Az európai emberek pénzéből több száz millió euróval több pénzt adnának a Soros-szervezeteknek, miközben a bevándorlással szemben kritikus államoktól elvonnák a költségvetési forrásokat – mutatott rá Deák Dániel politológus.
>Az EP-választáshoz közeledve egyre több eszközt vetnek be Soros György szövetségesei és szervezetei, hiszen tudják, hogy májust követően sokkal kisebb befolyásuk lehet az unió döntéshozó intézményeiben – jelentette ki az elmúlt hét eseményeit értékelve lapunknak Deák Dániel politológus. Hozzátette: a múlt héten ezért sokszorozta meg az Európai Parlament a Soros-szervezeteknek szánt forrásokat, így akarják biztosítani, hogy egy számukra kedvezőtlen politikai fordulat esetén is tovább tudjon működni ez a háttérhálózat. Az EP ezen döntésével az európai emberek pénzéből több százmillió euróval több pénzt adnának Soros álcivil szervezeteinek, miközben a bevándorlással szemben kritikus államoktól elvonnák a költségvetési forrásokat – hangsúlyozta az elemző.
Deák Dániel szerint az uniós források összekötése az úgynevezett „jogállamisági” feltételekkel kizárólag azt a célt szolgálja, hogy Magyarországot és a hozzá hasonlóan gondolkodó államokat megbüntessék. Nyíltan nem merik kimondani, hogy mindezt a bevándorláspolitikai álláspontunk miatt teszik, ezért alakítanak ki olyan gumiszabályokat, amelyek megalapozhatják a kifizetések felfüggesztését – magyarázta az elemző. Rámutatott: ez annak fényében jelent veszélyt, hogy mind az ENSZ-ben, mind az Európai Unióban azon dolgoznak a bevándorláspárti politikusok, hogy a bevándorlás emberi jog legyen. Könnyen elképzelhető, hogy nem fog megfelelni a „jogállamisági” kritériumoknak az az ország, amelyik nem hajlandó bevándorlókat befogadni – vélekedett. Mint folytatta, az EP nem dönthet egyedül ebben a kérdésben, kizárólag az Európai Tanácsban helyet foglaló állam- és kormányfők hozhatnak döntést. Ezért a fő kérdés az, hogy a bevándorláspárti országok mekkora lobbierővel fognak majd rendelkezni, illetve a bevándorlással szemben kritikus országok meg tudják-e magukat szervezni nemzetközi szinten.
Az EP megszavazta az uniós alapjogokkal foglalkozó éves jelentését, amelynek túlnyomó részét a migránsok jogai és a hozzájuk kapcsolódó tagállami kötelezettségek és a jogállamisági vizsgálatok kiterjesztése teszi ki, ez is annak a folyamatnak a része, amelynek keretében megbélyegzik a bevándorlásellenes államokat, elvennék tőlük az uniós forrásokat – mondta az elemző. Kiemelte: az elmúlt hetek magyarországi tiltakozásai is ebbe a sorba illeszkednek, a bevándorláspárti politikai erők igyekeznek meggyengíteni a nemzeti oldalt a sorsdöntő EP-választás előtt. A közvélemény-kutatások ugyanakkor azt mutatják, a magyarok átlátnak ezeken a próbálkozásokon. A Századvég felmérése szerint a magyarok hatvan százaléka szerint az ellenzéki pártok és politikusok a hatalomra jutás érdekében használják fel a tüntetések adta szereplési lehetőséget – idézte fel Deák Dániel. Közölte, a Fidesz–KDNP támogatottsága továbbra is magas, miközben az ellenzék nem profitált a megmozdulásokból.
A szombati demonstrációk is totális érdektelenségbe fulladtak, azokon csupán pár százan vettek részt – hangsúlyozta. Mint fogalmazott, a tüntetők nemhogy egy országot vagy várost, de még egy járdát sem tudtak megbénítani. Mindez azért van, mert az ellenzéki politikusok nem tudnak kitörni a balliberális véleménybuborékból, politikájuk nem valóságalapú. Nem lehet munkavállalói elégedetlenséget kiprovokálni akkor, amikor soha nem látott mértékben nőnek a fizetések, dinamikusan javul az ország gazdasági helyzete és az emberek hosszú idő után újra pozitívan tekintenek a jövőbe – fűzte hozzá.
Deák Dániel szerint az uniós források összekötése az úgynevezett „jogállamisági” feltételekkel kizárólag azt a célt szolgálja, hogy Magyarországot és a hozzá hasonlóan gondolkodó államokat megbüntessék. Nyíltan nem merik kimondani, hogy mindezt a bevándorláspolitikai álláspontunk miatt teszik, ezért alakítanak ki olyan gumiszabályokat, amelyek megalapozhatják a kifizetések felfüggesztését – magyarázta az elemző. Rámutatott: ez annak fényében jelent veszélyt, hogy mind az ENSZ-ben, mind az Európai Unióban azon dolgoznak a bevándorláspárti politikusok, hogy a bevándorlás emberi jog legyen. Könnyen elképzelhető, hogy nem fog megfelelni a „jogállamisági” kritériumoknak az az ország, amelyik nem hajlandó bevándorlókat befogadni – vélekedett. Mint folytatta, az EP nem dönthet egyedül ebben a kérdésben, kizárólag az Európai Tanácsban helyet foglaló állam- és kormányfők hozhatnak döntést. Ezért a fő kérdés az, hogy a bevándorláspárti országok mekkora lobbierővel fognak majd rendelkezni, illetve a bevándorlással szemben kritikus országok meg tudják-e magukat szervezni nemzetközi szinten.
Az EP megszavazta az uniós alapjogokkal foglalkozó éves jelentését, amelynek túlnyomó részét a migránsok jogai és a hozzájuk kapcsolódó tagállami kötelezettségek és a jogállamisági vizsgálatok kiterjesztése teszi ki, ez is annak a folyamatnak a része, amelynek keretében megbélyegzik a bevándorlásellenes államokat, elvennék tőlük az uniós forrásokat – mondta az elemző. Kiemelte: az elmúlt hetek magyarországi tiltakozásai is ebbe a sorba illeszkednek, a bevándorláspárti politikai erők igyekeznek meggyengíteni a nemzeti oldalt a sorsdöntő EP-választás előtt. A közvélemény-kutatások ugyanakkor azt mutatják, a magyarok átlátnak ezeken a próbálkozásokon. A Századvég felmérése szerint a magyarok hatvan százaléka szerint az ellenzéki pártok és politikusok a hatalomra jutás érdekében használják fel a tüntetések adta szereplési lehetőséget – idézte fel Deák Dániel. Közölte, a Fidesz–KDNP támogatottsága továbbra is magas, miközben az ellenzék nem profitált a megmozdulásokból.
A szombati demonstrációk is totális érdektelenségbe fulladtak, azokon csupán pár százan vettek részt – hangsúlyozta. Mint fogalmazott, a tüntetők nemhogy egy országot vagy várost, de még egy járdát sem tudtak megbénítani. Mindez azért van, mert az ellenzéki politikusok nem tudnak kitörni a balliberális véleménybuborékból, politikájuk nem valóságalapú. Nem lehet munkavállalói elégedetlenséget kiprovokálni akkor, amikor soha nem látott mértékben nőnek a fizetések, dinamikusan javul az ország gazdasági helyzete és az emberek hosszú idő után újra pozitívan tekintenek a jövőbe – fűzte hozzá.
