissza kellett küldenie a köztársasági elnöknek - idézte fel.
Jelezte: volt érzékelhető politikai szándék az MSZP frakciója részéről egy kompromisszumos javaslathoz, de példáját mutatva, hogy a párton erősen "a szétesés jelei" látszanak, a frakción kívüli vezetők, mint Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje és Molnár Gyula pártelnök "közbeszóltak" és "letiltották" a frakciót az együttműködésről. Közölte: ennek eredményeként azok a lényegi részek, amelyek kétharmadot igényeltek volna, nem tudtak átmenni az Országgyűlésen, még azok sem, amelyeket "eredetileg az MSZP javasolt". Az MSZP a saját maga által javasolt kétharmados jogszabályhelyeket sem szavazta meg, csak azért, mert együtt kellett volna voksolnia a Fidesz-KDNP-vel - fogalmazott.
Szánthó Miklós hangsúlyozta: szerinte alkotmányos az elfogadott szabályozás, az, hogy a településkép-védelmi törvénybe kerülnek be a plakátok kihelyezésére vonatkozó korlátozó rendelkezések. Az ellenzék részéről az merült fel - tette hozzá -, hogy jogszerű-e ez a megoldás, nem kellett volna-e ezeket a szabályokat is kétharmados törvényben elhelyezni.
Véleménye szerint egyértelműen nem - hangsúlyozta -, hiszen bár nyilvánvalóan érinti a pártplakátolást is a szigorítás, de ezenkívül minden, költségvetési pénzben részesülő jogi személyre vonatkozik, azaz "messze nem csak pártokra vagy pártalapítványokra", ezért "nem kell érvényesülnie annak" az alkotmányos szabálynak, hogy a pártok működéséről szóló szabályokat sarkalatos törvényben kell elhelyezni.
Példaként említette, hogy a polgári törvénykönyv egyes szabályai, számviteli, könyvelési szabályok ugyanúgy vonatkoznak egy pártra, mint sok jogi személyre, ettől függetlenül ezek nem válnak sarkalatossá. Szánthó Miklós kifejtette: ebben az esetben is ez a helyzet, a településkép-védelmi törvényben helyeznek el általánosan plakátolásra vonatkozó, szigorító szabályokat, ebbe egyéb jogi személyek mellett a pártok is beletartoznak. Hozzátette ugyanakkor: nyilvánvalóan a köztársasági elnök kompetenciája, hogy aláírja-e a törvényt, ismét visszaküldi az Országgyűlésnek vagy az Alkotmánybíróságtól kér vizsgálatot.
Részletesebben azon szervekre vonatkozna, amelyeket nevesít a költségvetés, a büdzséből támogatásban részesülnek, valamint azon szervezetekre is, amelyek költségvetésből támogatott jogi személyektől kapnak forrást, utóbbiakra azonban csak akkor vonatkozna, ha teljes bevételük legalább fele származik a költségvetésből támogatott szervezettől.
A listaártól csupán az uniós nyílt eljárás szerint lefolytatott beszerzéssel, illetve a közbeszerzési törvény szerinti központi beszerző szerv által lefolytatott beszerzési eljárás során lehet eltérni.
Rögzítették azt is, hogy a plakátkihelyezésről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi. Ha a szerződésátadás nem teljesül, akkor a hatóság két napon belül eltávolítja a plakátokat.
A jogellenesen elhelyezett plakátokért 150 ezer forintos bírság szabható ki.
A módosítások a járműveken elhelyezett hirdetésekre is vonatkoznak, a korábban megkötött szerződések szerint pedig július 15-ig helyezhetők ki plakátok.
A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezen rendelkezések elfogadásához egyszerű többség is elegendő volt az ülésen, azonban a törvényalkotási bizottságnak volt egy MSZP-nek tulajdonított, kétharmados rendelkezéseket tartalmazó indítványa, amely nem kapta meg a szükséges támogatást a zárószavazáson.
Az Országgyűlés múlt héten kedden szavazott az átlátható kampánytevékenység érdekében javasolt kormánypárti törvénymódosításról, vagyis az úgynevezett plakáttörvényről, azonban a sarkalatos rendelkezések nem kapták meg a minősített többséget. Ilyen volt például az, hogy megtiltották volna a politikai plakátok kihelyezését a választási kampányidőszakon kívül.
KDNP: Nincs még vége Simicska és a Jobbik gyűlöletkampányának
A KDNP frakcióvezetője szerint továbbra is meglehetősen átláthatatlan lesz a pártok finanszírozása, a Jobbik és Simicska Lajos vezetésével zajló "gyűlöletkampány" folytatódása várható.
Harrach Péter pénteki, a plakáttörvény szavazása után Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy ízléstelen és hazug a kampány.
A plakátok üres blöfföket tartalmaznak - jelentette ki. Azt a kormányt gyalázzák, amely 2010-ben kivezette az országot a válságból, gazdasági növekedést ért el, bővítette a foglalkoztatottságot és emelte a béreket, vagyis bizonyította a kormányképességét - hangoztatta.
Úgy vélekedett, az ellenzék állapotáról vall, hogy miként zajlott a szavazás, továbbá az azt megelőző alkuk megkötése. Felidézte, hogy az LMP korábban még szigorítani is akart az előterjesztésen, később azonban győzött náluk a "Fidesz-gyűlölet", és beálltak a Jobbik mögé. Az MSZP először tett egy a Fideszéhez hasonló javaslatot, utána ellenben "letiltotta a képviselőit" - tette hozzá.
A kereszténydemokrata politikus azt mondta, bizonyos értelemben "győzött a gyűlölet és a hatalomvágy". Hangsúlyozta azonban, hogy az egyszerű többséget igénylő részeket megszavazták, ami ad majd némi mozgásteret.
Kérdésre Harrach Péter úgy fogalmazott, bár kevés, de volt értelme a törvénymódosításnak. A kétharmados részek elfogadása azonban lehetőséget adott volna arra, hogy kampányidőszakon kívül ne folytatódjon a "gyűlöletkampány", és így megpróbálják rendbe tenni a közhangulatot.
Arra a kérdésre, hogy a kormány migránsellenes plakátjai nem okoztak-e rossz hangulatot, a KDNP frakcióvezetője úgy felelt: meg kell nézni, mi a kétféle falragasz célja. A különbség, hogy míg a Jobbik plakátjai hatalomvágyból és "Orbán-fóbiából" születtek, az illegális bevándorlók valóban tönkreteszik a kultúrát, valamint terroristák találhatóak közöttük - jelentette ki.
Kósa Lajos: Az ellenzék a korrupció pártján áll
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerint a plakáttörvényről szóló pénteki parlamenti szavazáson az derült ki, hogy az ellenzék nem hajlandó a pártok feketefinanszírozásának rendszerét felszámolni.
A politikus a szavazás után tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: sem az LMP, sem az MSZP, sem a DK, sem a Jobbik nem volt erre hajlandó, mindenki a korrupció pártján áll. Úgy értékelt: az MSZP teljes egészében Botka László "gondnoksága alá került", önálló politikai entitásként már nem lehet számolni vele, Simicska Lajost "lekötötte" a Jobbik felvásárlása, így már van parlamenti szócsöve, az LMP pedig a saját maga által előterjesztett rendkívül szigorú szabályozást sem támogatta.
Elmondta: a vita során a legmegdöbbentőbb és leaggasztóbb jelenségnek azt tartották, ahogyan Simicska Lajos a plakáttámogatási és "még ki tudja milyen rendszeren keresztül" a Jobbikot felvásárolta.
Felidézte: a mostani szabályozás szándéka a pártok feketefinanszírozásának megakadályozása volt, mert ez a korrupció melegágya. Megjegyezte: a ma pártokat magánszemélyek finanszírozhatnak adózott pénzből és nyilvánosan, hiszen az "aki fizet az petyegtet" elv alapján fontos tudni, hogy a pártok milyen bázison folytatják tevékenységüket.
Szerinte ez a finanszírozás pénzadománnyal vagy "mélyen ár alatt" nyújtott szolgáltatással valósulhat meg, hiszen az is támogatás, ha valaki 3000 forintért vesz egy óriásplakátot, miközben annak a listaára 35 ezer forint. Ebben az esetben felvetődik a költségvetési csalás vagyis az áfacsalás gyanúja is - tette hozzá.
Ismertetése szerint a most elfogadott törvény szabályozza, hogy költségvetési alrendszerhez tartozó szervezet, vagy olyan szervezet, amely költségvetési támogatást jelentős mértékben kap, hogyan reklámozhatja magát "outdoor felületeken", valamint kiköti, hogy listaáron nem fogadhat el kedvezményeket, és csak nyílt közbeszerzési eljáráson érhet el olcsóbb árakat.
Kósa Lajos hozzátette: dolgoznak azon, hogy az áruk és egyéb szolgáltatások esetén is bezárják a tiltott pártfinanszírozás kiskapuit. A Fidesz nem kívánt ezzel korábban sem élni, és most sem él ezzel - jelentette ki a frakcióvezető, kiemelve, hogy a pártoknak a választókat, nem pedig milliárdosok érdekeit kell képviselni.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese kijelentette: a kamupártok finanszírozásával való visszaélésekkel kapcsolatban is minden felelősség az ellenzéket terheli. Jelezte: az ügyet ezzel lezártnak tekintik, mert nem lenne "elegáns" fél évvel a választások előtt, szeptemberben, októberben a kampányfinanszírozási törvényt, a választási eljárási törvényt vagy a választójogi törvényt módosítani.
Gulyás Gergely példátlannak nevezte, hogy az MSZP négy nap alatt a saját módosító javaslatával kapcsolatban megváltoztatta az álláspontját. Az Törvényalkotási Bizottság (TAB) eljárásával kapcsolatban elmondta: a TAB elnökeként helyesen járt el, amikor az MSZP frakcióvezetője által, a szocialisták által kezdeményezett ötpárti egyeztetés után elküldött javaslatot a bizottság napirendjére vette.
Arra a kérdésre, hogy a Civil Összefogás Fórumra és az olyan 2014 után alapított pártokra, mint a Momentum, miért nem vonatkozik a most elfogadott jogszabály, Kósa Lajos azt mondta: a szabályozás a CÖF-re és a Momentumra is vonatkozhat, attól függően, hogy államháztartási körbe tartozó szervezettől kaptak-e támogatást. Hozzátette: a törvény nem a politika oldaláról közelíti a kérdést, hanem szabályozza azt a ügyet, ami a Jobbik korrupciós botránya kapcsán derült ki. Elmondta: a nyilvános adatok szerint az LMP 150 plakátot kapott a Simicska-cégektől 12 millió forintért, a Jobbik az 3600-at 24 millióért, ami bújtatott pártfinanszírozás, és az áfacsalás gyanúját veti fel.
Kósa Lajos kérdésre válaszolva ugyanakkor visszautasította, hogy "lex Simicskának" lenne nevezhető a most elfogadott törvény, mert az szerinte generális szabályozás, amely a teljes államháztartási kört érinti. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz hozzájárult-e Simicska Lajos meggazdagodásához, azt válaszolta: nem emlékszik, hogy gyűjtést szerveztek volna neki.
Gulyás Gergely arra a felvetésre, hogy most egy kétharmados szabályozást illesztettek be egy feles törvénybe, úgy válaszolt: az alaptörvény valóban azt mondja ki, hogy a pártok gazdálkodásának részletes szabályairól sarkalatos törvény rendelkezik, azonban ha generálisan szabályoznak valamint, amit működése során egy pártnak is a figyelembe kell venni, akkor ott feles többség az elvárás.
Az elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabályt csütörtökön Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az államfő azzal indokolt, hogy a törvény normatív tartalommal nem bíró, ellentmondásos, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan rendelkezéseket tartalmaz.
Jobbik: meddig tűrik Andy Vajna tevékenységét?
Szilágyi György (Jobbik) felszólalásában azt mondta: a kaszinó-szabályozás uniós jogot sért, annak kedvezményezettje Andy Vaja filmügyi kormánybiztos, kárvallottja pedig a költségvetés. Szerinte Magyarországot meg fogják büntetni a jogszabály miatt.
Az ellenzéki politikus szerint Andy Vajna eddig 12 milliárd forintot vitt ki az országból luxembourgi offshore cégén keresztül. Felvetette, hogy mennyit"csorgatott vissza" a Fidesznek, s azt kérdezte, meddig tűrik a helyzetet.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter válaszában azt javasolta, hogy ne csak a "jobbikos Indexből" tájékozódjon a képviselő, az Európai Unió Bíróság csütörtökön az Unibet magyarországi blokkolása ügyében hozott ítéletet, s az nem elmarasztalást vagy bírságot tartalmazott, hanem azt rögzítette, hogy Magyarországon fog folytatódni a bírósági eljárás. Hozzátette: az Unibet a honlapjának ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő közigazgatási határozatokat vitatta, az uniós bíróság pedig a kormánnyal értett egyet és nem vonta kétségbe a szabályozás szabadságát.
MSZP: ki válthatja ki a gyógyszereket?
Tukacs István (MSZP) azt mondta, több helyen is megjelent, hogy a recepteket a jövőben csak az válthatja ki, akinek azokon a neve szerepel. A napi gyakorlat viszont úgy működik, hogy az emberek rokonaik, szomszédaik, ismerőseik gyógyszereit is kiváltják - hívta fel a figyelmet.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára leszögezte, hogy csak egy újabb egészségügyi álhírről van szó. A valóság az, hogy az e-recepteket vagy a beteg váltja ki a saját papírjaival vagy pedig egy ismerőse az úgynevezett felírási igazolással - közölte.
Jobbik: nem fejlesztették a felújított helikopterek képességeit
Kulcsár Gergely (Jobbik) arról beszélt, hogy Novoszibirszkben négy Mi-17-es a honvédségi helikoptert újítottak fel, egy ugyanilyet hamarosan kiküldenek felújítására, a jövőben pedig 12 darab Mi-24-est akarnak nagyjavításra kiküldeni Oroszországba. A mostani felújítás során viszont a legalapvetőbb, jelenleg még hiányzó fejlesztéseket sem hajtották végre a gépeken - bírált.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára azt felelte, hogy a képviselő kérdésében csúsztatások szerepelnek. A kormányzat a négy plusz egy Mi-17-es gép ipari nagyjavításáról döntött, nem pedig azok fejlesztéséről - hangsúlyozta.
LMP: nincs jobb ötlet a gimnáziumok bezárásánál?
Ikotity István (LMP) azt mondta, nem régen arról az "eszement" ötletről lehetett hallani, hogy a kormány a sportlövészettel bevezetné a "lövöldözést" az iskolákban. Egy másik eszement ötlet volt, amikor Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt javasolta, hogy gimnáziumokat kellene bezárni, mert azok a szakképzés elől szívják el a fiatalokat - tette hozzá. Ezeknél nincs jobb ötletük az oktatás problémáinak megoldására - kérdezte.
Rétvári Bence válaszként úgy fogalmazott, hogy a képviselő "jót szemezgetett az interneten, különböző álhírek között". Ha az LMP komolyan venné az oktatás ügyét, akkor nem ilyen kérdéseket tennének fel - fogalmazott.
Fidesz: mit tesznek a sertéságazatért?
Horváth István (Fidesz) azt kérdezte, milyen fejlesztések fognak megvalósulni a sertéságazatban. A szocialista kormányzás végére az ágazat rendkívül rossz helyzetbe került, de a kormányváltás után végrehajtott lépések miatt az ágazat hanyatlása megállt - hangsúlyozta.
Az eddigi kormányzati intézkedéseket soroló Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára leszögezte, hogy a fejlesztésekhez átfogó és átgondolt stratégiára van szükség.
Jobbik: miért hagyták tönkremenni a Planetáriumot?
Kepli Lajos (Jobbik) azt kérdezte, hogy miért hagyták tönkremenni a népligeti Planetáriumot, amelyet tömegével látogattak az emberek. Miután az intézmény nem kapott kormányzati forrásokat a felújításokra, az épületet határozatlan időre be kellett zárni - közölte.
Rétvári Bence azt mondta, hogy nem egy állami intézményről van szó, az a Tudományos és Ismeretterjesztő Társulathoz (TIT) tartozik, a szervezetet pedig a kabinet 22 millió forinttal támogatja. A teleknek pedig, amelyen a Planetárium áll, négy tulajdonosa van és ezek közül csak egy az állam. A munkálatok megindítása előtt a tulajdonviszonyokat kell rendezni, de közben folyamatosan vizsgálják, hogy hogyan lehet biztosítani a Planetárium jövőjét - jelentette ki.
Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök lezárta a napirendi pontok tárgyalását.
Napirend után
Ikotity István (LMP) a futballkluboknak jutatott tao-pénzeket kifogásolta. Nyitrai Zsolt (Fidesz) az Egert az autópályával összekötő M25-ös út megvalósulásáról beszélt.
Dúró Dóra (Jobbik) felszólalásában jelezte, országgyűlési határozati javaslatot nyújtanak be, hogy a gyermeknevelési cikkek áfája csökkenjen, induljon bérlakásépítési program és legyen inflációkövető a családtámogatás.
Rig Lajos (Jobbik) Márfi Gyula veszprémi érsek eddigi munkásságáról emlékezett meg annak kapcsán, hogy most volt az aranymiséje. Kulcsár Gergely (Jobbik) szerint a helyieknek komoly ellenérzései vannak a Berettyóújfaluban tervezett rabkórház miatt. Szávay István (Jobbik) szerint nem csupán a zsidóságnak vannak elhagyott és gondozatlan temetői, a kormány mintha elfelejtkezett volna a kitelepített németek és a lakosságcserével eltávozott szlovákok, esetleg más nemzetiségek által hátrahagyott és gondozatlan temetők rendbetételéről.
Az elnöklő Lezsák Sándor közölte, az Országgyűlés következő ülése várhatóan szeptemberben lesz.
