Megkezdődött az uniós tagországok csúcstalálkozója

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte, első napirendi pontként az Európai Parlament megváltozó összetételéről lesz szó. Szerinte az EP javaslata, melynek értelmében 751-ről 705-re csökkentenék a képviselők számát, jól tükrözi a demográfiai változásokat, a fennmaradó helyeket pedig a jövőbeli bővítésekre tarthatnák fenn.
A második napirendi pont a 2014-ben először kipróbált, úgynevezett csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatos, amelynek keretében az európai pártok megneveznék a saját listavezetőiket, akiket az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és a parlament a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként.
Ezután arról a javaslatról fognak tárgyalni, miszerint az EP-képviselők egy részét páneurópai listákról választanák meg.
A tájékoztatás szerint szó lesz még az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének esetleges összevonásáról és az uniós biztosok számáról is, majd a 2021 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetésről.

Ezen témák mellett röviden ki fognak térni a migrációs válság kezelését célzó líbiai intézkedések finanszírozására, a Brexit folyamatának állására, valamint arra is, hogy nemrég török hadihajók próbafúrásokat akadályoztak meg Ciprus közelében.
A belga kormányfő csütörtök este vacsorán látta vendégül egy Brüsszelhez közeli kastélyban tizenkét uniós ország vezetőit, köztük Angela Merkel német kancellárt és Emmanuel Macron francia elnököt. Az informális találkozón állítólag a jövő évi európai választásokról, az euróövezet jövőjéről, illetve a költségvetés, a migráció és a kereskedelem kérdéseiről egyeztettek. A vacsorán mások mellett a bolgár, a holland, a lengyel, az olasz, a spanyol és a szlovák miniszterelnök is részt vett.

Az úgynevezett csúcsjelölti rendszert kell alkalmazni a 2019-es uniós tisztújítás során is - hangsúlyozta az Európai Néppárt (EPP) és az Európai Szocialisták Pártja (PES) is az uniós vezetők pénteki brüsszeli csúcstalálkozójának megkezdése előtt.

Közleményében a konzervatív erőket összefogó EPP elnöksége megerősítette elkötelezettségét a csúcsjelölti rendszer mellett, s felszólította az uniós tagországok állam- és kormányfőit, hogy támogassák az EU demokratikusabbá tételét célzó módszert.
Bejelentették: az Európai Néppárt november 7-8-i helsinki kongresszusán "nyílt és átlátható módon" meg fogják választani saját listavezetőjüket.

A 2014-ben először kipróbált csúcsjelölti rendszer keretében az európai pártok megnevezik a saját listavezetőiket, akiket az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és az Európai Parlament a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként. Az ellenzők szerint az EP ezzel jogköröket bitorol el a tagállamoktól, mivel az uniós alapszerződés az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsra ruházza a jelöltállítás jogát, és jelöltet a parlament választja meg. 
Az EPP a többi európai pártot is felszólította, hogy mielőbb válasszák meg listavezetőiet, ők pedig a lehető leghamarabb mutassák be elképzeléseiket.

"A csúcsjelölti rendszer nem csak az unió demokratikusabbá tételéről szól, hanem arról is, hogy közelebb hozzuk az EU-t az állampolgárokhoz" - írták.
Ugyancsak pénteken a balközép pártokat tömörítő PES-hez tartozó állam- és kormányfők, politikai vezetők támogatásukról biztosították a csúcsjelölti rendszert.
Szergej Sztanisev pártelnök hangsúlyozta: "nyílt, demokratikus és átlátható" módon fogják megválasztani listavezetőjüket. "Döntő fontosságúnak tartjuk az európai demokrácia szempontjából, hogy ne zárt ajtók mögött válasszák meg az Európai Bizottság következő elnökét" - közölte.

A csúcsjelölti rendszer alkalmazását számos tagállam határozottan ellenzi, az Európai Parlament azonban februári állásfoglalásában leszögezte: készek elutasítani azon jelölteket a bizottság elnöki posztjára, akik egyik pártcsaládnak sem voltak listavezetői. Martin Selmayr, az Európai Bizottság elnökének kabinetfőnöke ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy 2019-ben egyfajta intézményi válság alakulhat ki az EU-ban, ha nem sikerül megállapodni a kérdésről, és ebben az esetben elképzelhető, hogy ki kell tolni a Jean-Claude Juncker elnök vezette bizottság mandátumát.

A visegrádi országcsoport nem támogatja, hogy ismét az úgynevezett csúcsjelölti rendszert alkalmazzák az Európai Unió jövő évi tisztújítása során - jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken Brüsszelben az uniós vezetők találkozójának kezdete előtt.

"Nincs okom támogatni a politikai pártok jelöltjeinek gondolatát, mivel az Európai Bizottság elnökének olyan embernek kell lennie, aki az összes tagország állam- és kormányfőivel együttműködik majd az Európai Tanácsban" - közölte Fico a visegrádi négyek brüsszeli munkatalálkozója után.
A szlovák kormányfő üdvözölte, hogy a tucatnyi tagállami vezető részvételével Brüsszel közelében megtartott csütörtök esti vacsorán elhangzott az a megállapítás, miszerint a tagországoknak "nagyobb beleszólásuk kell, hogy legyen a bizottság elnökének kiválasztásába".

A 2014-ben először kipróbált csúcsjelölti rendszer keretében az európai pártok megnevezik a saját listavezetőiket, akiket az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és az Európai Parlament a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként. Az ellenzők szerint az EP ezzel jogköröket bitorol el a tagállamoktól, mivel az uniós alapszerződés az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsra ruházza a jelöltállítás jogát, és jelöltet a parlament választja meg.
A csúcstalálkozó előtti rövid sajtótájékoztatóján Miro Cerar szlovén kormányfő a módszer használata ellen foglalt állást.

Hasonlóan vélekedett Mark Rutte holland miniszterelnök is, aki hangsúlyozta, kormánya nem támogatja a csúcsjelölti rendszert.

Sebastian Kurz osztrák kancellár viszont azt mondta, hogy mindig is pozitívan tekintett a rendszerre, és kiáll az álláspontja mellett. "A folyamat nem automatikus, de gyakorlattá vált, és arra számítok, hogy ezúttal is így fogunk eljárni" - fogalmazott.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke szerint a - vitatott - rendszer az európai demokrácia megerősítését szolgálja. Leszögezte, hogy "nem fog háborúba kezdeni más uniós intézményekkel" az ügy miatt, és reményét fejezte ki, hogy a tagállamok "el fogják fogadni az állampolgárok döntését".
A csúcsjelölti rendszer alkalmazását számos tagállam határozottan ellenzi, az Európai Parlament azonban februári állásfoglalásában leszögezte: készek elutasítani azon jelölteket a bizottság elnöki posztjára, akik egyik pártcsaládnak sem voltak listavezetői.

Románia nyitott arra, hogy növelje hozzájárulását az Európai Unió költségvetéséhez - jelentette ki Klaus Iohannis. Iohannis a csúcstalálkozó előtt nyilatkozott a román médiának. Kiemelte: a napirenden szereplő témák között szerepel egyebek mellett a tagállamok hozzájárulása az unió költségvetéséhez 2020 után, tekintettel arra, hogy Nagy-Britannia ki fog lépni az EU-ból, így az európai közösség büdzséje kisebb lesz.

Iohannis elmondta: a tagállamok megosztottak abban, hogy miként járnak el, és a következő uniós költségvetési ciklustól mennyi pénzzel járulnak hozzá az EU költségvetéséhez. 
Hozzátette, Románia nyitott arra, hogy növelje a hozzájárulását, hiszen szükség van több európai program fenntartására. A román elnök szerint vannak olyan "klasszikus területek", amelyeket nem szabad elhanyagolni. Ilyenek a kohéziós alapok, amelyek Bukarest szerint nem kell, hogy csökkenjenek, de ezért többet kell fizetni. 

Mint mondta, jelenleg úgy kell feltenni a kérdést, hogy marad a nemzeti összjövedelemmel (GNI) arányos 1 százalékos hozzájárulás a tagállamok számára, vagy "megemelik 1,1 és még egy kevés százalékra" a hozzájárulást, jelezve ezzel, hogy "kismértékű növekedésről lenne szó".
Hozzátette, hogy a mostani tárgyalás újszerűsége abban áll, hogy már most napirendre tűzték a kérdést, amikor az Európai Bizottság még nem tett javaslatot. Ezt mindazonáltal hasznosnak tartotta, mert szerinte mielőtt a bizottság megfogalmazná saját javaslatát, a tagállamoknak valamelyest össze kell hangolniuk az álláspontjukat.

Nincs konszenzus a támogatások elosztásával kapcsolatban

Nincs egyetértés a tagállami vezetők között azon német javaslatokat illetően, amelyek értelmében az uniós támogatások elosztásában a szolidaritási és a jogállamisági elvek betartásának is tükröződnie kellene - derült ki az uniós állam- és kormányfők pénteki brüsszeli találkozója előtt elhangzott nyilatkozatokból.

A német álláspont szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből, illetve betartják-e a jogállamisági elveket.
Mark Rutte holland miniszterelnök elmondta, hogy lát bizonyos előnyöket a nemrég bemutatott javaslatban, de a kérdést alaposan meg kell vizsgálni.

Hozzátette, kormánya elsősorban az alapján osztaná el a strukturális alapokból származó pénzeket, hogy a támogatásokkal elérhetőek-e "a kívánt célok, a szükséges változások".
Rövid sajtótájékoztatóján Sebastian Kurz osztrák kancellárt is megkérdezték erről, aki hangsúlyozta, "alapvetően meg tudja érteni annak az ötletét, hogy bizonyos feltételeket szabjanak".
"Csak annyit kérnék, hogy ne mindig a menekültekre fókuszáljunk, ugyanis a szolidaritás jóval többről szól a menekültek befogadásánál" - fogalmazott.

Dalia Grybauskaite litván elnök azon véleményének adott hangot, hogy ezen uniós alapok egyetlen célja az EU szegényebb tagállamainak integrálása kell legyen. "A jelenlegi szerződések értelmében a kohéziós és strukturális alapok a konvergencia javítását szolgálják, és nem mást" - mondta.

A német javaslatot Xavier Better luxemburgi miniszterelnök is bírálta. "Végső soron kiket fognak megbüntetni?" - tette fel a kérdést, s rögtön meg is válaszolta: "nem a kormányokat, hanem az állampolgárokat". Korábban többek között a magyar és a lengyel kormány is tiltakozását fejezte ki a tervezettel kapcsolatban.

Az uniós állam- és kormányfők nagy többsége ellenzi az úgynevezett csúcsjelölti rendszer automatikus alkalmazását, a jövő évi európai választások eredményétől függetlenül tervezik megnevezni jelöltjüket az Európai Bizottság elnöki posztjára - közölték bennfentes források a tagállami vezetők pénteki brüsszeli csúcstalálkozóján.

Az ülés résztvevői közül többen is leszögezték, hogy ugyan az európai pártok megnevezhetik a saját listavezetőiket, az uniós vezetők "független döntése", hogy kit jelölnek az Európai Bizottság elnöki tisztségére - mondták névtelenséget kérő európai tanácsi tisztségviselők.

Beszámolóik szerint a tanácskozáson teljességgel elvetették azon javaslatokat, melyek értelmében a képviselői helyek egy részét páneurópai listákról választanák meg 2019-ben az Európai Parlamentben (EP), de később, a 2024-es választások előtt még visszatérhetnek a kérdésre. Az állam- és kormányfők ugyanakkor támogatásukról biztosították a tervezetet, amelynek keretében 751-ről 705-re csökkentenék az EP-képviselők számát az Egyesült Királyság tervezett uniós kilépése után.

Az illetékesek arról számoltak be, hogy az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének összevonásáról szóló felvetést határozottan elutasították. Ezt állítólag Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke hozta fel a vitán, de komoly ellenállásba ütközött, támogatólag pedig senki nem lépett fel. A résztvevők az uniós biztosok számának esetleges jövőbeli csökkentését is elutasították. Nem mindenki szólalt fel, de aki igen, az nem támogatta az ötletet.

Meg kell fontolni az javaslatot, amely szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből, illetve betartják-e a jogállamisági elveket - jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a csúcstalálkozót követően pénteken.

Az Európai Parlament elnöke nyilatkozatában hangoztatott véleménye szerint "meg kell fizetniük az árat" azoknak az országoknak, amelyek nem vesznek részt teljes mértékben és szolidáris alapon a migráció kezelésében és nem tartják tiszteletben az uniós szabályokat. Komolyan meg kell vizsgálni a strukturális támogatások feltételekhez kötésének lehetőségét azon tagállamok meggyőzése érdekében, amelyek nem kívánnak részt venni az uniós migrációs politikában.

Nyilatkozatában Tajani az uniós költségvetéssel kapcsolatban kijelentette: Európának változásra van szüksége, hogy hatékonyabb válaszokat tudjon adni a jelentkező kihívásokra. Ehhez olyan uniós költségvetésre van szükség, amely tükrözi Európai biztonságával, a migrációval és munkanélküliséggel kapcsolatos elképzeléseit. Egy elégtelen költségvetés pusztán a megoldások illúzióját jelentené - vélekedett. Ez az unió tehetetlenségét eredményezné a kulcsfontosságú feladatok végrehajtása tekintetében. Nem lehetséges a védelem, a terrorizmus elleni küzdelem, a határellenőrzés, a bevándorlási hullám kezelése az uniós finanszírozás egyetértésen alapuló növelése nélkül - mondta. Alapvető fontosságú, hogy a jelenlegi összetételű parlamenttel, még a jövőben esedékes európai választások előtt le lehessen zárni a 2021-től érvényes, hét éves uniós költségvetés vitáját - húzta alá.

Tajani arra is emlékeztetett, az EP arról döntött, hogy a 2014-es választásokhoz hasonlóan az úgynevezett csúcsjelölti rendszert kell alkalmazni a következő uniós tisztújítás során is. Az elnök szerint a - vitatott - rendszer az európai demokrácia megerősítését szolgálja. Leszögezte, hogy "nem fog háborúba kezdeni más uniós intézményekkel" az ügy miatt, és reményét fejezte ki, hogy a tagállamok "el fogják fogadni az állampolgárok döntését" - tette hozzá.