Kubai látogatásra hívta meg 2019-ben Vlagyimir Putyin orosz elnököt pénteken Moszkvában Miguel Díaz-Canel, a karibi kommunista szigetország állam- és minisztertanácsának elnöke.
Díaz-Canel, akinek a TASZSZ hírügynökség szerint az áprilisi hivatalba lépése utáni első, a karibi térségen kívüli útja Oroszországba vezetett, "testvérinek" nevezte a két ország kapcsolatát és tolmácsolta Putyinnak a kubai kommunista pártvezető, Raúl Castro üdvözletét.
Az orosz elnök, aki 2000-ben és 2014-ben járt már Kubában, a kétoldalú viszonyt "szövetségesinek és stratégiainak" minősítette. A Kremlben folytatott tárgyalásokat követően kijelentette, hogy Oroszország és Kuba elutasítja a belügyekbe való beavatkozás politikáját és az egyoldalú szankciókat, valamint támogatja a nemzetközi jog ENSZ-alapokmányban rögzített olyan szabályainak betartását, mint az országok szuverenitásának és érdekeinek tiszteletben tartása, valamint a erőszakos nyomásgyakorlás megengedhetetlensége.
A két vezető egyebek között megállapodott országaik nemzetközi fellépésének koordinálásában, valamint a kétoldalú gazdasági kapcsolatok elmélyítésében. Putyin hangsúlyozta, hogy az orosz kőolaj- és olajtermék-szállítások szavatolják Kuba energiabiztonságát és segítséget ajánlott fel Kubának közlekedési infrastruktúrájának fejlesztéséhez. Bejelentette, hogy a szigeten előkészületben az orosz GLONASS műholdas navigációs rendszer földi állomásának kiépítése, amelynek révén a kubaiak műholdas és telekommunikációs szolgáltatásokat vehetnek majd igénybe.
Szergej Sztrocsak pénzügyminiszter-helyettes újságíróknak kijelentette, hogy Moszkva kész 38 millió dolláros hitelt nyújtani Havannának a haditechnikai együttműködés keretében. Az erről szóló szerződést a tervek szerint két hét múlva fogják véglegesíteni egy Leopoldo Cintra Frias védelmi miniszter vezette kubai katonai delegáció moszkvai látogatása alkalmából.
A Kommerszant című orosz gazdasági lap értesülései szerint a kubaiak a szovjet gyártmányú haditechnikájuk korszerűsítése mellett korszerű eszközöket is be kívánnak szerezni.
A Putyin és a Díaz-Canel által aláírt közös közlemény arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy vizsgálja felül szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök (INF) felszámolásáról szóló szerződés felmondására vonatkozó szándékát. A dokumentum egyebek között támogatásáról biztosította Oroszország és Latin-Amika államainak közeledését.
Putyin és Trump hosszú megbeszélést tart majd a G20-csúcson
Hosszú és tartalmas különmegbeszélést tarthat egymással a G20-csoport november 30-án és december 1-jén tartandó argentínai csúcstalálkozója alkalmából Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök.
Ezt Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója jelentette ki újságíróknak pénteken Moszkvában.
Putyin és Trump legközelebb november 11-én, az első világháborút lezáró fegyvernyugvás 100. évfordulójáról való párizsi megemlékezés alkalmából találkozik majd egymással. John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó korábbi közlése szerint a francia fővárosban lefolytatandó tárgyalás nem lesz hosszabb lélegzetű.
Ezt pénteken Usakov is megerősítette. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Buenos Aires-i orosz amerikai különcsúcs még csak az előkészítés stádiumában van. A Kreml tisztségviselője nem kívánt prognózisokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy mikor utazik majd az Egyesült Államokba Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács főtitkára.
Csütörtökön Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet újságírók előtt kijelentette, arra számít, hogy a látogatás hamarosan megvalósul, és hogy Patrusevet ugyanúgy a legmagasabb szinten fogadják majd Washingtonban, ahogy ezt Putyin tette Bolton esetében, aki október 21. és 23. között tárgyalt Moszkvában
