Törökország, Oroszország és Irán megegyezett kedden az asztanai csúcstalálkozón a szíriai tűzszünet betartása ellenőrzésének mechanizmusáról - jelentette az Anadolu török hírügynökség forrás megjelölése nélkül. A szíriai ellenzék szóvivője viszont azt mondta az orosz állami média szerint: nem valószínű, hogy aláírják ezt a megállapodást.
Az orosz delegáció vezetője, Alekszandr Lavrentyev közölte: a tűzszünet ellenőrzését végző műveleti csoport február elején, Asztanában kezdi meg működését. Hozzátette: helyes volt Asztanát választani a megbeszélések helyszínéül, erről az is tanúskodik, hogy a szíriai küldöttségek végül hajlandóak voltak egy asztalhoz leülni. Más helyszínen nem biztos, hogy erre rá lehetett volna őket venni - jegyezte meg. Lavrentyev tudatta azt is, hogy Moszkva átadott az ellenzéknek egy szíriai alkotmánytervezetet, amit orosz szakértők készítettek.
A moszkvai, az ankarai és a teheráni kormány támogatja a fegyveres ellenzéki csoportok részvételét az ENSZ égisze alatt folytatandó, február 8-ra előirányzott genfi béketárgyalásokon - áll a dokumentumban. Moszkva, Teherán és Ankara támogatásáról biztosította az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2254-es határozatát, amely a szíriai megbékélést célzó politikai átmenet ütemtervére, a béketárgyalásokra és tűzszünetre vonatkozik. A közlemény leszögezi: a szíriai válságnak nincs katonai megoldása.
A három ország hatékony platformnak minősítette az asztanai találkozót a szíriai válság megvitatására, de egyelőre nem tudni, hogy a közleményt a damaszkuszi kormány és ellenzéke is támogatta-e. A Reuters hírügynökség beszámolója szerint egy neve elhallgatását kérő ellenzéki képviselő úgy nyilatkozott, hogy az ellenzékiek nem elégedettek a zárónyilatkozattal, amely szerintük legitimálja Irán szerepét a konfliktusban. A képviselő úgy fogalmazott, hogy a síita Irán irányít több olyan műveletet Szíriában, amely vérontáshoz vezet, és amely miatt ezrek kényszerülnek elmenekülni. Az ellenzék nehezményezi, hogy a közlemény a béketárgyalások szponzoraként tekint Iránra, nem pedig mint a konfliktus aktív résztvevőjére. Egy másik ellenzéki azt közölte: Törökország nem volt elég hatékony a tárgyalásokon, és nem tudott érvényt szerezni a felkelők álláspontjának.
Ankara több felkelőszervezetet is támogat Szíriában, míg Moszkva és Irán a damaszkuszi kormányt segíti a harcokban. Oroszország, Törökország és Irán emellett megerősítette elkötelezettségét Szíria egysége mellett, valamint azt, hogy készen állnak a terrorizmus elleni közös fellépésre. Ez utóbbival kapcsolatban a dokumentum felszólítja az ellenzéket, hogy határolódjanak el a terrorszervezetektől, köztük az al-Kaidához köthető Dzsabhat Fatah as-Sámtól, amellyel több lázadócsoport is törékeny szövetségben áll. Lavrentyev ezzel kapcsolatban közölte azt is, hogy katonai szakértőknek sikerült térképeken elkülöníteniük a fegyveres ellenzék, illetve a terrorszervezetek által ellenőrzött területeket.
A TASZSZ arról számolt be, hogy az ellenzék képviselői meghívást kaptak Moszkvába január 27-re. A tervezett moszkvai megbeszélések célja egy egységes ellenzéki küldöttség felállítása - mondta erről az orosz hírügynökségnek nyilatkozó forrás.
A damaszkuszi kormányt képviselő Bassár Dzsafari szíriai ENSZ-nagykövet sikeresnek minősítette az asztanai találkozót, és méltatta a záró nyilatkozatot, amelyhez szerinte minden fél egyetértését adta. Meggyőződésének adott hangot, hogy a mechanizmus lépésről lépésre, szakértők részvételével fog megvalósulni. Hozzátette ugyanakkor, hogy a nyilatkozatot csak Oroszország, Irán és Törökország képviselői látták el kézjegyükkel. Sajtótájékoztatóján Dzsafari hangsúlyozta, hogy a kormány megtett mindent annak érdekében, hogy kiküszöbölje a találkozót akadályozó tényezőket.
Az ellenzék azzal vádolja a kormányerőket, hogy folyamatosan megsérti a december végén létrejött általános tűzszünetet a Barada-völgyben folyó harcokkal. A felkelők ellenőrizte völgy térségéből ered Damaszkusz ivóvízforrása, a szíriai fővárosban lassan egy hónapja nincs rendes vízellátás.
Dzsafari közölte, hogy az asztanai tárgyalások megerősítették a tűzszünetet "egy adott időszakra", de leszögezte: a Barada-völgyben tevékenykedő felkelők terroristákra - mivel a vizet fegyverként használják több millió ember ellen - a tűzszünet nem vonatkozik. Kijelentette eközben, hogy az asztanai találkozók kikövezte az utat a további párbeszédhez a szíriai konfliktusban szembenálló felek között.
Ali Akbar Velajati, az iszlám köztársaság legfőbb politikai és vallási vezetőjének tanácsadója Teheránban kijelentette: az asztanai tárgyalásokkal elismerték Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányának a legitimitását. Meglátása szerint a találkozó létrejötte azt jelenti, hogy Törökország, az ellenzéki csoportok, és még azok az országok is, amelyek jelen sem voltak a tárgyalásokon, közvetve vagy közvetlenül, valamely módon elismerték a szíriai kormány törvényességét.
Mohamed Allús, az ellenzéki delegáció vezetője közölte: a tűzszünet ellenőrzési mechanizmusáról saját tervet dolgoztak ki, amelynek elküldtek Törökországnak, Oroszországnak és az ENSZ-nek.
Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja, aki magas is jelen volt az asztanai tárgyalásokon, üdvözölte a kazah fővárosban folytatott megbeszélések eredményét, de leszögezte: a politikai rendezés folyamatának az ENSZ égisze alatt Genfben kell folytatódnia.
Az orosz delegáció vezetője megjegyezte, hogy az asztanai megbeszélések nem akarnak a genfi béketárgyalások helyébe lépni, hanem csak kiegészítik azt.
