A megismételt eljárásban is bűnösnek találta tegnap a Fővárosi Törvényszék Portik Tamást és H. Istvánt, akik a nem jogerős ítéletük szerint felbujtóként, illetve elkövetőként felelősek Prisztás József tizenkilenc évvel ezelőtti meggyilkolásáért.
Tíz év fegyházbüntetéssel sújtotta tegnap a Fővárosi Törvényszék a kilencvenes évek olajügyeiből ismert Portik Tamást a Prisztás József nagyvállalkozó 1996-os meggyilkolása miatt indított büntetőper megismételt elsőfokú eljárásában, az elsőrendű vádlottat tettének minősítése a korábbi nyereségvágy helyett aljas indokból, felbujtóként elkövetett emberöléssé változott. A merénylet elkövetőjének tartott H. István a tavalyi tíz helyett kilenc évet kapott, a harmadrendű terhelt F. Ferencet pedig a korábbiakhoz hasonlóan felmentette a bíróság.
A törvényszék lényegében fenntartotta korábbi álláspontját, és az újabb bizonyítékok ellenére szinte ugyanazokat vette figyelembe, amelyeket tavaly, ami érthető annak tudatában, hogy az ügyben ugyanaz a büntetőtanács járt el a megismételt büntetőperben is. A bíróság a fenti, egy-egy esztendőnyi enyhítést a gyilkosság óta eltelt jelentős időmúlással indokolta.
Mint arról korábban beszámoltunk, az első elsőfokú eljárást azzal az indokkal helyezte hatályon kívül a Fővárosi Ítélőtábla, hogy annak aktáit egyesíteni kell az 1998-as, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás irataival, mivel tavaly az utóbbi ügyben is felbujtással gyanúsították meg Portik Tamást, a merénylet elkövetésével pedig Jozef Rohácot. A Fővárosi Törvényszék azzal az indokolással nem egyesítette az ügyeket, hogy azok vélt elkövetői nem azonosak. Ezenkívül akkor még azt sem lehetett tudni, hogy a robbantás ügyében vádat emelnek-e, ami azóta megtörtént. Tény, hogy a táblabíróság nem talált formai, vagy eljárási hibát a törvényszék határozatában, ezért utóbbi testület arra a megállapításra jutott, hogy a megismételt eljárásban is eljárhat ugyanaz a büntetőtanács.
A megismételt büntetőperben már újabb, releváns bizonyítékok is szerepeltek, amelyek korábban nem álltak rendelkezésre. Ezek egyike a kilencvenes években az alvilág pénztárosaként emlegetett, Kisbandiként ismert Lakatos András feltűnése, akit csaknem két évtizednyi bujkálás után a nyáron vettek őrizetbe Brazíliában. Kisbandi kézzel írt egy vallomást, amelyet megkaptak a magyar hatóságok, de abban Portik reményeitől eltérően terhelően nyilatkozott a vádlottról. Kisbandi azért is lehetne az ügy egyik kulcsfigurája, mert eltűnése előtt hatalmas összegeket vett át Portiktól és Prisztástól is különféle ingatlanügyletekhez, így könnyen lehet, hogy a Lakatos által elsikkasztott pénzek vezettek a nézeteltéréshez a két üzletember között.
Ugyancsak nem vette figyelembe a bíróság H. István alibijét sem, a vélt elkövetőt családtagjai igazolták, hogy velük volt vidéken a Prisztás-gyilkosság idején. Tény ugyanakkor az is, hogy ezt a tavalyi perben sem a vádlott, sem rokonai nem említették. Nem fogadta el a törvényszék a védelem azon érvelését sem, hogy a terheltek mozgását leíró, mobiltelefonok cellainformációi alapján készített jelentés nagymértékben hiányos, szabálytalanul állították össze, így az nem támaszthatja alá a vádat.
Portik Tamás és H. István hatályon kívül helyezésért, illetve felmentésért, az ügyész súlyosításért, valamint F. Ferenc esetében bűnösség megállapításáért fellebbezett, így a határozat nem jogerős, a per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik másodfokon.
A bíróság fenntartotta a vádlottak előzetes letartóztatását.
A törvényszék lényegében fenntartotta korábbi álláspontját, és az újabb bizonyítékok ellenére szinte ugyanazokat vette figyelembe, amelyeket tavaly, ami érthető annak tudatában, hogy az ügyben ugyanaz a büntetőtanács járt el a megismételt büntetőperben is. A bíróság a fenti, egy-egy esztendőnyi enyhítést a gyilkosság óta eltelt jelentős időmúlással indokolta.
Mint arról korábban beszámoltunk, az első elsőfokú eljárást azzal az indokkal helyezte hatályon kívül a Fővárosi Ítélőtábla, hogy annak aktáit egyesíteni kell az 1998-as, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás irataival, mivel tavaly az utóbbi ügyben is felbujtással gyanúsították meg Portik Tamást, a merénylet elkövetésével pedig Jozef Rohácot. A Fővárosi Törvényszék azzal az indokolással nem egyesítette az ügyeket, hogy azok vélt elkövetői nem azonosak. Ezenkívül akkor még azt sem lehetett tudni, hogy a robbantás ügyében vádat emelnek-e, ami azóta megtörtént. Tény, hogy a táblabíróság nem talált formai, vagy eljárási hibát a törvényszék határozatában, ezért utóbbi testület arra a megállapításra jutott, hogy a megismételt eljárásban is eljárhat ugyanaz a büntetőtanács.
A megismételt büntetőperben már újabb, releváns bizonyítékok is szerepeltek, amelyek korábban nem álltak rendelkezésre. Ezek egyike a kilencvenes években az alvilág pénztárosaként emlegetett, Kisbandiként ismert Lakatos András feltűnése, akit csaknem két évtizednyi bujkálás után a nyáron vettek őrizetbe Brazíliában. Kisbandi kézzel írt egy vallomást, amelyet megkaptak a magyar hatóságok, de abban Portik reményeitől eltérően terhelően nyilatkozott a vádlottról. Kisbandi azért is lehetne az ügy egyik kulcsfigurája, mert eltűnése előtt hatalmas összegeket vett át Portiktól és Prisztástól is különféle ingatlanügyletekhez, így könnyen lehet, hogy a Lakatos által elsikkasztott pénzek vezettek a nézeteltéréshez a két üzletember között.
Ugyancsak nem vette figyelembe a bíróság H. István alibijét sem, a vélt elkövetőt családtagjai igazolták, hogy velük volt vidéken a Prisztás-gyilkosság idején. Tény ugyanakkor az is, hogy ezt a tavalyi perben sem a vádlott, sem rokonai nem említették. Nem fogadta el a törvényszék a védelem azon érvelését sem, hogy a terheltek mozgását leíró, mobiltelefonok cellainformációi alapján készített jelentés nagymértékben hiányos, szabálytalanul állították össze, így az nem támaszthatja alá a vádat.
Portik Tamás és H. István hatályon kívül helyezésért, illetve felmentésért, az ügyész súlyosításért, valamint F. Ferenc esetében bűnösség megállapításáért fellebbezett, így a határozat nem jogerős, a per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik másodfokon.
A bíróság fenntartotta a vádlottak előzetes letartóztatását.
