Maiziere: Kompromisszumos javaslat készül az uniós menekültügyi rendszer reformjáról

Bild: Csaknem 6 millió menekült akar bejutni Európába

Külföld
  • 2017.02.21. - 19:08

Németország az EU menekültügyi rendszerének reformjáról szóló kompromisszumos javaslaton dolgozik Franciaországgal, az Európai Bizottsággal (EB) és az EU soros elnöki tisztségét betölt Máltával együttműködésben - mondta kedden Berlinben a német belügyminiszter az EB migrációs ügyekért felelős biztosával folytatott megbeszélése után.

Ferenc pápa: Az embereknek lehetőséget kell adni a migrációra, de arra is, hogy ne kelljen kivándorolniuk
A kivándorlás, de a hazában maradás jogának biztosítását is szorgalmazta Ferenc pápa a migrációról kedden tartott beszédében, amely az olasz sajtó szerint felért egy kisebb enciklikával a nemzetközi migrációs helyzetről. Ferenc pápa a háborúk és üldözés elől menekülők számára nyitott és biztonságos humanitárius folyosókat szorgalmazott. Népes menekülttáborok helyett, amelyek a pápa szerint csak az itt tartózkodók sérülékenységét növelik és feszültséget keltenek, az egyházfő "szélesebb körű befogadást" sürgetett a menedékkérők befogadásának terjesztésével. Kijelentette, a kivándorlás jogával egyetemben azt a jogot is biztosítani kell, hogy az embereknek ne kelljen kivándorolni, hanem hazájukban találjanak méltó életkörülményekre. A katolikus egyházfő a Migrációk és a béke című vatikáni találkozón szólalt fel, amelyet a január elsejétől a menekültekkel és a migránsokkal foglalkozó, úgynevezett átfogó emberi fejlődés előmozdításának vatikáni dikasztériuma rendezett a Nemzetközi Migrációs Hálózat (SIMN) nevű egyházi szervezettel és a Konrad Adenauer Alapítvánnyal közösen. Ferenc pápa kijelentette, hogy a migráció nem új jelenség az emberiség történetében, mégis a harmadik évezred elejét erőteljes és világméretű vándorlás jellemzi. Megjegyezte, hogy az esetek többségében kényszer okozta migrációról van szó konfliktusok, természeti katasztrófák, üldözések, éghajlatváltozás, erőszak, ínség és méltatlan életkörülmények miatt. Hangsúlyozta: "egy maroknyi egyén nem ellenőrizheti fél világ forrásait. Elfogadhatatlan, hogy embereknek és egész népeknek csak morzsák összeszedésére legyen joguk". A pápa befogadást, védelmet, integrációt szorgalmazott "sürgős magatartásváltással", az egyházfő szavai szerint a "végeredményben az egozimusból eredő és a populista demogógia növelte" visszutasítás és közöny helyett. Hangsúlyozta, hogy az integráció nem asszimilációt jelent, de nem is kulturális "laposodást", hanem a másik kultúrájának kölcsönös elismerését. Az olasz sajtó Ferenc pápa hosszú beszédét kisebb enciklikaként értékelte a migrációról.

Thomas de Maiziere kiemelte: teljes mértékben át kell alakítani a menekültügyi rendszert, hogy valamennyi tagországban "azonos szabványok, azonos eljárások és mércék" érvényesüljenek. Mint mondta, "különösen nehéz" ügy a menekültügyi eljárás lefolytatásáért felelős ország megállapítására szolgáló dublini rendszer és az "elosztási igazságosság". A reform közeljövőbeni végrehajtásában "nem reménykedem nagyon, de azért jobban, mint egy évvel ezelőtt", hiszen a máltai uniós csúcs megnyitotta a kompromisszum felé vezető első utakat - mondta a német belügyminiszter, hozzátéve, hogy akár már az idei első félévben, a máltai elnökség idején megállapodásra lehet jutni, vagy elő lehet készíteni a reformot annyira, hogy az év második felében dönthessenek róla.

Dimitrisz Avramopulosz uniós biztos kiemelte: az EB kedden megkapta Németország és Franciaország levelét a közös elképzelésekről, amelyek a testület törekvéseivel egy irányba mutatnak. Brüsszel és Berlin egyetért abban, hogy a következő hónapokban előre kell jutni a dublini rendszer reformjában, a szolidaritásra és a "felelősség tagállamok közötti méltányos megosztására" építve. Dublin reformja ahhoz a szélesebb körű törekvéshez tartozik, amely egy "hatékony és átfogó menekültügyi rendszer" kifejlesztését célozza. A bizottság reméli, hogy a reformról gyorsan egyetértésre lehet jutni, és így a menekültügyi eljárásokban, a menekültek jogainak védelmében és a visszaélések elkerülésében is javulást lehet elérni - mondta az unós biztos.

Kiemelte, hogy a migráció ügyének kezeléséhez elengedhetetlen az együttműködés az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országokkal, amelyekből a menekültek származnak, illetve amelyeken áthaladnak. Brüsszel ezért üdvözli, hogy Németország erőteljesen és tettekkel is támogatja az EU kifelé irányuló megközelítését. A hozzájárulás Líbia stabilizáláshoz éppen úgy kiemelten fontos, mint az együttműködés Tunéziával, Algériával, Egyiptommal és Marokkóval, nem csak a líbiai határokra nehezedő nyomás csökkentése érdekében, hanem azért is, hogy ne alakuljanak ki újabb migrációs útvonalak - mondta a görög konzervatív politikus.

Dimitrisz Avramopulosz a találkozó után előadást tartott a német Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) - Thomas de Maiziere pártjához - közel álló Konrad Adenauer Alapítványnál. A tervezett reform fő vonalait vázolva kiemelte: az EU "kapui nyitva állnak" a menekültek előtt, de a "szabálytalan migrációt" fel kell tartóztatni, a védelemre nem szoruló menedékkérőknek pedig el kell hagyniuk az EU-t. Arról is szólt, hogy a migrációs válság nagyobb fenyegetés, mint a 2008-ban elmélyült világgazdasági, pénzügyi válság mert az EU alapértékeit érinti. Az uniós külső határok hatékony védelmének megteremtése nagy eredmény, de a kontinens fejlődéséhez szükséges mobilitás lehetőségéről  is gondoskodni kell. Nem szabad elfelejteni, hogy a mobilitás, "a migráció gazdag és sokszínű kultúránk része, és mindig pozitív hatással volt Európa fejlődésére" - mondta az uniós biztos, hangoztatva, hogy nem szabad engedni az intoleranciát, a kirekesztést és a bezárkózást követelő erőknek.

Bild: Csaknem 6 millió menekült akar bejutni Európába

A német biztonsági szervek szerint csaknem hatmillió menekült áll készenlétben arra, hogy a Földközi-tengeren keresztül bejusson az Európai Unióba - írta kedden a Bild című német lap. Egyedül Törökországban 2,95 millió ember él menekültszállásokon, Líbiában pedig 1,2 millióan várnak arra, hogy átkelhessenek Európába - írta a Bild egy bizalmas jelentésére hivatkozva. A német biztonsági szervek adatai szerint Jordániában mintegy 710 ezer, Egyiptomban nagyjából 500 ezer, Tunéziában körülbelül 150 ezer, Algériában 400 ezer, Marokkóban 60 ezer menekült készül az EU-ba. További mintegy 80 ezer ember a balkáni migrációs útvonalon vesztegel, köztük 63 ezren Görögországban vannak.

Sok menekült a közép-afrikai térségből származik, és Malin, illetve Nigeren keresztül vándorol északra a Földközi-tenger felé. Ezért a német szövetségi kormány igyekszik elérni a bamakói és a Niamey-i vezetésnél, hogy zárják le a migrációs útvonalakat és lépjenek fel az embercsempészek ellen. Az észak-afrikai térség államaival kapcsolatban Berlin az EU-Törökország migrációs megállapodás mintájára épülő egyezmények kidolgozását szorgalmazza. Ezért látogatott volna Angela Merkel kancellár kedden Algériába, de az utat Abdel-Azíz Buteflika elnök betegsége miatt az utolsó pillanatban le kellett mondani - írta a Bild.

Thomas de Maiziere német belügyminiszter egy keddi berlini sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy már látszanak a Malival és Nigerrel kezdett együttműködés első eredményei, mert csökken a Nigerből Líbiába átkelő emberek száma. Azt viszont még nem tudni, hogy ez valódi csökkenés-e, vagy az útvonalak átrendeződését jelzi. Líbiáról szólva rámutatott, hogy a 2011-ben megbuktatott diktátor, Moammer Kadhafi idején tömegesen dolgoztak vendégmunkások az észak-afrikai országban, és most mind menekültként tartják számon azokat, akik nem távoztak. Nem világos, hogy közülük mennyien akarnak átkelni az EU-ba, és mennyien maradnának Líbiában. Az viszont biztos, hogy az észak-afrikai országban több külföldi van, mint amennyien tavaly a Földközi-tengeren átkeltek Olaszországba - 180 ezren jutottak be így 2016-ban az EU-ba -, ezért a líbiai hatóságokkal kezdett együttműködés ellenére nem lehet kizárni, hogy az időjárás javulásával ismét sokan nekivágnak majd az EU felé vezető tengeri útnak - mondta a német belügyminiszter.

Reklám