Országszerte megemlékezéseket tartottak tegnap, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepén. A központi programok reggel a Kossuth téren a nemzeti lobogó felvonásával kezdődtek. Orbán Viktor miniszterelnök szokás szerint a Nemzeti Múzeumnál mondott beszédet. Hangsúlyozta: nem fogjuk engedni, hogy mások mondják meg nekünk, kit engedjünk be a házunkba és a hazánkba, kivel éljünk együtt. Magyarország elutasítja a bevándorlók kényszerbetelepítését, nem enged sem zsarolásnak, sem fenyegetésnek.
„Eljött az idő, hogy megkongassuk a vészharangot, hogy szembeforduljunk és ellenálljunk, hogy szövetségeseket gyűjtsünk, hogy felemeljük a büszke nemzetek zászlaját, hogy megakadályozzuk Európa tönkretételét és megmentsük a kontinens jövőjét” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Nemzeti Múzeumnál, több ezer ember előtt. Hozzátette, ezért pártállásra tekintet nélkül egységbe hívja Magyarország minden polgárát, és minden európai nemzetet. „Európa vezetői és polgárai nem élhetnek többé két külön világban. Európa egységét helyre kell állítanunk. Európa népei nem lehetnek egyenként szabadok, ha együtt nem vagyunk azok” – fejtette ki. Ha nem lesz összefogás és a széthúzás győzedelmeskedik, a bukás lesz a sorsunk. „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség. Vagy együtt vagy sehogy, ma ez a törvény” – fogalmazott. Emlékeztetett, 1848-ban úgy tűnt, hogy a Habsburgok ellen nincs mit tenni, ha ebbe belenyugszunk, be is teljesedett volna ez a jóslat. Aztán 1956-ban az látszott, hogy szovjetizált ország maradunk, de nem nyugodtunk ebbe sem bele, a szovjet tenger nem nyelte el a magyarokat. „A sors könyvében ma az van megírva, hogy a rejtőzködő és arctalan világerők megszüntetnek mindent, ami sajátos, ami különálló, ami ősi és ami nemzeti. Összevegyítenek kultúrákat, vallásokat és embertömegeket, míg végül a mi sokszínű és büszke Európánk vérszegény, és engedelmes nem lesz” – mondta.
Ha ebbe belenyugszunk, beteljesedik a végzet és elnyel minket az Európai Egyesült Államok. Szerinte az a feladat vár a kelet-európai nemzetekre és a józan eszüket még el nem vesztett nyugati népekre, hogy megváltoztassuk a nekünk szánt sorsot. „Mi magyarok és lengyelek tudjuk, hogy kell ezt csinálni” – fordult a Nemzeti Múzeumhoz érkezett lengyel ünneplőkhöz is, akiket külön köszöntött. Kiállt Lengyelország mellett, azt üzente Brüsszelnek, hogy a lengyelek több tiszteletet érdemelnek.
„Ma, százhatvannyolc évvel az európai népek nagy szabadságharcai után, a mi közös otthonunk, Európa nem szabad. Európa nem szabad, mert a szabadság az igazság kimondásával kezdődik. Ma Európában tilos kimondani az igazságot. Tilos kimondani, hogy ma nem menekültek érkeznek, hanem népvándorlás fenyegeti Európát. Tilos kimondani, hogy a bevándorlás bűnözést és terrort hoz az országainkba. Tilos kimondani, hogy Brüsszel ma lopakodva nyeli el nemzeti szuverenitásunk újabb és újabb szeleteit, hogy Brüsszelben ma sokan egy Európai Egyesült Államok tervén dolgoznak, amelyre soha senki nem hatalmazta fel őket” – sorolta a miniszterelnök.
Szerinte a cél az, hogy a nemzetállamokat – az internacionalizmus eszméjének megfelelően – megszüntessék. Felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy a népvándorlás egyenesen olyan, mint a lassú víz, amely „kitartó sodrással mossa el a partot”.
A migránsok kvóta szerinti szétosztásának tervéről pedig ismételten kifejtette, hogy az unió először csak néhány száz, egy-két ezer betelepítettről beszél, de ma egyetlen felelős európai vezető sem meri „letenni a nagyesküt”, hogy ez a néptömeg végül nem szaporodik-e fel tíz- és százezrekre.
Hangsúlyozta a kormányfő azt is, hogy a népvándorlás megállításához először Brüsszelt kell megfékezni. Mint folytatta, nem fognak bűnözést, terrorizmust, homofóbiát és a zsinagógákat gyújtogató antiszemitizmust importálni Magyarországra. Hazánkban nem lesznek törvényen kívüli városnegyedek, nem lesznek zavargások, bevándorlózendülések, és nem fognak bandák vadászni a feleségeinkre és a lányainkra.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarországnak két forradalmi hagyománya van. „Az egyik 1848-tól 1956-on keresztül a rendszerváltáson át az alaptörvényig és a mai alkotmányos rendig vezet. A másik hagyomány vérvonala a jakobinus európai elődöktől 1919-en át a második világháború utáni kommunizmusba, a magyarországi szovjet világba fut”– fejtette ki. Emlékeztetett, az őszirózsás forradalmat és a tanácsköztársaságot nem a dicsőség lapjai őrzik. „Azt a magyargyűlölő, idegen érdekből és célokért kirobbantott bolsevik felforgatásokról szóló lexikonokban találhatjuk meg, a szellemi és politikai elfajzás
riasztó példái címszava alatt” – jelentette ki.
Azt mondta, az ünnep sem feledteti, hogy a ’19-es hagyomány is velünk él, bár szerencsére csak pislákol, ha néha hangoskodik is. „De gazdaállat híján meg vannak számlálva a napjai, ha nem érkezik újabb nagy szellemi és politikai infúziós segélyszállítmány külföldről, akkor a levelek és az ágak után a gyökerek is elszáradnak az internacionalizmus befogadására alkalmatlan magyar anyaföldben. És ez jól van így” – fejtette ki.
Elmondta, a mai magyar életet a ’48-as és az ’56-os forradalom szellemi örökösei és leszármazottai rendezték be. E forradalmi hagyomány szívverése mozgatja és irányítja ma is a nemzet politikai, gazdasági és szellemi életét. „Törvény előtti egyenlőség, felelős minisztérium, nemzeti bank, közös teherviselés, az emberi méltóság tisztelete, nemzetegyesítés” – mondta Orbán Viktor.
Felelős bátorság
Múlttal és jövendővel egyaránt szembenézve cselekedni a nemzetért – fogalmazott Tarlós István főpolgármester az ünnepségen. Jókai Mórt idézve azt mondta: nem a bátraké a pálma, hanem azoké, akik szeretik a hazát. Ezért a bátorság igazi próbái a mi korunkban a jelenhez való igazodás képességében rejlenek. Az igazi bátrak érzik a veszélyt és vállalják a feladatot, őrzik a határt, vigyázzák a határtalan hazát. Ez az ország mer cselekedni, bár kockázatos és nehéz – hangoztatta a városvezető. „Nincs más út, ez ma a jövővel számot vető, felelősen cselekvő bátrak mérföldköve” – tette hozzá Tarlós István.
Sikertelen akció
„Maréknyi gyurcsányista” próbálta megzavarni a nemzeti ünnepet, de nem jártak sikerrel – mondta Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője annak kapcsán, hogy a kormányfő beszéde alatt a helyszínhez közel néhány tucatnyian demonstráltak a kormány ellen. Úgy fogalmazott, méltóságteljesen, békésen zajlott a nemzeti ünnep a Múzeumkertben. „De ne felejtsünk el két dolgot: tudjuk, hogy a Gyurcsány Ferenchez köthető cégek több százmilliós nagyságrendben kapnak támogatást Brüsszeltől, és tudjuk, a Múzeumkert közelében tartott akció szervezője Gyurcsányhoz is köthető” – magyarázta a politikus.
„Szabadságunk nem ránk szabott ruha”
BR
A határokon túl is emlékeztek az 1848-49-es forradalom hőseire, a miniszterelnök pedig külön köszöntötte az ottani magyar közösségeket.
Petőfi lelkesedésével, Széchenyi megfontoltságával és Kossuth tenni akarásával az elmúlt években olyan döntéseket hozott a magyar kormány, amelyekkel kivívta hazánk helyét Európában – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a romániai Székelykeresztúron. A kabinet rendbe tette és növekedési pályára állította a gazdaságot, visszaadta a határainkon túl élő magyarságnak a nemzethez tartozás jogát. Azt mondta: 1848-ban elődeink azért harcoltak, hogy Magyarország, a magyarság a szabad nemzetek közösségének egyenjogú tagja lehessen. Azt akarták, hogy Pesten, és ne Bécsben hozzanak rólunk döntéseket. Ma sem gondoljuk másként.
Amíg veszélyben van magyar identitásunk, addig a szabadságunk sem lehet teljes – erről Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszélt Szatmárnémetiben. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke pedig Szabadkán hangsúlyozta, a nemzeti összetartozás és a nemzeti érdek akkor is felülírhatatlan, ha éppen nem divatos.
Orbán Viktor a határon túli honfitársainknak írott levelében úgy fogalmazott, „a 48-as magyarság az itt honos gondolatokból és a magyar szabadságvágyból épített országot magának, mert tudta, hogy a szabadság és a függetlenség nem kívülről ránk szabott ruha, hanem belülről épül kifelé, mint almára a héj, csigára a ház”. Ma is megragadunk minden lehetőséget, hogy elérjük: senki se vitathassa nemzeti szimbólumainkat, senki se kérdőjelezhesse meg alkotmányos jogainkat, senki se vehesse el tőlünk iskoláinkat, és senki se sorozhassa be és küldhesse idegen háborúba fiainkat – fogalmazott.
A kapitalizmus ellen szólalt fel Schiffer András
MH-összeállítás
Érvényt kell szerezni Táncsics Mihály igazságának a globális kapitalizmus és a „korrupt kormányok” korában is – közölte ünnepi beszédében Schiffer András. Az LMP társelnök-frakcióvezetője emlékeztetett az egykor Orosházáról a parlamentbe juttatott Táncsics első követelésére, a zsellérek földhöz juttatására, majd párhuzamot vont napjaink politikai kérdéseivel.
A miniszterelnökre reagálva kijelentette, a legbátrabbak is itthon tarthatók növekvő oktatási színvonallal, bővülő kutatási kapacitással, a mikrovállalkozások támogatásával, a „hűbéri viszonyok eltörlésével”. Schiffer András szerint olyan korban kell érvényt szerezni mindennek, amikor a kormány, a trónusok helyét a profitérdek veszi át, a globális nagyvállalatok kereskedelmi megállapodásokkal „vesznek meg korrupt kormányokat”, a népeket pedig úgy lehet szegénységben és tudatlanságban tartani, „ha olcsón lehet rájuk sózni a jólét illúzióját”.
Ünneplés helyett követelések a szocialistáktól
BK
Az MSZP a köztársaságot, a nép jogát a népszavazáshoz, a közpénzből fenntartott média függetlenségét és az „ottani szégyenteljes cenzúra eltörlését” követelte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) budapesti, Alkotmány utcai épülete előtt tartott tegnapi tüntetésen. Az MTI közlése szerint Nyakó István úgy fogalmazott, „követelni jöttünk és nem ünnepelni” – ahogy 1848. március 15-én Budapest népe sem ünnepelni ment az utcákra. Közölte: amikor a Kúria dönt a vasárnapi zárva tartásról szóló népszavazás ügyében, „itt fogjuk várni az NVI előtt a döntést és sokan leszünk”.
A szocialisták még hétfőn Miskolcon demonstráltak A sajtószabadságért, a demokráciáért, mindannyiunkért címmel. Hiller István volt pártelnök, egykori miniszter arról beszélt, a tanuláshoz és tudáshoz való hozzáférés a modern korban legalább olyan fontos, mint Petőfi idején. Szerinte a szabadság egységes, nem lehet darabokra szakítani.
Antikorrupciós programot tervez a Jobbik
JZS
„Tavaszi antikorrupciós hadjárat” elindítását jelentette be pártja ünnepségén a Jobbik elnöke. Vona Gábor szerint a tizenkét pont ma is aktuális, azonban egy hiányzik közülük: odaírnák azt is tizenharmadikként, hogy „a tolvaj politikusokat börtönbe zárassák”. Jelezte, javasolni fogja pártjának, majd az Országgyűlésnek, fogadjon el egy határozatot, amelyben rehabilitálja 2006-ot, és rögzíti: a magyar nép 2006-ban joggal vonult az utcára egy hazug és korrupt kormánnyal szemben, és ezzel példát mutatott az utókornak.
Az antikorrupciós programról szólva a távirati iroda beszámolója szerint kifejtette, nem csupán a budapesti eseteket göngyölítik fel, hanem az ország minden pontján tetten kívánják érni a „tolvaj, gazember, rabló politikusokat”, akik azt gondolják, hogy őket senki sem látja. Végül március 15-e feladataként hivatkozott a lelkesültség és a hazaszeretet tüzének fellobbantására.
Röviden. Vadliberális eszméktől óvott Soltész
- Hősök, igazi forradalmárok voltak 1848 fiataljai, a jó ügyért harcoltak, a teremtő szabadságért, a polgári Magyarországért – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Encsen, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés kihelyezett ünnepi ülésén. Beszédében úgy fogalmazott: azok, akik most egy „gonosz kormány” szándékos károkozásáról beszélnek, nemcsak valótlant állítanak, hanem felelőtlenül rombolják gyermekeink bizalmát. Azt a bizalmat, ami nélkül nincs jó köznevelés – tette hozzá. Megjavítjuk mindazt, ami megjavítható – szögezte le a miniszter, hozzátéve, ezzel tartoznak a szülőknek, a pedagógusoknak és az egész országnak, mert „a gyermekeink jövője a mi jövőnk is”.
- A függetlenség 1848-ban sem jelentette az elszigetelődés vágyát, Magyarország a 19. században, a nemzetállamok forradalmakkal kísért kialakulásának időszakában is az európai kultúra hordozója és része volt – fogalmazott Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke hétfőn a bécsi magyar nagykövetségen tartott ünnepségen. Úgy vélte, Magyarország ma joggal várhatja el, hogy egyenrangú és megbecsült tagként tekintsenek rá Európában és bárhol a világban, hiszen kevés ország tett hazánkhoz hasonlóan sokat a szabadságért. Az 1848-as forradalom pillanatai a nemzeti egység ígéretére emlékeztettek minket, hiszen kell egy olyan nemzeti cél, amelynek fényében elhalványulnak az amúgy létező különbségek – hangsúlyozta a politikus.
- A térség nemzeteinek együtt kell fellépniük közös jövőnk megvédéséért – mondta Soltész Miklós, az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány és a Gazeta Polska klubjainak közös megemlékezésén, a Bem téren. A forradalomról szólva kijelentette, ha fegyveres harcra ma nincs is szükség, de közös szabadságunk megőrzésére annál inkább, mert azt veszélyeztetik Brüsszelből. Nem tudják elviselni, ha valakinek nem kozmopolita, nem neoliberális, nem internacionalista véleménye van – fogalmazott. Mint mondta, veszélyeztetik közös szabadságunkat a vadliberális eszmék is, amelyek a szabadságot szabadosságra cserélik fel. „Náluk a barátságot csak a pénz jelenti, a szeretetet a tőzsdei árindex, a vallási értékeket, az isteni parancsot pedig genderideológiára cserélték fel” – jegyezte meg.
- A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a Kerepesi úti temetőben tartott rendezvényt Forinyák Géza másodéves joghallgató sírjánál, akit 1860. március 15-én ért halálos lövés egy megemlékezésen.
- Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke pártja megemlékezésén azt mondta: 2016-ban az önkényt Magyarországon Orbán Viktornak hívják, az új keletű önkény nem Bécsben, hanem Budapesten, a Kossuth téren próbálja meg az akaratát érvényesíteni.
Lázár: Védeni kell a választás lehetőségét
Ma a szabadság a választás jogát, a választás lehetőségét jelenti, ezt a jogot kell megvédenünk nekünk, magyaroknak – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Hódmezővásárhelyen. A város március 15-i megemlékezésén úgy fogalmazott, a szabadságunk túl drága ahhoz, hogy egyetlen brüsszeli határozat elvehesse, megkurtíthassa. Nincs kvóta a magyar nép egyetértése és engedélye nélkül – mondta. Hangsúlyozta: amikor 2004-ben az unióba való belépésről szavaztunk, szó sem volt arról, hogy bárki megmondhassa nekünk, kivel kell megosztoznunk a szülőföldünkön, kivel kell „társbérletbe költözni a saját hazánkban”. Azt mondta, a kötelező betelepítés alapvető kérdés, amely nemzedékekre határozhatja meg életünket. Erről önmagában nem dönthet egyetlen nemzeti kormány sem saját hatáskörében, még ha kétharmados is a felhatalmazása – tette hozzá. Van, aki bagatellizálni akarja a tétet, azt mondja, ágyúval lövünk verébre, hiszen néhány ember az, aki miatt népszavazást akarunk a kvótáról. A miniszter rámutatott, nem néhány ezer emberről van szó, hanem egy elvről, amely alapján újra akarják szervezni Európát és meg akarják mondani, mit tegyünk. Hódmezővásárhely tegnapi díszközgyűlésén a város díszpolgárává választották Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspököt.
(MTI)
