A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint az általa vezetett intézmény kivételesen sikeresen működött 2015-ben, mert a kormány és a jegybank stratégiai szövetségben, összehangoltan, koordináltan tevékenykedett.
Matolcsy György szerdán az Országgyűlésben az MNB 2015. évről szóló üzleti jelentésének és beszámolójának általános vitájában azt mondta, a jegybank 2015-ben folytatta azt a lazító, az üzleti környezetnek kedvező monetáris politikát, amit 2013 márciusában indított el.
A jegybank sikerei egyben a magyar állam sikerei is
A sikerek nem önmagában a jegybank, hanem a magyar állam sikerei: Magyarország bizonyította, hogy lehet olyan állami intézményeket működtetni, amelyek szabályozzák a piacot, de levegőhöz is engedik a vállalkozásokat, segítik a növekedést és foglalkoztatást, de nem avatkoznak be olyan módon az üzleti életbe, amely gátolná annak önállóságát - mondta. A siker elérésében kiemelte a 2010-es kormányváltás utáni gazdasági fordulatot is. Matolcsy György értékelése szerint az MNB 2015-ben is "konzervatív politikával, de kreatívan, innovatívan használta a jegybanki eszköztárat".
A siker egyik kulcsa a növekedési hitelprogram
A jegybankelnök szerint a 2015-ös siker egyik "legfőbb forrása" a növekedési hitelprogram, amelynek keretében mára 2600 milliárd forintot kaptak a mikro-, kis- és közepes vállalkozások.
Történelmi mélyponton az alapkamat
Matolcsy György emlékeztetett arra, 2015-ben 1,35 százalékra csökkent az alapkamat. Most 0,9 százalék, "historikus mélypont" - mondta, megjegyezve, ez esetben a mélypont egy nagyon jó dolog. Hozzátette: az alapkamat csökkentése miatt az összes hitelkamat kedvező, az államadósság finanszírozása pedig olcsóbbá vált.
A hitelprogram hatása a foglalkoztatásban és a GDP bővülésében is megjelent - részletezte. Elmondta, az alapkamat csökkenése és a növekedési hitelprogram mintegy másfél százalékkal növelte a magyar gazdaság növekedésének ütemét, vagyis a jegybank - támogatva a kormány gazdaságpolitikáját - 2013 és 2015 között a GDP-növekedés felét adta. Közölte, az alapkamat-csökkentés és a hitelprogram ahhoz is hozzájárult, hogy az államháztartás jelentősen jobb pozícióba kerüljön.Ez azt jelenti - folytatta -, hogy 2013 és 2015 között 300 milliárd forinttal csökkent az államadósság finanszírozása. Hozzátette: 2016-ban, egyetlen évben már több mint 300 milliárd forint maradt a költségvetésben, mert nem kellett adósságfinanszírozásra fordítani. Szerinte az államadósság átárazódása miatt a megtakarítás 2020-ra elérheti a GDP két százalékát, mintegy 600 milliárd forintot.
Önfinanszírozási program a bankoknak
Kitért arra is, 2015-ben önfinanszírozási programot indítottak, hogy a bankok ne az MNB-nél "parkoltassák" a pénzeket, hanem kezdjenek vele valami jobbat, például vásároljanak belőle állampapírt. Matolcsy György azt mondta, ez is rendkívül sikeres program lett, elérték, hogy a korábbi nagyon magas szintről 2015 végére 31 százalékra csökkenjen a deviza aránya az államadósságban. Közölte, 2016 végén ez az arány 25 százalék volt, de tovább kell haladni az úton, és 10 százalékra kell csökkenteni az államadósságon belül a devizaarányt.
Több mint egy évtized után fizetett ismét osztalékot a költségvetésnek az MNB
A jegybankelnök szólt arról is, hogy az MNB 2015-ben - 2002 után először - osztalékot fizetett a költségvetésnek. Mint mondta, már 2013-2014-ben is nyereséges volt a jegybank, de akkor eredménytartalékot halmoztak fel a monetáris politika biztonsága érdekében, 2015-ben rekordméretű, 95 milliárd forintos nyereséget értek el, amelyből 50 milliárd forintot fizettek be a büdzsébe.
A jegybanki alapítványoknak juttatott forrásokat kifogásoló ellenzéki bekiabálásra reagálva Matolcsy György rögzítette: az MNB "az összes programjával együtt 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is ezermilliárd forintot ad vissza Magyarországnak". A szocialisták által kinevezett jegybanki vezetésre utalva közölte, hogy az a vezetés körülbelül ennyit vitt el.
A brókerbotránnyal egyesek a kormányt akarták megbuktatni, de a jegybank megtalálta a felelősöket
Az MNB elnöke szólt arról is, hogy a brókerbotrányok miatt árnyék is vetült 2015-re. Abban az évben brókerbotrányoktól volt hangos Magyarország: először a Buda-Cash, majd a Hungária, majd a Quaestor nevű csalárd cég "dőlt be", mert a jegybank új vizsgálati módszerével megtalálta a 10-15 éve "felhalmozott trükköket", amelyek révén sok százmilliárdot vettek el az emberektől - mondta.
Matolcsy György szerint a csalók megtalálása jó hír, az árnyék azért vetül rá mégis, mert "a Magyar Nemzeti Banknak ez a brókercsalásokat leleplező tevékenysége egy sorozatba illeszkedik, egy forgatókönyvbe illeszkedik". Úgy fogalmazott: ami történt, "egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységhez illeszkedik, ami 2014 őszén indult el". Matolcsy György ezt úgy magyarázta, hogy az MNB megtalálta volna a csalárd brókercégeket, mert már ott voltak a cégeknél, de nem mindegy, mikor. Nem mindegy, hogy január-márciusban találták meg vagy májusban - mondta.
Szerinte azért találták meg 2015 elején, mert "valakik a Magyar Nemzeti Bankot szerették volna felhasználni arra, hogy bankpánikot keltsenek Magyarországon 2015 áprilisára". Hozzátette: ez a bankpánik be is következett: négy városban, négy órát tartott. Mondhatnánk, hogy nem sok, de sokkszerű volt az, hogy "egy titkosszolgálati és katonai forgatókönyv alapján a Magyar Nemzeti Bankot egyesek, szövetségeseink és barátaink, fel akarták használni arra, hogy megbuktassa a jegybank a kormányt" - közölte.
Az MNB elnöke szerint a jegybank azonban úgy működött, hogy ez ne következhessen be. Hangsúlyozta, 15 hónappal az MNB és a pénzügyi felügyelet integrációja után leleplezték a csalásokat, "a jegybank nem felelős, hanem a jegybank leplezte le a csalásokat".
Fidesz: A jegybank példaszerűen teljesítette feladatait 2015-ben is
Bánki Erik (Fidesz) a gazdasági bizottság előadójaként, majd a Fidesz vezérszónokaként felszólalva azt mondta: a jegybank mindhárom, törvényben előírt feladatát, az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás fenntartását, valamint a gazdaságpolitika támogatását példaszerűen teljesítette 2015-ben is. Úgy vélte: 2015-ben a 3,4 százalékos gazdasági növekedés felét azok az intézkedések teremtették meg, amiket a jegybank hozott meg. Ezek közé sorolta a jegybank kamatcsökkentési politikáját és a növekedési hitelprogramot.
A magyar gazdasági modell nem lenne ilyen sikeres, ha nincs ilyen jó együttműködés a kormány és jegybank között - jelentette ki.
Üdvözölte a jegybank fogyasztóvédelmi tevékenységét, valamint a pénzügyi infrastruktúra fejlesztése érdekében tett lépéseit, aminek köszönhetően 2015 szeptemberétől gyorsult az átutalások lebonyolítása.
Kiemelte: míg a jegybank korábbi "Gyurcsány-barát" vezetése szemérmetlenül magas fizetéseket állapított meg magának, mostani a jegybank osztalékot tudott fizetni a magyar költségvetésnek. Bánki Erik részletesen beszélt a gazdasági mutatókról és úgy vélte: a kormány gazdaságpolitikájának sikeressége nem megkérdőjelezhető, ugyanakkor ez nem jöhetett volna létre egy sikeres monetársi politika nélkül. Ezért köszönetet mondott a jegybank vezetésének és a 2015-höz hasonlóan sikeres és eredményes évet kívánt 2017-re is.
MSZP: A szabad kéz politikájából szabad rablás lett
Burány Sándor és Szakács László, az MSZP vezérszónokai azt kifogásolták, hogy Matolcsy György expozéja után elhagyta az üléstermet, így nem válaszol majd a vitában elhangzottakra. Burány Sándor úgy vélte: Matolcsy György szabad kezet kapott a jegybank vezetésére, azonban a "szabad kéz politikájából szabad rablás lett" az elmúlt években. Hozzátette: nem a monetáris politikáról szólnak a napi hírek, hanem a jegybank ingatlanfejlesztéseiről, kastély- és műkincsvásárlási programjairól, az MNB-ben zajló sajátos bérfejlesztésről és a Matolcsy György nézeteit népszerűsítő oktatási tevékenységről.
Szerinte ezekre a programokra Matolcsy György volt miniszterként és jegybankelnökként a forint gyengítésével kereste meg a pénzt.
Mindkét szocialista vezérszónok bírálta a jegybanki alapítványok működését, felidézve, hogy a bírósági és alkotmánybíróság szerint sem "veszíti el közpénz jellegegét" az alapítványokba "pumpált" vagyon.
Szakács László a brókerbotránnyal kapcsolatban azt a kérdést tette fel: ha Matolcsy György szerint egy NATO-szövetséges próbálta megdönteni a magyar kormányt és a jegybankot, akkor vajon melyik külföldi ország ügynöke volt a Fideszhez "ezer szállal kötődő" Tarsoly Csaba, aki a jegybank szeme láttára bocsátott ki fedezet nélküli kötvényeket. "Önök nem lepleztek le semmit, hanem ez magukra rádőlt" - fogalmazott a brókerbotrányokra utalva. Az MSZP képviselője ezzel kapcsolatban arra szólított fel, hogy a Quaestor vagyont vonják be a kisbefektetők kártalanításába.
KDNP: A jegybanki programok eredményesen támogatták a kormány politikáját
Hollik István, a KDNP vezérszónoka a 2013 előtti monetáris politikát összehasonlítva a mostanival azt mondta: míg 2012-ben az MNB 40 milliárdos veszteséget termelt, és egyik feladatát sem tudta teljesíteni, hiszen nem volt árstabilitás, nem volt pénzügyi stabilitás és a jegybanki vezetés a kormányzati gazdaságpolitikát sem támogatta, addig 2013-ban markáns monetáris fordulat történt.
Hozzátette: mára a jegybank mind a három törvényben meghatározott feladatának eleget tesz, hiszen árstabilitás van, a pénzügyi stabilitást az MNB megteremtette és megőrizte, a jegybanki programok pedig hatékonyan és eredményesen támogatták a kormányzati politikát, valamint hozzájárultak a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatottság növekedéséhez is. Emellett - folytatta - a jegybank 50 milliárd forint osztalékot fizetett be a költségvetés számára.
A képviselő szerint az alapkamat csökkentésnek pozitív hatásai voltak, a növekedési hitelprogram pedig segített kihúzni a magyar gazdaságot a "teljes hitelkiszáradás állapotából". Hollik István eredményesnek ítélte a jegybank önfinanszírozási programját és felügyeleti tevékenységét is, aminek köszönhetően szerinte sikerült megtisztítani a pénzügyi szektort a csaló módon működő cégektől.
Jobbik: Az MNB gyakorlatilag azt csinált a nyereségével, amit akart
Volner János, a Jobbik vezérszónoka elöljáróban megállapította, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2015-ben elérte elsődleges célját, fenntartotta az árstabilitást. Ezt követően viszont folyamatosan bírálta a jegybank tevékenységét.
A magyar pénzügyi rendszer fiskális alrendszere többé kevésbé ellenőrzött, a monetáris politika viszont a jegybanki törvénynek köszönhetően gyakorlatilag "állam az államban" - fogalmazott. Az MNB így a nála képződő több száz milliárd forintos nyereséggel gyakorlatilag azt tesz, amit akar - tette hozzá.
A brókerbotrányra áttérve hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank vizsgálata csak a Quaestor csődjét követően indult el. A politikus kijelentette, hogy a Buda-Cash a szocialistákkal, míg a Quaestor a szocialistákkal és a Fidesszel is jó kapcsolatokat ápolt.
2010. április 8-án a PSZÁF már határozatban állapította meg, hogy a Quaestor megtévesztette fogyasztóit, amikor kötvényeit úgy tüntette fel, mintha kiterjedne rájuk a betétbiztosítási alap védelme - hívta fel a figyelmet. Ehhez képest a pénzügyi felügyelet öt éven keresztül nem tett semmit az ügyben - emelte ki. Arra is kitért, hogy a Quaestor csődje előtt az MNB alelnöke 70 milliárd forintos kötvénykibocsátást engedélyezett a cégnek.
A forint gyengülése, gyengítése, az euró 310 forintos árfolyamon történő stabilizálása súlyosbította a devizahitelesek problémáit - mondta a frakcióvezető, aki szerint a devizahiteleket a felvételkori árfolyamon kellett volna forintosítani.
A növekedési hitelprogram fontos volt, de az elindítása mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert alapvetően az egyébként is hitelképes vállalatok jutottak még olcsóbban kölcsönhöz - fogalmazott.
A képviselő bírálta, hogy jegybankban jelenleg csak 3,1 tonna aranyat tárolnak. Azt is kifogásolta, hogy kevesebb mint a felére csökkentették a bankok által fizetendő adó mértékét. Hozzátette, hogy a 2013-ban bevezetett tranzakciós illetéket a pénzintézetek bizonyítottan áthárították az ügyfeleikre, úgy, hogy ez ellen sem a jegybank, sem a kormány nem tett semmit.
Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel azt mondta, hogy a kormányzat nem hajlandó szembenézni a devizahitelesek helyzetének rendezetlenségével. A Jobbik örülne annak, ha jogszabályban rögzítenék, hogy az MNB köteles teljes nyereségét befizetni a költségvetésbe - közölte.
LMP: A jegybank tevékenysége nem sikertörténet
Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, hogy pártjuk Matolcsy Györggyel ellentétben nem sikertörténetként látja a jegybank 2015-ös tevékenységét.
A kamatpolitikai feladatokat és az árstabilitás biztosítását az MNB "nem kiemelkedően látta el", mert nem volt más dolga, csak alkalmazkodnia kellett a nemzetközi trendekhez - ismertette véleményét. A pénzügypiaci felügyelet viszont erőtlen és vak, "politikai korrupciótól béna" volt - jelentette ki. Matolcsy György jegybankelnök pedig nem támogatja, hanem irányítja a magyar gazdaságpolitikát, ami lényegében alkotmányellenes - szögezte le.
A törvénytelen pénzszórás, az urizálás, az offshore-ozás a korrupció fellegvárává tette az MNB-t - folytatta felszólalását a politikus. Létrejött egy állam, az államban, egy olyan kifizetőhely, amelyik az elesetteken élősködik - közölte. Eközben az MNB elnöke a Bankszövetség elnökének lakását használja - sorolta tovább problémáit.
Schmuck Erzsébet kijelentette, hogy a magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt években folyamatosan lemaradóban van a közép-európai országokéhoz képest, ezért az MNB tevékenységében nyoma sincs kiemelkedő, zseniális teljesítménynek.
2015-ben forintosították a devizahiteleket, ami egy helyes lépés volt, de azt sokkal korábban meg kellett volna lépni - elemzett. Hozzátette, hogy a piaci árfolyamon történő átváltásokból származó profitot az MNB magáncélokra "lenyúlta".
A képviselő veszélyesnek nevezte, hogy a devizatartalékok szintje 25 milliárd euróra csökkent. Egyúttal hatástalannak tartotta a növekedési hitelprogramot is. A brókerbotrányokra áttérve azt mondta, hogy a Quaestornál egy politikailag támogatott pilótajáték folyt, amit az MNB takargatott.
A jegybanki alapítványokról úgy nyilatkozott, hogy azokban 30 vezető, kuratóriumi tag dolgozik, ugyanis a hálózatnak az az egyik fő célja, hogy a "Matolcsy-klánnak" szolgáljon kifizetőhelyként.
MSZP: megdöbbentő az említett nemzetbiztonsági aspektus
Megdöbbentőnek nevezte Mesterházy Attila (MSZP) azt, hogy a jegybankelnök a brókerbotrány nemzetbiztonsági és külpolitikai aspektusairól számolt be. Felidézte Matolcsy György szavait, a többi közt azt, hogy ami 2015-ben az ügyben történt, "egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységbe illeszkedik, ami 2014 őszén indult el".
Szerinte arra lehet következtetni, hogy az MNB elnöke az Egyesült Államokat vádolta meg, ezért választ várt arra: mely országra gondolt Matolcsy György, és az említett ország milyen titkosszolgálati, katonai módszert alkalmazott? Tett-e erről jelentést a jegybank elnöke az illetékes szerveknek? Azok milyen lépéseket tettek a magyar nemzeti szuverenitás megőrzése, a nemzetbiztonság védelme érdekében?
Hogyan akarták megbuktatni a kormányt? - sorolta kérdéseit.
Hangsúlyozta: erről az Országgyűlés nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának is tárgyalni kell.
Jobbik: az alapfeladatok sorvadnak, a pluszfeladatok burjánzanak
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) "őskáoszról" beszélt az MNB működésével kapcsolatban, és kijelentette: miközben az alapfeladatok sorvadnak, a kiegészítő pluszfeladatok burjánzanak. Ezek közül az alapítványok tevékenységeket vagy az ingatlanvásárlásokat emelte ki, utóbbival kapcsolatban megjegyezte: egy újabb válsághelyzetben az ingatlanportfólió eladhatatlan lesz.
Kifogásolta, hogy az MNB költekezésének nincs felső határa, szerinte ennek köszönhető az alapítványok ámokfutása. Rámutatott: a jegybank extranyereségének folyamatos táptalaja a gyengülő forint.
Mindezek miatt a jegybank hatékonyabb ellenőrzését sürgette.
MSZP: A jegybank a devizahitelesek nyomorából tett szert nyereségre
Józsa István (MSZP) "a nemzeti bank Fidesz által történő túlfényezését" kívánta árnyalni az MNB nyereségével kapcsolatban.
Kijelentette: a jegybank nem költségeinek csökkentésével ért el nyereséget, sőt azokat jelentősen növelte. "Virtuális nyeresége" az árfolyam-politikából származik, miután szerinte a kormánnyal közösen sikerült bedöntenie a forintot.
Úgy vélte azonban ez a forrás - amely a devizahitelesek nyomora árán keletkezett - nem a nemzeti banké.
Bírálta a jegybank felügyeleti tevékenységét is, amely szerinte "károkat okozott", amiért az MNB-nek felelősséget kellene vállalnia.
Az ülésen elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.
Az elhangzottakra Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke reagált. Azt mondta a szocialista bírálatokra: az önök idején Simor András "vitézkedett", aki a regnálása alatt értelmetlen módon tartotta igen magasan az alapkamatot, ami drágává tette a hitelezést. Ezzel az elhibázott monetáris politikával kényszerítették nehéz helyzetbe a családokat és a vállalkozáoknak, utóbbiak pedig a 10 százalék feletti kamatot tisztességes üzlettel nem tudtak kitermelni.
Sorolta az elmúlt évek gazdasági eredményeit, hozzátéve: "nyilván savanyú a szőlő", ez azonban nem indokolja, hogy kicsinyítsék az elért sikereket.
Dicsérte a jegybank növekedési hitelprogramját, és leszögezte azt is: az alapítványok csupán az alaptőkéjük hozamából gazdálkodhatnak.
A devizahitelesek mentéséről szólva azt mondta: a költségvetés teherbírásához képest mindent megtett a kormányzat. Közép-európai szinten egyedülállónak nevezte az érdekükben tett intézkedéseket, amelyben a jegybank is közreműködött - mondta.
