Riasztónak nevezte a Szíriában kialakult helyzetet Emmanuel Macron francia államfő, aki szerint "végzetes hiba" lenne hagyni, hogy Bassár el-Aszad elnök hatalmon maradjon.
"Jóllehet az első naptól úgy tekintem, hogy az Iszlám Állam az elsőszámú ellenségünk, és soha nem tartottam a szíriai diplomáciai vagy humanitárius akciónk előfeltételének Bassár el-Aszad távozását, most úgy gondolom, hogy egy ilyen forgatókönyv végzetes tévedés lenne" - mondta Emmanuel Macron a nagykövetek hagyományos éves értekezletének megnyitó beszédében hétfőn Párizsban.
"Ki az oka a menekültek ezreinek? Ki mészárolta le a saját népét? Nem Franciaország dolga kijelölni Szíria új vezetőit, de a mi feladatunk és érdekünk biztosítani azt, hogy a szíriai nép olyan helyzetbe kerüljön, hogy azt meg tudja tenni" - hívta fel a figyelmet a francia államfő.
A köztársasági elnök szerint "a helyzet jelenleg riasztó, miután a rezsim újabb humanitárius katasztrófa megteremtésével fenyeget Idlíb tartományban, és semmilyen szándékot nem mutat arra, hogy hajlandó lenne bármilyen politikai átmenetről tárgyalni".
A hét éve tartó szíriai konfliktusban több mint 300 ezren vesztették életüket és 5,6 millióan menekültek el a szomszédos vagy az európai országokba.
Párizs álláspontja szerint nagyobb nyomást kell gyakorolni a rezsimre és a szövetségeseire, s Macron "sokat vár ezen a téren Oroszországtól és Törökországtól, tekintettel a szerepükre és a kötelezettségvállalásaikra".
A szíriai rezsim azt hangoztatja, hogy eltökélt az északnyugat-szíriai Idlíb tartomány visszavételére, amely a lázadó csoportok utolsó fellegvárának számít Szíriában.
"Elérkeztünk az igazság órájához, s úgy hiszem, hogy a konfliktus utolsó hónapjai következnek" - mondta Emmanuel Macron, aki a 61 éves Francois Sénémaud volt iráni nagykövet személyében új szíriai megbízottat nevezett ki júniusban.
Franciaország 2012-ben bezárta damaszkuszi nagykövetségét tiltakozásul a rezsimnek a felkelőkkel szembeni megtorlásaira, de a diplomáciai kapcsolatokat nem szakította meg teljesen Szíriával. Benjamin Griveaux kormányszóvivő júniusban jelenetette be, hogy Párizs hamarosan újranyitja a nagykövetslégét Damaszkuszban.
A francia elnök jelezte, hogy a következő hetekben "konkrét kezdeményezésekkel" fog élni a közel-keleti stabilitás érdekében, amely szerinte "csak a pluralizmus jegyében valósulhat meg". Megemlítete, hogy a nagyköveti értekezletet megelőzően telefonon egyeztetett Haszan Róháni iráni elnökkel, s azt is elmondta, hogy a közeljövőben Kairóba látogat abból az alkalomból, hogy Egyiptom fogja ellátni az Afrikai Unió soros elnöki tisztét.
Emmanuel Macron bejelentette, hogy 2019 nyár elején a dél-franciaországi Marseille-ben ismét mediterrán csúcstalálkozót tartanak.
A Mediterrán Unió tíz évvel ezelőtt Nicolas Sarkozy akkori francia államfő kezdeményezésére Párizsban ült össze az Európai Unió valamennyi tagállamának és 15 észak-afrikai, közel-keleti és az EU-n kívüli dél-európai ország részvételével. Az arab forradalmak kitörését követően a 2010-es évek elején a szervezet teljesen elvesztette a befolyását, Emmanuel Macron az egy évvel ezelőtti megválasztása óta azonban már ellátogatott Algériába, Tunéziába és Marokkóba is.
"Európának meg kell szerveznie a saját védelmét az Egyesült Államok nélkül"
Az elnök továbbá bejelentette, hogy Franciaország a következő hónapokban programot készít elő az európai biztonság és védelem megerősítésére, amely a jövőben nem épülhet kizárólag az Egyesült Államokra.
"Európa nem helyezheti többé a biztonságát kizárólag az Egyesült Államok kezébe. Nekünk maguknak kell vállalni a felelősséget és szavatolni a biztonságot, azaz az európai szuverenitást" - mondta a francia köztársasági elnök a nagykövetek hagyományos éves értekezletét megnyitó beszédében, hétfőn Párizsban. "Le kell vonnunk minden következtetést a hidegháború végéből" - tette hozzá, jelezve, hogy a kérdésről valamennyi európai partnerrel és Oroszországgal együtt közösen kell gondolkodni. Macron szerint az ukrán válsága megoldása ugyanakkor "természetesen az előfeltétele a tényleges előrelépéseknek Moszkvával".
A francia államfő úgy látja, hogy az európai védelmi és biztonságpolitika felülvizsgálata párbeszédet igényel az internetes biztonságról, a vegyi fegyverekről, a hagyományos fegyverekről, a területi konfliktusokról, az űrbiztonságról és a sarkvidéki területek védelméről is.
Emmanuel Macron emlékeztetett arra, hogy tavaly szeptemberben a párizsi Sorbonne egyetemen egy "szuverénebb, egységesebb és demokratikusabb Európa" létrehozására tett reformjavaslatokat, s azóta ennek érdékében próbált szövetségeket kötni az uniós tagállamokban.
"Európa nem hegemon módon építkezik, nem Párizsban, Brüsszelben vagy Berlinben" - hangsúlyozta a francia elnök, elismerve ugyanakkor, hogy "nézeteltérések vannak Nyugat és Dél között a gazdaságról, Kelet és Nyugat között a migrációs kérdésről, és ezek a nézeteltérések széttöredezik az Európai Uniót".
Azt is megerősítette, hogy véleménye szerint "ez az Európa több körben" fog a jövőben működni, s ez a jelenleg folyó nemzeti konzultációk, a jövő évi európai parlamenti választások és a kormányközi egyeztetések eredményének függvényében szerződésmódosításokat is követelhet.
A migrációs kérdést illetően az olasz kormány állásfoglalásaira utalva Emmanuel Macron úgy vélte, hogy a "válság jelenleg inkább politikai, miután a beáramlás jelentősen csökkent".
"Miért van mégis ez az elsősorban olasz válság? Mert nem volt korábban európai szolidaritás. Ugyanez a helyzet a görög válsággal. De ez nem bocsánat az idegengyűlölő beszédmódra, amely nem szolgál semmilyen megoldással azokra a problémákra, amelyekre rávilágít. Egyébként ezek a különböző nemzeti megszólalások abban közösek, hogy bírálják az Európai Uniót, de nem azokat a reformokat, amelyeket meg kellene valósítani" - fogalmazott a francia elnök.
Emmanuel Macron "egy világos irányvonal" képviseletére szólított fel az európai parlamenti választások előtt, mégpedig "az európai szuverenitás" képviseletére, amely tisztázza, hogy Európa hogyan tud választ adni az európai állampolgárok előtti kihívásokra. "Európának egy olyan hatalommá kell válnia, amely megoldásokat ad a problémáinkra" - hangsúlyozta Emmanuel Macron.
