Péntektől Varsóban tárgyalnak a V4 országok kormányfői. A találkozó részt vesz Angela Merkel német kancellár is. Orbán Viktor a csúcsot megelőző beszédében négy javaslatot fogalmazott meg az Európai Unió jövője kapcsán.
A miniszterelnök négy javaslatban foglalta össze a problémák megoldására vonatkozó magyar álláspontot. Elsőként azt tanácsolta, hogy az unió tartsa fenn az európai gazdaságpolitika szigorú költségvetési fegyelemre, szerkezeti átalakításra és gazdasági stabilitásra irányuló politikáját. "Tudom, hogy ezt sokan fel akarják lazítani, valami mást javasolnak, de Magyarország ezzel a szigorú költségvetési politikával lábalt ki a válságból, és lett gazdasági értelemben sikertörténet, tehát mi javasoljuk ennek fenntartását" - jegyezte meg Orbán Viktor. Mint mondta, az unióban "első helyre" kellene sorolni a biztonság kérdését, és hozzá kellene kezdeni egy közös európai hadsereg felállításához.
DK: Elfogadhatatlan javaslatok
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Orbán Viktor miniszterelnök javaslatai közül három elfogadhatatlan, egy pedig valójában Gyurcsány Ferencé. Az ellenzéki párt közleményében azt írta: Orbán Viktor közös uniós hadseregre vonatkozó javaslata csak Gyurcsány Ferenc DK-elnök egy évvel ezelőtti javaslatát ismétli. A miniszterelnök másik javaslata kevesebb hatalmat adna az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, és többet a kormányfőket tömörítő Európa Tanácsnak, tehát tulajdonképpen „saját magának”. A DK szerint a szociális kérdések és migráció nemzeti hatáskörben kezelésére vonatkozó javaslat azt mutatja, hogy „a miniszterelnöknek az utóbbi egy év sem volt elég arra a felismerésre, hogy az olyan globális feladatokat, mint a migráció, csak globálisan lehet kezelni”. Az ellenzéki párt szerint a szociális kérdés is Európa legfontosabb feladatainak egyike. Az európai gazdaságpolitika szigorú költségvetési fegyelmére vonatkozó javaslat kapcsán a DK közleményében úgy fogalmazott: „kétségkívül ez a pont okozhatja majd a legvidámabb perceket Angela Merkelnek, elvégre a javaslatot Orbán az EU leggyengébb gazdaságával +büszkélkedő+ kormányfőjeként tette”. A DK szerint Orbán Viktor négy pontjából három elfogadhatatlan, a maradék egy pedig valójában a DK pontja.
A magyar miniszterelnök harmadik javaslatának értelmében az európai intézményeknek vissza kellene térniük rendeltetésükhöz. "Az Európai Tanács vezesse és csak ő vezesse az Európai Uniót. Az Európai Bizottság a politikai szerepjátszást fejezze be, és térjen vissza az alapszerződésben rögzített feladatához, ő nem politikai szereplő, hanem a szerződés őre, amelynek az a funkciója, hogy a kettős mérce alkalmazását az unión belül elkerülhessük" - hangsúlyozta Orbán Viktor.
A közös szakpolitikákat illetően a magyar miniszterelnök javaslata az volt, hogy az EU őrizze meg a régi, bevált politikákat, mint amilyen a kohéziós és az agrárpolitika, és alkosson "szükséges új politikákat", például a digitalizáció kérdésében, ugyanakkor a migrációnak és a szociális kérdéseknek az ügyét ne vonja be a közös politikákba. Az Európai Unió alapszerződésének módosítását illetően Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy ennek szükségességéről csupán a viták és a tárgyalások egy későbbi szakaszában lehet döntést hozni.
Több kompromisszumkészséget vár a lengyel külügyminiszter Berlintől
Több kompromisszumkészséget kért Berlintől a külpolitikában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter a dpa német hírügynökségnek Angela Merkel pénteki varsói látogatása előtt adott nyilatkozatában. Németországnál "gyakran megfigyelhető az a szándék, hogy kizárólag a saját céljait kövesse" - mondta a lengyel diplomácia vezetője. "Ehhez persze minden országnak joga van, de egyes helyzetekben bizonyos fokú kompromisszumkészséget várnánk" partnereinktől - tette hozzá.Waszczykowski az Oroszországból Németországba vezető, a Balti-tenger alatt húzódó újabb gázvezeték tervezett megépítését hozta fel példaként, amelyet a kelet-európai EU-tagállamok élesen bírálnak. Németországnak nem szabad a Lengyelországgal fenntartott kapcsolatok kárára fejleszteni gazdasági kapcsolatait Oroszországgal - vélekedett. "Ez árt az európai szolidaritásnak" - figyelmeztetett. "Nem mindenki engedheti meg magának Európában a Németország javasolta politikát" - hangsúlyozta.
Merkel: néha egy kicsit hiányzik a közelség az élethez
A brit uniós tagság megszüntetésével (Brexit) kialakuló helyzetben azokra az ügyekre kell összpontosítani, amelyek összekötik az Európai Unióban maradó 27 országot - emelte ki Angela Merkel. A német kancellár kiemelte: a varsói találkozó célja a közösségben maradó tagállamok vezetőinek részvételével a Brexit utáni EU jövőjéről szeptemberben tartandó pozsonyi tanácskozás „gondos előkészítése”, ami igen fontos.
Megjegyezte: nagyon jó kezdeményezésnek tartja, hogy nem Brüsszelben, hanem Pozsonyban rendezik az EU jövőjével foglalkozó tanácskozást, mert annak révén, hogy az Európai Tanács - az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó testület - szinte kizárólag Brüsszelben ülésezik, „néha egy kicsit hiányzik a közelség az élethez és ahhoz az érzéshez, hogy mit is jelent Európa”.
Angela Merkel első számú ügyként az EU külső és belső biztonságát említette, hangsúlyozva, hogy ennek „központi jelentősége” van. Aláhúzta, hogy az EU működését szabályozó lisszaboni szerződés alapján a tagországok az eddiginél többet tehetnek és több közös akciót „tervezhetnek” a közös biztonság- és védelempolitika területén.
A belbiztonság területén, amelyen „nem csak a terrorizmus elleni harcról”, de arról is szó van, közös projektek egész sora vár megvalósításra - tette hozzá Angela Merkel, kiemelve a tervezett közös schengeni ki- és beutazási nyilvántartási rendszer kiépítését.
Hozzátette, hogy a természetesen a migráció ügyével is foglalkozni kell, különösképpen azzal, hogy milyen „humanitárius felelősségvállalásra” van szükség az EU részéről, és milyen „migrációs partnerséget” kell kialakítani afrikai országokkal, illetve miként kell folytatni az együttműködést Törökországgal. Elmondta: tárgyalni kell arról is, hogy „miként tudunk küzdeni az illegalitás ellen úgy, hogy egyben valami jót is tegyünk a bajban lévő embereknek”.
A kancellár a Phoenix német országos köztelevízióban közvetített tájékoztatón hozzáfűzte: a második nagy téma a gazdasági fejlődés, prosperitás, amely azért fontos, mert az emberek Európában csak akkor fogják elfogadni az EU-t, ha „a jólét ígéretét jelenti”.
Hangsúlyozta, hogy a pozsonyi csúcstalálkozó nem döntések meghozatalára szolgál, hanem egy munkafolyamat kezdete lehet, amely 2017 első fél évében, a máltai soros elnökség idején érhet véget. A folyamatot az EU elődjeként számon tartott Európai Gazdasági Közösséget (EGK) megalakító római szerződés aláírásának 60. évfordulóján - 2017. március 25-én - zárhatják le hivatalosan - jelezte a német kancellár.
Beata Szydlo a kompromisszum fonntosságát hangsúlyozta a csúcs értékelésekor
Kompromisszumot kell keresni az Európai Unió előtt álló kihívások kezelésére, ezen belül a migrációs válság megoldására - jelentette ki Beata Szydlo a TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevíziónak, értékelve a varsói egyeztetést. A lengyel kormányfő elmondta: "a legsúlyosabb uniós válság," a migrációs válság megoldására kompromisszumot ajánlott fel a visegrádi országcsoport és Németország vezetőinek találkozóján. A kompromisszum lényege az, hogy növelni kell a humanitárius segítségre szánt eszközöket, meg kell erősíteni az Európai Unió (EU) külső határainak védelmét, a migrációs válságot pedig az EU határain kívül kell megoldani a harmadik országokkal együttműködve - mondta Szydlo. "Úgy gondolom, egyetértés van arra vonatkkozóan, hogy kompromisszumot kell keresni" - értékelte az EU jövőjéről jelenleg folytatott egyeztetéseket a lengyel kormányfő. Az olyan projekteket, programokat kell megtalálnunk, melyek egyesíteni fogják az EU 27 tagállamát - vélekedett, elismerve : nem minden EU-ország álláspontja az, hogy a Brexit szükségszerűen maga után vonja az unió reformját is.
Szydlo: Az uniós reformokon kell elgondolkodni
Az Európai Unióban komoly vitára van szükség a biztonsági kérdésekről, reagálni kell a terrorizmussal és a migrációs válsággal összefüggő kihívásokra - közölte Beata Szydlo lengyel kormányfő. Az Egyesült Királyság kilépéséről döntő júniusi brit népszavazás után olyan változásokra van szükség, „melyek összekapcsolják, nem pedig elválasztják a tagállamokat” - szögezte le Szydlo. Hangsúlyozta, hogy a hatékonyabb európai együttműködésre irányuló reformok nélkülözhetetlenek.
Azon kell elgondolkodni - tette hozzá -, hogy az Európai Unióban milyen reformok kellenek, hogy jobban működhessen, jobban fejlődhessen, és más államokban ne legyen többé kísértés a közösség elhagyására. Szydlo szerint újra meg kell győzni az unió lakosait arról, hogy az EU valóban az ő szolgálatukban van, és ők a „házigazdák”. Hangsúlyozta: az EU rendkívül fontos Lengyelország számára.
A pénteki találkozó témáiról a lengyel kormányfő azt mondta: az EU-n belüli együttműködés legfontosabb formáit keresik. Vannak területek, ahol megtalálhatók a közös nevezők, de akadnak témák, amelyekben nincs egyetértés a tagállamok között, és ez az utóbbi időben sokszor fordul elő - mondta Szydlo, utalva többek között az uniós menedékjogi rendszer tervezett változásaira, valamint a kiküldött munkavállalókra vonatkozó uniós irányelvre.
Az EU belső és külső biztonságát, ezen belül a terrorizmust, a migrációs válságot érintő témákban hangsúlyt kell fektetni a külső határvédelemre, valamint az EU határain kívül nyújtandó humanitárius segítségnyújtásra, a terrorizmus elleni harcra - szögezte le a lengyel miniszterelnök.
Fico: Meg kell változtatni az EU-intézmények és a tagállamok kommunikációját
Szükség van arra, hogy a jövőben megváltozzon a kommunikáció az Európai Unió intézményei és a tagállamok között - jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki szerint az is elengedhetetlen, hogy az Európai Unió visszaszerezze globális szerepét a világpolitikában és a gazdaságban. A szeptember 16-i "pozsonyi csúcstalálkozón mindezt meg kell vitatni. Tudatosítani kell, hogy hosszú távú folyamatokról van szó, de el kell őket indítani" - hangsúlyozta a szlovák kormányfő, akinek országa jelenleg ellátja az unió Tanácsának soros elnökségi tisztét. Rámutatott, hogy hatalmas várakozások előzik meg a pozsonyi csúcstalálkozót, de ugyanakkor tény az is, hogy az egyes országok közti nézetkülönbségek is nagyok.
Robert Fico szerint a jelenlegi nézeteket három csoportra lehet osztani: az első csoport szerint alapvető változásokra van szükség az EU-ban, a második csoport szerint semmilyen változásra nincs szükség, míg a harmadik csoportot a középutas vélemények alkotják. "Ebből kifolyólag szükség van az álláspontok közelítésére, s ezért fontos a mai visegrádi egyeztetés is" - szögezte le Varsóban a szlovák kormányfő.
Sobotka egy közös európai hadsereg felállításáról is tárgyalna
Csehország számára az európai biztonság megerősítése, valamint az európai unió nyugati és keleti országai közti gazdasági és életszínvonal gyorsabb kiegyenlítése jelenti azokat a prioritásokat, amelyeket fel kíván vetni az Európai Unió szeptemberi pozsonyi csúcstalálkozóján - jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a találkozó előtt. Sobotka rámutatott, hogy továbbra is nagy különbségek vannak a nyugati és a keleti tagállamok állampolgárainak a jövedelme között, miközben a megélhetési költségek egész Európában nagyon közeledtek egymáshoz. „A gazdaság és az életszínvonal gyorsabb kiegyenlítése új fejlődési szakaszt indíthat be az Európai Unióban” - jegyezte meg.
„Szükség van az EU külső és belső biztonságának megerősítésére. A témán belül vitát kell nyitni a közös európai hadsereg felállításáról is” - vélekedett Bohuslav Sobotka. A külső és belső biztonsági ügyekben szerinte javítani kell a tagállamok együttműködésén.
Hangsúlyozta: Csehország rendkívül fontosnak tartja azt is, hogy az Európai Unió megerősítse a lakosság körében az integrációba vetett hitet, mert ez a sikeres politika alapja.
